A Vadaspark Budakeszi kincse, nem kéne autókkal elárasztani

Doleschall Tamás | 2022.11.29. 11:00

Ahogy az oda- és elvezető utcákat, erdei utakat, kedvelt turistakörnyéket sem. Legyen a parkerdő az embereké, a kocsikat hagyják a természeti terület határán! 

Valószínűleg alig van olyan budakeszi család, amelyből ne jártak volna már a Vadasparkban. Az őshonos állatokkal és háziasított fajtákkal való ismerkedés kiváló program a gyerekek számára, akár szülőkkel, nagyszülőkkel, akár óvodai vagy iskolai csoporttal látogatva.

Ezzel nemcsak mi vagyunk így, hanem még nagyon sokan, hiszen a Fővárosi Állatkerten és pár kisebb állatotthonon kívül közel-távol nincsen hasonló látványosság. A tapasztalatok azt mutatják, hogy

a Budakeszi Vadaspark vonzáskörzete
a 3 milliós népességű fővárosi agglomeráció.

Ez egy óriási terület, és azért lehet ekkora, mert az emberek (többségükben) teljes természetességgel ülnek autóba, hogy fél-egy órát utazzanak egy családi program kedvéért. A Vadasparkba érkező autósok jelenleg egy leaszfaltozott erdei úton kanyarogva juthatnak az egykori murvabányához, ahol egy 300 férőhelyes parkoló fogadja őket.

Ennyi hely általában elég is szokott lenni, ám kellemes kirándulóidőben, hétvégéken 450-500 vagy akár 700 autó is megjelenhet a környéken. Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy az említett erdei úton is parkolnak, ami ellehetetleníti a kétirányú forgalmat. Így kénytelenek egy lakókörnyék felé, a Reviczky utcára egy gazdasági úton kiengedni a százas nagyságrendben távozókat, ami érthetően kiveri a biztosítékot az ott élőknél.

E ritka, hétvégi csúcsterhelésre a Vadasparknál azt találták ki, hogy a magasfeszültségű vezeték alá, két szomszédos placcon, egy-egy rövid bekötőúttal újabb 300 férőhelyes „szükségparkolót” alakítanának ki. A szóhasználatból látszik, hogy egy akut problémát kívánnak megoldani, csakhogy mind térben, mind időben illene ennél távolabb gondolkodni.

Kezdjük talán azzal, hogy a 3 milliós vonzáskörzetben eleve jóval nagyobb látogatói potenciál van, mint amit most látunk. A Vadasparknál érzik ezt, ebbe az irányba lépegetnek kalandparkkal, dinóparkkal, kisvasúttal és számos egyéb attrakcióval.

A komolyabb fejlesztések egyik fő korlátját éppen az autós elérhetőség jelenti. Nemcsak azért, mert a kertvárosi életforma az autózásra épül, és nem úgy tűnik, hogy ez egyhamar drasztikusan megváltozna. Hanem azért is, mert az agglomeráció jelentős részéből sokkal egyszerűbb és gyorsabb autóval jönni Budakeszire, mint tömegközlekedéssel.

Az autós látogatóknak nem a buszmegálló és a főbejárat közötti, bő egy kilométeres séta okoz gondot, hiszen annál többet gyalogolnak a Vadasparkon belül. A távolabbról (és általában kisgyermekkel) érkezőket inkább az átszállások megúszása és a rövidebb menetidő terelik az autózás felé, azaz

nem az utolsó kilométer miatt indulnak el autóval,
hanem az előző tíz, húsz, harminc miatt.

A Vadasparknál persze elvileg dönthetnének úgy, hogy elfogadják ezt a „természetes” korlátot, de ennek két, merőben különböző okból sincs realitása. Egyfelől ellentétes lenne az eredeti céljukkal, a minél szélesebb körben folytatott környezeti neveléssel, és erre a bevételi oldal növelése is több lehetőséget ad számukra (nonprofit társaságról van szó).

Másfelől a vendégkört láthatóan nem érdekli, hogy mekkora az a bizonyos korlátos és véges kapacitás: ha már megérkeztek az autóikkal, oda parkolnak, ahová tudnak. Ezt a viselkedést látva a Pilis Parkerdőnél arra is késztetést kéne érezzenek, hogy egyáltalán hová engedjék be az autókat – de erre még később visszatérünk.

