Bár mostanság mindenki a kiszáradt Nádas-tóra fókuszál, Budakeszin van egy másik, még létező vizes élőhely, amelyet az emberi beavatkozás fenyeget. Ahová rendszeresen jut víz, de a természetet leuralni vágyó embernek az is baj. Azért a víz az úr… Koós Kolos írása
A 24 km2-es Budakeszi-medence vízgyűjtő területének egyetlen lefolyásaként, a Bodzás-árok egyébkor száraz medre, csapadékos időszakokban megtelik, esetenként ki is árad. Ez a jelenség nem új keletű, de eddig nem volt gond belőle.
Mire képes egy kiszáradt patak?
Egy (vagy több) szerencsétlen közbeavatkozás megváltoztatta a víz lefolyását, ennek eredményeként a patak számottevő mértékben hordja el a mederágyat és a partfalakat. A helyzet ebben a formában nem tartható, végtére is a patak mentén fekvő földterületek tulajdonosai folyamatosan kárt szenvednek. Ezzel együtt sérül a természetvédelmi szándék is, amely az élőhely megőrzését hivatott biztosítani. Jelen állás szerint csak vesztesek vannak.
Ki felel a patakért?
Budakeszin az önkormányzat feladata a patakkal kapcsolatos intézkedés, de legjobb volna, ha ezzel kapcsolatosan most végre megkérdeznének valakit, aki kellő tapasztalattal és hozzáértéssel rendelkezik, hogy mit kell tenni a kialakult helyzetben vagy, mi a bevett gyakorlat ilyen esetekben.
A most tapasztalható állapotokat ugyanis egy korábbi önkormányzati beavatkozás idézte elő, melynek során munkagépekkel a teljes budakeszi mederszakaszon kimélyítették a medret, és a kivett földet a meder mellett, gátszerűen deponálták. Ezzel az eróziós folyamat irányába változtatva a víz lefolyását.
A patakmeder egyes szakaszainak a beavatkozás előtti (A), a beavatkozás során kialakított (B) és jelenlegi (C) keresztmetszete
Az alábbi képeken jól látható a kb. tíz év alatt lezajlott eróziós folyamat eredménye.
A víz megtartása, visszatartása, pufferelés
Ezt a célt megvalósító patak-rehabilitációs megoldások bármelyike alkalmas lehet itt is, de ami eddig zajlott, vagyis az izmozás a vízzel, láthatóan nem működik.
Megfigyelheti bárki, mit is jelent a valóságban alábecsülni egy problémát. A bicikli úthoz épített híd környékén (az Opel kereskedés mögött) készítettem pár képet – korábban és most.
Valamit tenni kell
Mivel időszakos csapadékvíz megjelenésére mindaddig számítani kell, amíg eső hullik a vízgyűjtő területén, a patakmeder pedig nem maradhat ebben az állapotban, két lehetséges megoldás mindenképpen kínálkozik.
Az egyik lehetőség egy záportározó létesítése, amire csak a régi szennyvíztisztító mentén, illetve környékén lenne lehetőség. Ha ez megépül, persze még mindig ott van a meder rendezésének feladata.
A másik lehetőség a meder átalakítása úgy, hogy ilyen eróziós folyamatok ne következhessenek be a jövőben.
A két megoldás egyformán elfogadható (a telektulajdonosok és a természetvédők szempontjából egyaránt), de ha a záportározó épülne meg, még akkor is hátra lenne a meder rehabilitációja, hiszen a mostanra kialakult helyzeten az érintett érdekek figyelembevételével változtatni kell.
Mindez egyenesen vezet arra a következtetésre, hogy inkább a meder árteresítését válasszuk a záportározó létesítése helyett. A meder egyébként is szükséges rehabilitációja keretében kialakíthatók a megfelelő lefolyási viszonyok és ez szükségtelenné teszi a záportározó építését, miközben a tulajdonosok és a természetvédelem érdekei is érvényesülnek.
