Minden egyes forint éves bérleti díjbevételhez tartozik egy 500-szor akkora értékű elmaradt építkezés. És ötven év, amíg ezeket a közintézményeket használhattuk volna. A hülyének is megéri, nem?
A budakeszi intézmények összeraktak egy bővítési koncepciót, az önkormányzat felrúgta. Újabb iskolát akarnak a meglévők mellé, ha lehet, újabb úttal. A gyerekek több mint fele járhat majd át a Fő utcán vagy a várost délről megkerülve iskolába.
Sosem volt még ennyi iskolakezdőnk, mindkét épület zsúfolásig megtelt, de egy újabb iskolának nincs helye. Hiába támogatná a tankerület, hiába segítenének a helyben lakó állami vezetők, hiába adna rá pénzt a kormányzat: az egyetlen alkalmas köztelkünkre ipari csarnokokat és irodaházakat építenének. Kiknek az érdekét tartják többre a városházán? Tizenkét vállalkozásét vagy több ezer gyermekes családét?
Talán segíti a régi szennyvíztisztító sorsáról elindult nyilvános vita kibontakozását, ha csokorba gyűjtjük azokat a kérdéseket, amelyek jelentőséggel bírnak a város ingatlan-gazdálkodásában.
Ha némiképp játékos formában is, de 20 hónap után végre megkezdődött a nyilvános vita a régi szennyvíztelep hasznosításáról. A polgárok tájékozódását segítendő a blogba minden fél álláspontja felkerül, és nyilván a játszótársak is hasonlóan járnak majd el.
2014-ben a polgármester azt ígérte, hogy a rekultivációt követően közösségi célra hasznosítják. 2018-ban pályáztak és nyertek, hogy önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkká alakíthassák. 2021-ben ugyanaz a polgármester az itt kialakítandó telkek eladhatóságáról döntött. Megint át lettünk b*szva.
Van a városvezetőknek egy sikersztorija, amelyet gyakorlatilag titkolnak. De most lehull a lepel: pénzt hoznak Budakeszinek. Csak egy bibi van, olyan dologgal hozzák, amire a régi szennyvíztelep helyén ők költenek. Mi ebben a logika?
A pályázat olyan feltételeket szab és a projekt olyan üzleti feltevésekre épül, amelyek egyenes úton vezetnek a terület értékesítéséhez – és ezzel egy kiváló lokációval rendelkező, pótolhatatlan vagyontárgy elvesztéséhez.
Most, hogy úgy tűnik, saját forrásból kell megoldani, 125 millióért elbontják az épületeket, és még 80 milliót szánnak a talajcserére. A fő kérdés, hogy mibe önti a pénzt az önkormányzat: a vállalkozói szférába vagy a közösségi hasznosításba?