Ha viszont elfogadjuk, hogy

a Vadaspark részint a vonzáskörzetében rejlő potenciál,
részint a saját missziója miatt növekedésre van ítélve,

akkor nem gondolhatjuk, hogy ez az új, immár 600 parkolóhely a vége lesz valaminek, és nem az eleje.

A közlekedés-szervezésben ismert folyamatok alapján simán előfordulhat, hogy a fennálló igények mellett szép lassan az új, csúcsterhelésre tervezett kapacitás is megtelik, és egy-egy erősebb hétvégén ugyanaz a probléma áll elő, mint mostanság. Távlatosan az sem kizárt, hogy a fokozódó érdeklődés miatt végül extrém napokon akár 1000 autóra kell számítani, amely parkolóterületre átszámítva, kialakításától függően 2-3 hektárt jelent.

Az egy dolog, hogy nyilván nem lehet a Petneházy-rétig bővíteni a magasfeszültségű vezeték alatti parkolási sávot, de közben azt se felejtsük el, hogy ezek az autók milyen útvonalon jönnének-mennének. Alapesetben ugyanúgy a Szanatórium utcán, illetve az aszfaltos erdei úton járnának, ám

ha dupla annyi lesz a parkolóhely, mint manapság,
akkor előbb-utóbb dupla akkora lesz a járműforgalom.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőbeli nehéz napokon, amikor az erdei úton megint sorban állnának a kocsik, ismét a Reviczky utca felé kellene kiengedni az autókat – csak másfélszer-dupla annyit, mint a mostani, tűrhetetlen esetekben.

A tervezett parkolóbővítés tehát segítene a Vadasparknak a látogatószám növelésében, de egyáltalán nem oldaná meg az oda- és elvezető mellékutcák közlekedési problémáit, sőt, tetézné azokat. Ezt az anomáliát csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha a parkolók és főút közötti távolságot lerövidítenék és nem lakóutcákon át bonyolódna az autóforgalom.

A közvetlen kapcsolat egyik módja a Budakeszit elkerülő út azon rövidke, fővárosi szakasza lenne, amelyet több mint 20 év alatt nem voltak hajlandóak berajzolni a budapesti és kerületi rendezési tervekbe. Ez elég sokat mondó tény ahhoz, hogy lássuk a nagyvárosi ellenérdekeltséget – az elkerülő úttal szemben. Tartok tőle, hogy a vadasparki bekötőutat trójai falónak tekintenék, tulajdonképpen okkal-joggal.

A másik lehetőség az autós látogatók kiszolgálására

a parkolóhelyeknek a Budakeszi út mellé telepítése lehetne.

E célra egyetlen helyszín, a Szanatórium utca felett lévő erdős plató tűnik alkalmasnak. Itt viszonylag kicsi szintkülönbségekkel, a Korányi magasságában egy kurta bekötőúton megközelítve kialakítható, majd később, igény szerint akár 1000 férőhelyesre is bővíthető lenne a Vadaspark parkolója.

Természetesen nem arról van szó, hogy tarra kéne vágni és telibe kéne betonozni egy 2-3 hektáros erdőrészletet. Ezen a terepen inkább egy lazább, fák közötti, személyautós parkoló alakítható ki, a buszok számára közvetlenül a Budakeszin út mellett célszerű helyet találni.

Egy főút melletti parkoló és a Vadaspark főbejárata közötti egy kilométeres sétaút egyben esélyt kínál számos, kiegészítő szolgáltatás odatelepülésére, beleértve a környezeti neveléshez tartozó attrakciókat is.

Ettől persze még nem elbagatellizálható, hogy ezen a területen ugyanolyan a természetvédelmi aggályok merülnének fel, mint bármelyik másik, létező és tervezett parkolónál. A főút melletti elhelyezés egyetlen előnye csupán az lenne, hogy megszabadíthatnánk az erdő belsejét a motorizált forgalomtól. Az ugyanis

egyáltalán nem normális, hogy természeti élményekért
százasával hajtanak be autókkal az erdőbe.

Ahhoz, hogy ez megszűnjön, a mainál sokkal erőteljesebben kell meghúzni a határokat, ami a közutak és a lakóövezetek, valamint a természeti területek között törvényileg húzódnak.