Bármilyen megoldás kerüljön is megvalósításra, a cél minden esetben az, hogy a beavatkozás után az időszakosan megjelenő nagy mennyiségű víz ne hirtelen lezúdulva folyjon el. Az alábbi ábrákon néhány megoldást mutatok be arra, hogyan lehet a terület vízmegtartó képességét szakaszolással és árteresítéssel növelni.
Az ábrán egy virtuális Bodzás patakot vázoltam föl és három szakaszra tagoltam aszerint, hogy egy-egy szakaszon milyen vízmegtartást hozhatunk létre
Ugyanez a virtuális meder kereszt irányú metszetek szerint, ahol az ártereken a magasvíz pufferelődhet
Egy biztos végkifejlet
Annak érdekében, hogy a patak eróziós munkáját elhárítsa, az önkormányzat kezében van a megoldás kulcsa. Egy jól irányzott tereprendezés (a patak vízmegtartó képességét növelő meder rehabilitáció) minden problémát egyidejűleg szüntetne meg. A jelenlegi tarthatatlan állapot célirányos felszámolásával véglegesen elhárulna a víz okozta további erózió és a magasvíz kiáradásai. Ez jelentős előrelépés lenne a telektulajdonosok számára ugyanúgy, mint a természetvédelmi cél teljesülése szempontjából.
A teljes cikk itt olvasható.
gigabursch 2023.05.23. 11:08:54
Csak hát Budakeszi se arról híres, hogy a mindene ne a GDP meg a HIPA lenne...
Két dolgonak azért érdemes utánajárnod:
1.) Ki a patak ingatlanának tulajdonosa és hol lenne hely élőhely fejlesztésre
2.) Tkp mit szól hozzá a vízügy.
Az, hogy szabvány medreket ásatunk szerintem is nettó baromság, de ennek kifutás kb még 50 év lesz a szakirányú OKTATÁS-ból.
Koós Kolos 2023.05.23. 12:11:46
vannak kikerülhetetlen és kérlelhetetlen tények. Ilyen például az, hogy a budakeszi medence egy gigantikus lavór, ami még ráadásul jól vízszigetelt (nagyrészt lösz borítású) is, ezért az itt hulló csapadék jó eséllyel igyekszik elfolyni a területről.
Hacsak az önkormányzat nem képes Sztálin elvt. tervét megvalósítani, hogy megfordítsák a folyók folyását, akkor valami jobbat kell kitalálniuk. Szóval ez nem opcionális dolog - nem olyasmi, ami elől a földbe dughatnák a fejüket.
Adott egy megoldandó probléma, amit eddig csak súlyosbítani voltak képesek. Most már olyan komoly a helyzet, hogy az eddigiekhez képpest egy másik irányba, de mindenképpen lépniük kell. Láthatóan nem vették komolyan a dolgot - eddig.
1.) nincs olyan, hogy a patak ingatlanja - bár a meder külön hrsz és mint ilyen tudtommal állami tulajdon - és vagy állami vagy önk-kezelésben: budakeszin az önk kezelésében van.
2.) a vízügy egy tereprendezéssel nem szállhat szembe - főleg ha az önk a felelős, gondolom szakmai véleményezés etc. nyilván a kompetenciájuk, tehát egy terv nem valósítható meg nélkülük
A szabvány medrek ásása nem általános már, sok helyen jöttek rá arra, hogy ez nem megoldás és sokkal olcsóbb a természetközeli meder-rehabilitáció - ezzel kapcsolatban ugyanennek a pataknak a törökbálinti szakasz sorsát ajánlom figyelmedbe.
A végére hagyom a reakciód elején leírtakat: nem a patak életterét kell növelni hanem a víz lefolyását kell rendezni. Amit nem adsz át a pataknak azt el fogja venni úgyis. Nézd meg a képeket, vagy inkább sétálj el arrafelé ...