Az évi 1%-os növekedés önmagában nem jelent akkora gondot, hogy drasztikusan be kellene húzni a féket. Valójában sokkal régebb óta fennálló, krónikus közlekedési, parkolási, közmű- és férőhelyi problémáink vannak. Csupa olyan jelenség, amelyekért jórészt a városmenedzsment okolható.
Ahogy az oda- és elvezető utcákat, erdei utakat, kedvelt turistakörnyéket sem. Legyen a parkerdő az embereké, a kocsikat hagyják a természeti terület határán!
A budakeszi utak állapota csak az útfelújításokhoz hasonlóan, felszínesen indokolható a közpénzek tartós hiányával. Mélyebbre ásva, ha útalapot nem is, a politikusok újraválasztási paranoiáját és menedzseri hiányosságait találjuk.
Nyáron és kora ősszel 18 utcát újítottak fel szerte Budakeszin. Az ezekről felmart, régi aszfalt darálékát terítették le pár hete a Darányi murvás utcáira. Akkor az ott élők szinte egyöntetűen örvendeztek, mostanra szinte egyöntetűen szitkozódnak. Az eddigi kőpor helyett immár bitumenport szívhatnak, ami rákkeltő veszélyes hulladék. Gyabronka Péter nyílt levele
A 2022-es választások egy felívelő gazdasági ciklusban, az orosz-ukrán háború árnyékában hozták el az újabb kétharmadot. A budakeszi eredmények is a helyi politikai erőviszonyok visszarendeződésére utalnak.
Nemcsak nálunk, mindenhol, de a fővárosi agglomerációban hatványozottan. A legjobb példa az M0 dél-budai szakasza. A Budakeszi nyugati lakótömbjei mögé tervezett összekötő úton is – különböző becslések szerint – napi 3-6 ezer jármű haladna, hogy a Meggyes utca ilyen irányú, negyedakkora forgalmát kiváltsa.
A budakeszi intézmények összeraktak egy bővítési koncepciót, az önkormányzat felrúgta. Újabb iskolát akarnak a meglévők mellé, ha lehet, újabb úttal. A gyerekek több mint fele járhat majd át a Fő utcán vagy a várost délről megkerülve iskolába.
A fővárosba tartó buszok gyorsítása nemes szándék, de ha közben csökkentik a frekventált közterületek helyi használatát, akkor az itt élők és dolgozók vesztesei lesznek az ingázók megsegítésének.