Esetünkben ez a határ a Szanatórium utca végénél van, elvileg onnan kéne sorompózni az erdei utakat, ahogy teszik ezt például a Telki út mentén. A Csergezán-kilátóhoz sem aszfaltos szerpentin vezet, hanem egy főút menti parkolóból lehet felgyalogolni.

Ha tehát a Vadaspark turisztikai fejlesztésében gondolkoznak, a Pilisi Parkerdőnek, az önkormányzatnak és a hatóságoknak nem a határok elkenésén és a különféle funkciók összekutyulásán kéne fáradozniuk. Az erdőben fogalmilag sincs helye sem közútnak, sem egyéb közterületnek.

De legfőképpen a turisták, látogatók autóinak nincs. Senki sem azért ruccan ki a természetbe, hogy ott is autókkal találkozhasson, hanem éppen ellenkezőleg. Ne tegyük már tönkre azt, amiért a Vadasparkba és a környező erdőkbe járunk!

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2023.04.17. 12:17:08

Te jó ég, komolyan oda, az egybefüggő erdő közepére akar valaki egy nagy parkolót?
1.) ha ez megépülne, már nehezen lehetne érvelni az ellen, hogy miért is ne építsük be az egész területet Szanatórium utcától a laktanyáig. Budakeszi növekedése önmagában is elég nagy probléma, de eddig legalább a Szanatórium utca vonala és attól befelé az erdő szent volt. Valaki nyilván kurva nagyot szakítana rajta persze.
2.) ez a parkoló hétköznap P+R-ként működne, viszont a Budakeszi úton befelé jövő balra kanyarodók reggelente tovább lassítanák a Budakeszi út forgalmát.

Budakeszi Blog 2023.04.17. 17:25:13

@Fredddy: Na, végre valaki, már azt hittem, hiába provokálok.
1.) Igen, ha autókat akarunk a Vadaspark közelébe engedni, akkor csak rossz megoldás van. Az autók bárhol ugyanannyi helyet fognak elvenni az erdőből, az odavezető úton (és környezeti terhelésen) lehet spórolni, azaz hogy minél közelebb legyenek a főúthoz. Egyébként nyilván nem egy tarra vágott erdőrészletet és betonparkolót kell elképzelni, hanem egy fák közötti kavicsosat, most is ilyet terveznek a beljebb lévő részekre.
2.) Az egyáltalán nem baj, ha egy hétvégi csúcsterhelésre méretezett parkolót hétköznap P+R-re használnak. Ez egy hatékonysági kérdés, egy közcélú beruházás jó kihasználtsága. Pont ez az igénybevétel zajlik pont ezzel a balra kanyarodással a Szépjuhásznénál (Gyermekvasútnál).

Fredddy 2023.04.17. 20:44:53

@Budakeszi Blog: Ha irónia volt, akkor úgy tűnik, alámentem, de egyelőre induljunk ki abból, hogy ez egy komoly felvetés:)

1.) Én viszonylag sűrűn járok arra, a poszt szerintem erősen túldramatizálja a probléma nagyságát. Igen, vannak sűrűbb időszakok, de a fák, amiket azért a néhány májusi szombat délutánért kivágunk, egész évben hiányozni fognak. És a parkoló az parkoló, a földön murva van, az autókból olaj folyik, az emberek szemetelnek, a fák nagy részét igenis kell vágni, hogy az autók elférjenek. Hogy egyet-kettőt meghagyunk árnyékolni, az max a lelkiismeretet nyugtatja. Ha nagyon favághatnékjuk van, akkor már inkább az erdei út mellett vágjanak ki egy sor fát és húzzák végig egy normális halszálkával a mostani ad hoc párhuzamos parkolás helyett.

2.) A Szépjuhásznéban elfér két tucat kocsi, hamar be is telik, egy többszáz férőhelyes parkoló kicsit más kategória. De nem ezért rossz az ötlet főleg, hanem mert P+R-t nem Budakeszi FÖLÉ, hanem ALÁ kell építeni, hiszen egy Szanatórium utcai P+R-be menve az emberek ugyanúgy eldugítják a falut, az nem vesz le forgalmat Budakesziről. Most fogadjuk el a tényt, hogy a mai gyerekek valamiért elfelejtettek két lábon járni (vagy legalábbis a mai szülők nem tartják rá képesnek őket), szóval az iskoláig mindenképpen bejönnek az autók, de onnan feljebb engedni őket minden méterért kár. Ebből a szempontból jól is elsülhet a Darányi városrészbe tervezett, amúgy erősen wtf iskolaprojekt, mert ott van hely akkora P+R-nek, mint a Hortobágy. (Tegyük fel hogy a buszos kapcsolat meg lesz oldva, de az egy iskolánál amúgy is alap).

