Egy katolikus vagy nemzetiségi iskolának jóval nagyobb a vonzáskörzete, mint Budakeszi. Azaz új férőhelyeket kell létrehozniuk, mert a környékről bejáró tanulók számát is növelni fogják.
A városvezetés két és fél év alatt végiggyűrte, hogy a Kerekmezőn 11-ből 16 tantermes iskola legyen, és beletette a város 500 millióját. Ez a sok pénz és energia csak akkor segít érdemben a budakeszi családokon, ha most fellépnek egy második intézményért. Rajtuk múlik, mert a közoktatás irányítói eddig sem csináltak semmit, és enélkül nem is fognak.
A Kerekmező átadásával és a Forfa bontásával két, hasonló méretű blokkba rendeződnek a tanulók. A Knáb János utcában maradókat átvenné a német önkormányzat, de a Prohászkában is erősen gondolkodnak rajta. A valós igényekről még nem sokat tudunk, így a villámrajt ellenére ez egy hosszú menetnek ígérkezik.
November 5-én, hétfőn este az általános iskolába várják az érdeklődő szülőket, nagyszülőket, két nappal később a német önkormányzat a művházban tart fórumot a nemzetiségi oktatásról. A konzultációk legsürgetőbb kérdése, hogy a Kerekmezőn épülő iskola önálló legyen-e vagy a régi SZIA része. Ez pedig nem szimpla formaság, hanem nagy hatású, stratégiai döntés.
Továbbra sem dőlt el, hogy a Kerekmezőn jövőre megnyíló, új iskola önálló intézmény lesz-e vagy a SZIA része. Az igazi kérdés persze nem az, hogy formálisan leválasztják-e, hanem hogy tud-e másmilyenné válni, mint a meglévő iskola. Mert igény, az volna rá – méghozzá elég sokféle.
A kivételes gimnázium tömegesen halássza le a jó tanulókat a szomszédos általános iskola negyedikesei közül. Több mint húsz éve látszik, hogy ezzel milyen károkat okoznak, eddig mégsem tettek ellene semmit. Nemsokára kiderül, hogy szándékukban áll-e.
Többről van szó, mint a szellemiség és a színvonal: a gimnázium egy olyan közoktatási vákuumba robbant be huszonhat évvel ezelőtt, amit a mai napig nem sikerült további iskolákkal kitölteni.