Talán segíti a régi szennyvíztisztító sorsáról elindult nyilvános vita kibontakozását, ha csokorba gyűjtjük azokat a kérdéseket, amelyek jelentőséggel bírnak a város ingatlan-gazdálkodásában. 

Budakeszi állandó lakossága két évvel ezelőtt átlépte a 15 ezer főt, de ez csak egy újabb állomás volt a folyamatos növekedésben. A település az új lakóterületek (kiemelten Makkosmária, valamint a Barackos-Darányi-Meggyes tömbök) beépülése, a háztartások „besűrűsödése” és Nagyszénászug spontán benépesülése miatt

középtávon 20 ezres, hosszú távon 25 ezres város lesz.

Ez azt jelenti, hogy a várható lakossághoz mérten a különféle közfeladatok kapacitásait is legalább másfélszeresére kell növelni. Ezek közül pedig jó párhoz új létesítmények, azaz új épületek és alájuk telkek kellenek.

Városfejlesztési szempontból ez utóbbiak, a köztulajdonú telkek kulcsfontosságúak. A közfunkciók többségéhez ugyanis 1-1,5 hektáros telkek szükségesek, amelyek nem akaszthatóak le csak úgy a fogasról. A Kerekmező környékét például 1994-ben parcellázták ki, azóta tartották üresen a területet, hogy 23 évvel később iskola épülhessen rá.

A mindenkori önkormányzatnak – amely részint teret adott a növekedésnek, részint kényszerűen sodródik az ingatlanpiaccal – ugyanígy kell számolnia a jövőbeli közberuházási igényekkel. Azaz rendelkeznie kell olyan koncepcióval, amely választ ad az alábbi kérdésekre.

Hol lesz a harmadik általános iskola? (16200 m²)

A jelenlegi két iskolai területen, a Kerekmezőn és a Knáb János utcában 24-24 tantermes intézmények alakíthatóak ki, amely bővítésekkel csak utolérjük a mostani kapacitásigényeket. A harmadik, távlatosan ugyancsak 24 tantermes iskolához a vonatkozó szabvány szerint 1,6 hektár kell. Első körben persze elég a kétharmada egy 16 tantermes intézményhez, de közvetlenül mellette fenn kell tartani a másik harmadát is a bővítéshez, és arra se vegyünk mérget, hogy később nem kell majd egy negyedik iskola.

Hol lesz a negyedik óvoda? (10800 m²)

A település három óvodája mind az ingatlanok, mind a férőhelyek tekintetében tele van, bővítési lehetőség nincs. A mai, összesen 25 csoportot alapul véve egy 12 csoportszobás óvodára biztosan szükség lesz a szabvány szerinti telekterületen. Az óvodák és általános iskolák elhelyezésénél külön figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közintézmények közül ezek generálják a legnagyobb reggeli forgalmat.

Hol lesz a harmadik középiskola? (11200 m²)

Az egyházi felgimnázium és az állami gimi összesen 16 normál és 1 nyelvi előkészítő osztálya nagyon karcsú egy járásközponthoz, így minimálisan szükség lesz egy 16 tantermes új középiskolára. A vonatkozó szabvány nem sokban tér el az általános iskolákétól, csak némileg nagyobb osztálylétszámokra kell méretezni. A középiskoláknál ugyanúgy számítani kell arra, hogy távlatosan szükség lehet egy negyedikre is.

Hol lesz a harmadik bölcsőde? (1800 m²)

Az elmúlt 10 évben a Konth Miklós utcai bölcsőde építésével és bővítésével a csoportok számát 3-ról 11-re emelték, ami – lássuk be – óriási fejlődés. Így most némi kapacitás-tartalék is keletkezett, és a szabvány szerint a Fő utcai ingatlanon is el lehet helyezni még egy csoportszobát. A hosszú távon szükséges férőhelyek egy új, 4 csoportos bölcsődével megteremthetőek egy kb. két lakóteleknyi területen.

Hol lesz a városüzemeltetés új telephelye? (4000 m²)

A BVV Kft. jelenleg több telephelyen üzemel, amelyből az egyik a már régóta eladni szándékozott Erdő utcai bázis, a másik az Erdész téri depó, és külön helyen gyűjtik a zöld hulladékot is. Ha végre elkel az egykori Gamesz-telek, akkor a városüzemeltető cégnek célszerű olyan helyre költöznie, ahol minden eszköze és anyaga együtt elfér. De mivel a BVV feladatai nem a lakossággal, hanem a település lakott részének kiterjedtségével arányosak, a mostani összesített (és csak szorosan elégséges) telekterületük duplájával kell számolni.

Hol lesz a harmadik orvosi (szak)rendelő? (1800 m²)

A szakellátások tavalyi, döbbenetes mértékű bővülése miatt az önkormányzat már a második orvosi rendelőt tervezteti a közösségi tér másik oldalára. Az új létesítmény a városháza mögötti, nemrég felújított épülettel együtt valamennyi szak- és egyéb rendelést be tudja fogadni. Harmadik rendelőre majd csak akkor lesz szükség, ha a lakosság gyarapodása miatt újabb háziorvosi körzeteket kell kijelölni, de ennek a területigénye – egy kisebb bölcsődéhez hasonlóan – biztosítható egy nagyobb vagy két szomszédos kisebb lakótelekkel is.

Hol lesz a városi sportközpont? (8000 m²)

Ez persze nagyon hosszú távú tervnek tűnhet, de amíg működnek a TAO-támogatások, addig még realitása is van. Egy lelátós kézi- és kosárlabda, illetve teremfoci csarnokhoz a meglévő sportpályán már nem lehetne területet biztosítani, csak egy szabadtéri pálya felszámolásával, és akkor a kötelezően hozzátartozó parkolóhelyekről még nem is beszéltünk. Egy ilyen csarnok régiós jelentőséggel bír, ami egy járásközpontnál magától értetődő. A budaörsi BVUSS vagy a XI. kerületi Sport11 sportcentrumokhoz hasonló létesítmény kiszolgálná a Zsámbéki-medence településein jelentkező igényeket is.

Hol lesz 600-800 P+R parkoló? (12000-16000 m²)

A Vitézy Dávid vezetése alatt álló Budapesti Fejlesztési Központ ambiciózus célkitűzése, hogy a harmadával csökkentik a fővárosba áramló autók számát. A Buda környéki régióban ez napi 1800-2000 autó „letételét” jelenti, amelyhez P+R parkolókat is szándékoznak építeni. Ha ezt a hatalmas parkolási igényt el tudják osztani a települések között, Budakeszire akkor is a fele-harmada jut. Különös tekintettel a makkosi-nagyszénási térségre, ahol az autózás létforma. Természetesen ezt a kapacitást sem egy helyen kellene kiépíteni, hanem két-három helyszínen.

Ha a fenti kérdésekhez tartozó telekigényeket összeadjuk, akkor látható, hogy 6,5-7 hektárnyi közfunkciójú területnek keressük a helyét. Ebből valamicskét lehet spórolni, ha össze tudunk boronálni egymást kiegészítő igényeket, például a városi sportcsarnok parkolóját a napközbeni P+R használattal.

Az is nyilvánvaló, hogy ezt a hatalmas területigényt nem egy tömbben kell biztosítani, de nagyon elaprózni sem lehet a köznevelési intézmények 1-1,5 hektáros telkei miatt. A városi ingatlan-gazdálkodás lényege az lenne, hogy bármilyen elosztásban, de kijelöljük ezeket a köztelkeket, amiket aztán ugyanúgy meg kell őriznünk a jövőbeli beruházásokhoz, ahogy azt 23 éven át a Kerekmezővel tettük.