Budakeszi Blog 2023.04.18. 07:31:40

@Fredddy: Nem irónia, kőkenény provokáció, két természetkárosítást versenyeztettem. Ebben a szellemben:

1.) Be van linkelve a tanulmány, a hétvégi csúcsterhelésekre terveznek parkolókapacitást. Ez a részükről nem túldramatizálás, hanem gazdasági igény. Ennek kapcsán minden kár úgy van, ahogy írod, mindkét verzióban.

2.) Minden P+R káros, ami a buszokkal párhuzamos autós közlekedést ösztönzi. Nemcsak itt, hanem a település túlsó végén is. A P+R-eket oda kell telepíteni, ahol a delikvensek elérik a tömegközlekedést. A jelenleg parkolóhelyek három dolog miatt funkcionálnak P+R-ként: a rossz BKK-tarifarendszer, a belbudai parkolási övezetek és a járatsűrűség, de ezeknek a részletezése messzire vezetne. Egy ilyen méretű parkolónál egyébként a főúton kötelezően ki kell alakítani kanyarodó- és besorolósávokat.

Koós Kolos 2023.04.18. 08:39:09

Sziasztok!

Nem vitatkozom a poszttal - pusztán a tényszerűség kedvéért írnék pár dolgot:

- volt alkalmam az erdészetek éves, belső gazdasági jelentését elolvasni amiből (ha máshonnan nem jönnének rá "odafent") kiderülhetett még az erdészet számára is(!), hogy a turizmus messze a legjövedelmezőbb bevételi forrása a PP ZRT-nek - amit tőlünk nyugatabbra már évtizedek óta tudnak és ki is aknáznak. Ilyen értelemben a PP ZRT legjövedelmezőbb vállalkozása a Budakeszi Vadaspark - nem csoda ha minden úton-módon igyekeznek fejleszteni - akkor is, ha erre a törvény nem ad nekik lehetőséget, tekintetbe véve, hogy a Vadaspark környezte fokozottan védett terület - mi több, elméletileg a Vadaspark nem is működhetne ezen a helyen. A körülötte (jobban mondva: mögötte) elterülő ~300 ha terület, mint vadaskert funkcionál, ami nem megengedett tájhasználat egy olyan területen, amely ilyen védettségi szinten áll oltalom alatt.

- Azt állítani, hogy a Vadasparnak bárminemű, a gazdasági haszon termelésén túlmutató küldetése volna (például oktatási cél, természetmegőrzési feladat, stb), ironikus megjegyzés lehet, mert a valóságban az állatokkal való bánásmódtól kezdve az ismeretterjesztési munkáig valójában minden kritikán aluli. A park mindennek ellenére tapasztalható népszerűsége nem az itt folyó magas minőségű szakmai feladatellátásnak a következménye, hanem azé a tényé, hogy egyszerűen nincs más hasonló turisztikai célpont a környéken.

- Ha "Budakeszi kincse"-ként aposztrofáljuk a Vadasparkot, akkor mondjuk el, hogy Budakeszi a Vadaspark működéséből semmilyen módon nem profitál - már ami az anyagi oldalát illeti a dolognak. Profitálhatna persze a város egy turisztikai forgalomból, közvetetten is. De a városvezetés ezt az irányvonalat sajnos elhanyagolja ezért nem is alakul ki ilyesfajta együttműködés a gazdasági szereplők között (Natúrpark-szemlélet).

- A fent elmondottak alapján kijelenthető, hogy a városnak nem áll érdekében támogatni a Vadaspark fejlesztését, de a létesítmények semminemű bővítését sem - ideértve parkolók létrehozását vagy a forgalom növekedésének segítését. A Vadaspark üzemeltetője, a PP ZRT már így is alakított ki olyan létesítményeket, amelyek védett természeti értékek elpusztítása árán voltak csak megvalósíthatók. A büfé melletti placc például valamikor egy tavaszi hérics mező volt, nem mellesleg Natura2000 terület - vagyis többszörösen védett - ez a placc nyilván minden engedélyezést nélkülözően jött létre.

