Sosem volt még ennyi iskolakezdőnk, mindkét épület zsúfolásig megtelt, de egy újabb iskolának nincs helye. Hiába támogatná a tankerület, hiába segítenének a helyben lakó állami vezetők, hiába adna rá pénzt a kormányzat: az egyetlen alkalmas köztelkünkre ipari csarnokokat és irodaházakat építenének. Kiknek az érdekét tartják többre a városházán? Tizenkét vállalkozásét vagy több ezer gyermekes családét?
Szorít a határidő, egyre-másra derülnek ki a projekt hátrányai és kárai, egyre nagyobb kockázatokat vállalnak a városvezetők. Most éppen egy kétes ügybe keveredett vállalkozással készülnek szerződni.
A dicső múltból táplálkozó, vissza-visszatérő gondolat, hogy Budakeszi turisztikai célponttá tudna válni, mert az micsoda bevételeket hozhatna. Az ötlet a mai világ teljes félreértésén alapul: számunkra nem az a kérdés, hogy kiket és mivel szeretnénk idecsalogatni, hanem az, hogy mi magunk hová csalogatódnánk el.
A pályázatfüggőség szinte összes tünetét magán hordozza ez a beruházás. Utolsóként, hogy a tervezés csak a pályázati célra korlátozódik, és elvághatja vagy elszalaszthatja más fejlesztések esélyét. Városfejlesztési horror 3. rész
A pályázatfüggőség szinte összes tünetét magán hordozza ez a beruházás. Például, hogy minél többet kell költeni, ha van értelme, ha nincs, és nem számít, ha a kitűzött cél nagyrészt már megvalósult. Városfejlesztési horror 2. rész
A pályázatfüggőség szinte összes tünetét magán hordozza ez a beruházás. Elsőként, hogy mennyit számít a stratégiai gondolkodás (hiánya), és hogyan sikerült 200 millió forintot kitolni a prérire. Városfejlesztési horror 1. rész
Talán segíti a régi szennyvíztisztító sorsáról elindult nyilvános vita kibontakozását, ha csokorba gyűjtjük azokat a kérdéseket, amelyek jelentőséggel bírnak a város ingatlan-gazdálkodásában.
Ha némiképp játékos formában is, de 20 hónap után végre megkezdődött a nyilvános vita a régi szennyvíztelep hasznosításáról. A polgárok tájékozódását segítendő a blogba minden fél álláspontja felkerül, és nyilván a játszótársak is hasonlóan járnak majd el.
2014-ben a polgármester azt ígérte, hogy a rekultivációt követően közösségi célra hasznosítják. 2018-ban pályáztak és nyertek, hogy önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkká alakíthassák. 2021-ben ugyanaz a polgármester az itt kialakítandó telkek eladhatóságáról döntött. Megint át lettünk b*szva.