A budakeszi intézmények összeraktak egy bővítési koncepciót, az önkormányzat felrúgta. Újabb iskolát akarnak a meglévők mellé, ha lehet, újabb úttal. A gyerekek több mint fele járhat majd át a Fő utcán vagy a várost délről megkerülve iskolába.
Sosem volt még ennyi iskolakezdőnk, mindkét épület zsúfolásig megtelt, de egy újabb iskolának nincs helye. Hiába támogatná a tankerület, hiába segítenének a helyben lakó állami vezetők, hiába adna rá pénzt a kormányzat: az egyetlen alkalmas köztelkünkre ipari csarnokokat és irodaházakat építenének. Kiknek az érdekét tartják többre a városházán? Tizenkét vállalkozásét vagy több ezer gyermekes családét?
A 6-17 éves korosztályokban meredeken emelkedik a budakeszi lakosok száma. 400 általános iskolai és 200 gimnáziumi helyre lenne szükség az egyensúlyhoz.
A városvezetés két és fél év alatt végiggyűrte, hogy a Kerekmezőn 11-ből 16 tantermes iskola legyen, és beletette a város 500 millióját. Ez a sok pénz és energia csak akkor segít érdemben a budakeszi családokon, ha most fellépnek egy második intézményért. Rajtuk múlik, mert a közoktatás irányítói eddig sem csináltak semmit, és enélkül nem is fognak.
November 5-én, hétfőn este az általános iskolába várják az érdeklődő szülőket, nagyszülőket, két nappal később a német önkormányzat a művházban tart fórumot a nemzetiségi oktatásról. A konzultációk legsürgetőbb kérdése, hogy a Kerekmezőn épülő iskola önálló legyen-e vagy a régi SZIA része. Ez pedig nem szimpla formaság, hanem nagy hatású, stratégiai döntés.
Továbbra sem dőlt el, hogy a Kerekmezőn jövőre megnyíló, új iskola önálló intézmény lesz-e vagy a SZIA része. Az igazi kérdés persze nem az, hogy formálisan leválasztják-e, hanem hogy tud-e másmilyenné válni, mint a meglévő iskola. Mert igény, az volna rá – méghozzá elég sokféle.
A kivételes gimnázium tömegesen halássza le a jó tanulókat a szomszédos általános iskola negyedikesei közül. Több mint húsz éve látszik, hogy ezzel milyen károkat okoznak, eddig mégsem tettek ellene semmit. Nemsokára kiderül, hogy szándékukban áll-e.