A Vadaspark működésének problémái nem Budakeszi város problémái, mégcsak nem is az itt élő embereké - egyszerűen azért, mert az üzemeltető semmilyen értelemben veszi figyelembe az itt élők érdekeit, vagy a vonatkozó törvényeket, amelyek betartása ránézve is kötelező érvényű.

Más volna a helyzet ha a lakosok érdekeltek volnának ilyen turisztikai desztinációk működésében, de akkor talán abba is beleszólhatnának, hogy hol létesüljenek ilyenek és azok milyen jellegű és milyen minőségű tevékenységet folytassanak és mennyi anyagi hasznot hozzanak a város számára.

Budakeszi Blog 2023.04.18. 09:10:08

@Koós Kolos: Köszönöm a kiegészítést, alább pár magyarázkodás.

Nem a Kft. Budakeszi kincse, és nem az, ahogyan csinálják, hanem a Vadaspark mint turisztikai célpont, a városmarketing legismertebb eleme.

Pénzügyileg nézve a bevételekből a város maximum a helyi iparűzési adó erejéig részesül. Ez a nyereségelosztás teljesen tipikus az egész turizmusban: néhány szolgáltató lenyúlja a bevételt, a többiek meg viselik a károkat és költségeket, ld. budakeszi.blog.hu/2021/05/05/turistak_helybol

Koós Kolos 2023.04.18. 09:21:07

@Budakeszi Blog:

Tudod, a Natúrpark kapcsán én is belekeveredtem ebbe és azt kell mondjam, hogy legfeljebb a Balkánon érvényes az általad leírt gyakorlat ... nem is kell messzire menj, európai ellenpéldaként ott van az Írottkő Natúrpark. Egy Osztrák-Magyar együttműködés (!), határon átnyúló Natúrpark, ahol a turisztikai érdek és a város érdeke, az erdészet érdeke meg az összes többi gazdasági szereplőé egyazon dologban egyesül: a Natúrparkban.

Amellett a Budakeszi turizmus mint ilyen nem létezik, a városmarketing pedig olyan elemet vonultat föl amihez az égvilágon semmi köze nincsen.

Amúgy szerintem a Vadaspark nem fizet iparűzési adót Budakeszinek - nem vennék mérget erre, de nagyon érdekelne a tény ...

Budakeszi Blog 2023.04.18. 09:30:57

@Koós Kolos: Nem értem, hogy melyik rész vonatkozik csak a Balkánra. A turizmus nyereségeinek és externáliáinak eloszlása világszintű probléma, ld. overturism.

Budakeszi Blog 2023.04.18. 09:37:10

@Koós Kolos: (A városmarketinget ne valami tudatos tevékenységként képzeld el, nincs olyan. Szimplán arról van szó, hogy hány ember hallott Budakesziről és milyen kontextusban. E téren a Vadaspark a település fő arculati eleme.)

Fredddy 2023.04.18. 10:01:40

@Koós Kolos: szerintem a vadaspark nem is Budakeszi területén van hivatalosan.

Budakeszi Blog 2023.04.18. 10:14:10

@Fredddy: Hadd hívjam fel a figyelmet ismét a posztban hivatkozott tanulmányra, amely tartalmazza az alaphelyzetet, pl. a Vadaspark területi elhelyezkedését is: drive.google.com/drive/folders/1Yfp7aFkB9cgqFRVQj4lHqZhvc9MPr8wv

Koós Kolos 2023.04.18. 10:26:57

...igen, erre ad megoldást a Natúrpark, mint keretrendszer.

Azért azt mondjuk el, hogy
- egy település nem csak telekeladásokból tarthatja el magát
- addig élhető egy város vagy falu, ameddig képes a maga kreálta problémákat maga megoldani (addig nyújtózkodj...)
- az egészséges, minőségi élethez való jog, nem illúzió
- a Maslow piramis analógiájára felállíthatunk egy másik piramist, amely (a dimenzionál ontológiai modellt segítségül hívva) olyan értékek egymáshoz viszonyulását mutatja be, amelyek a globális szint felől a közösségi, időleges, lokális, egyéb célzatú érdekek felé szűkülő módon ábrázolják a fontossági sorrendet és ebben a globális érdek előbbre való a lokálisnál, az összes élőlényé az egyes csoportokénál, a jövőbe mutató terveké a rövidtávúaknál.

Egy szűk csoport pillanatnyi érdeke nem írja felül a magasabb szintű érdekeket.

Ha egy város élhetetlenné válik a rossz városvezetési döntések miatt, akkor le kell váltani a városvezetést, ha ez nem megoldható, akkor az egy Balkánon lévő város ;)

Koós Kolos 2023.04.18. 10:47:02

@Budakeszi Blog: igaz, de ez azért elég gáz, valljuk be

Koós Kolos 2023.04.18. 10:52:07

@Budakeszi Blog: a terveket elnézve ez még a legkíméletesebb megoldás, mindent egybevetve.

Ugyanakkor megint nem a lényeg kerül említésre, miszerint az 1970-es években létrehozott Vadaspark nagyon nem felel meg a modern elvárásoknak!

Ezt továbbfejleszteni ordas nagy ostobaság. Fölszámolni sokkal jobb ötlet lenne! Lehetne a turizmust fejleszteni a környéken - ha nem a PP Zrt-re bíznánk a feladatot.

Mert ők évtizedek óta folyamatosan inkompetenciájuk élő bizonyítékaként fulladoznak ettől a feladattól. Miközben kincsek vannak a kezükben, aranybányán ülnek és képtelenek kihasználni az adottságokat. Még mindig a pártállami megrögzöttségben.

Visszük az elvtiket meg a haverjaikat vadászgatni. Amíg ez így van, addig nesze neked turizmus...

Fredddy 2023.04.18. 12:03:57

@Budakeszi Blog: ezen át is siklottam, én úgy tudtam, hogy a Szanatórium utcától befelé, meg maga a szanatórium is már Bp. Ami igaz, csak az erdei úttól balra meg megint Budakeszi.

@Koós Kolos: van ilyen piramis, úgy hívják, ,,állam" :) Budakeszin sajnos nem lehet egyszerűen csak a saját problémáinak megoldását számonkérni, mert a két legnagyobb problémája (kiköltöző emberek és átmenő forgalom) nem Budakeszin gyökerezik.

Koós Kolos 2023.04.18. 12:17:25

@Fredddy:

Ezt nem értem: hogyan lehetséges, hogy a kiköltöző emberek nem budakeszin gyökerező probléma?

Az átmenő forgalom és a kiköltöző emberek amúgy kapcsolódó problémák, a két nagyobb kiköltözős lakóterület Teli-Budajenő és Páty miatt - de a budakeszire költözők az budakeszin gyökerező probléma...nem kellene annyi telket értékesíteni, lakóövezetbe vonni, etc. - ez érvényes Telkire és Pátyra is.

Be kell húzni (és be lehet húzni!) a féket, a kiköltözésre lehet nemet mondani - és erre is van példa, nem csak a telekbiznisz jelenti a települések fennmaradásának zálogát!

Az átmenő forgalom más kérdés, de annak a megoldására van nem-lokális együttműködés, szóval ott nem lehet elsírni a szokásos "jajj szegény budakeszi" nyavalygást.

Budakeszin soha nem a realitást veszik alapul és nem igazán keresik a megoldást. Van egy agglomerációs nyomás, aminek jó oldala is van. Ajvékolnak a rossz oldala miatt, de nem aknázzák ki a jó oldalát. Ez az egész innentől csak mondvacsinált probléma.

Ha ott van a kezed ügyében a megoldás, de nem élsz vele, akkor ne nyavalyogj.

Fredddy 2023.04.18. 12:52:33

@Koós Kolos: hidd el, nálam nagyobb támogatója nincs annak, hogy Budakeszi további növekedését korlátozzuk, mert eszméletlen állapotok alakultak ki az elmúlt 20-30 évben. De amíg egymillió ember lakni vidéken, de élni Bp-n akar, addig azok vagy ideköltöznek, vagy itt járnak át, max előbbit lehet megakadályozni nagy nehezen. A legfontosabb az lenne, hogy ne engedjenek több külterületi telket lakóövezetté tenni, utána pedig, hogy a meglévő telkek beépítettségét ne engedjék emelni (családi ház helyére épített társasházakkal pl).

Koós Kolos 2023.04.18. 14:26:12

@Fredddy:
ezt vágom, de nem is ezen vitatkozunk, asszem, hanem inkább a megoldási lehetőségen!

Én mindenkitől azt hallom, hogy micsoda gondok vannak (ez igaz is), de megoldások felsorolására senki sem ilyen serény! Bakker: értem azt is, hogy ez a regnáló városvezetés abban gondolkodik, amiben tíz évvel ezelőtt is gondolkodott és gyakorlatilag ennek a megváltoztatása nem is lehetséges.

De tényleg nincsen megoldás?
Legalább egy elméleti lehetőséget vetne föl valaki!

Ezért próbálok ilyen lehetőségeket keresni, mégha csak elméletben működnek is: Budakeszi közel van a fővároshoz és ebből adódóan elképesztő lehetőségei vannak! Éppen csak nem használja ki őket a város. Panaszkodik mindenki a főváros közelségéből adódó gondok miatt, de senki nem beszél az ebből fakadó lehetőségekről.

Tényleg úgy tűnik, mintha a megoldást senki nem akarná - mintha mindenkinek az lenne jó, hogy panaszkodhat.

Amit Te írsz az a megoldás egyik része: ha nem engedünk több lakóövezetet kialakítani, azzal nem oldódik meg a már meglévők problémája, igaz?

A "fővárosi munka-vidéken lakás" újkeletű igényét ki lehetne elégíteni, csak éppen először az odajutást kellene megoldani. A Budapest-Budakeszi vonal a legrosszabb választás - mondjuk nem sokkal jobb a Solymári vonal sem - de azt érdemes látni, hogy ennek legfőbb oka földrajzi jellegű:
- egyfelől hegyvidékről van szó
- másrészről az itt kialakított közlekedési vonalak egy a mostani forgalom századrészéhez igazítva kerültek kiépítésre

Pesttől az alföld felé közlekedő vonalak kiépítése nagyságrendekkel egyszerűbb. Igaz, ki a franc akar az alföldre költözni? Eléggé jól lehet látni, hogy a budai oldalon lévő települések számára kézenfekvő a magas telekárak miatt ezzel sáfárkodni. Nehéz volna meggyőzni őket arról, hogy hagyjanak föl ezzel és próbáljanak meg másféle bevételi forrás után nézni.

Ha semmi áron nem akarjuk keresztülfúrni a János-hegyet egy jó alagúttal, akkor nem marad más, mint ami most is van.

PP Zrt vs önkormányzat küzdelem, hogy ki is az a bizonyos erősebb kutyus.

Fredddy 2023.04.18. 16:32:03

@Koós Kolos: nagy kitalálások itt sajnos nincsenek, a jelenlegi helyzeten érdemben nem lehet segíteni, az ellen lehet küzdeni, hogy még tovább romoljon. A beépítést szabályozni azért tartom fontosnak, mert azt az önkormányzat saját hatáskörben levezényelheti. Az átmenő forgalmat a településhatáron lehet talán megfogni lámpákkal, de ettől csodát nem lehet várni, plusz talán éppen itt olvastam, hogy a reggeli forgalom 30%-a átmenő csak, a többi helyi termés, nyilván különös tekintettel az újonnan benépesülő szélső városrészekre.

Az elkerülő út ezeket a gondokat sajnos nem oldja meg, se az M0-s, mert az a sugárirányú terhelésen nem segítene, sőt, se egy budakeszi elkerülő, mert a forgalom azt is felfalná, plusz a település növekedésének is nagy lökést adna, mert akkor már annak a környékére is mehetnének a házak. Az erdőt meg a levegőt viszont mindkettő prímán szétbaszná. (M0-s bezárása egyébként most elvileg Bicskénél lesz, de kár is a Pilisbe behozni azt, aki Bécsből Belgrádba menne.) Egy János-hegy alá fúrt alagút meg nem a Fő utcát tehermentesítené, hanem az Alkotás út-Budaörsi utat.

Annyit lehet még csinálni, hogy a közösségi közlekedést gyorsítani buszsávokkal, szintén itt volt valahol, hogy a Bkesziről Bp-re befelé menő nép többsége már most is tömegközlekedéssel megy, csak hát az autók sokkal nagyobb helyet foglalnak per fő.

Címkék: turizmus közlekedés szabadidő természet agglomeráció DT Vadaspark

süti beállítások módosítása