Fejlesztések hengere – a kormánypártok visszaszerezték szavazóikat Budakeszin

Doleschall Tamás | 2022.06.20. 09:00

A 2022-es választások egy felívelő gazdasági ciklusban, az orosz-ukrán háború árnyékában hozták el az újabb kétharmadot. A budakeszi eredmények is a helyi politikai erőviszonyok visszarendeződésére utalnak. 

Tavasszal a Fidesz-KDNP jelöltjei letarolták az országot. Még az ellenzékiként elkönyvelt fővárosban is szoros versenyben, összességében 40% feletti eredményt hoztak. A fölényükre jellemző, hogy a vidéki, billegő választókerületek szinte mindegyikében – két kivétellel – a kormánypárti indulók győztek.

A Pest megyei 2. OEVK is ilyen, billegőnek ítélt körzet volt, hiszen 2018-ban itt szűk 300 szavazattal nyert Csenger-Zalán Zsolt az idén is induló Szél Bernadett előtt. A most vele szemben állított külügyi államtitkár,

Menczer Tamás 47:45%-os arányban,
1378 szavazattal győzött.

A választókerület listás eredményei alapján a FIDESZ-KDNP 10%-kal tudta növelni a szavazóbázisát a négy évvel ezelőttihez képest, míg az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok a támogatóik 11%-át elveszítették.

A kormánypártok részéről ez kicsit jobb erősödés, mint országosan (8%), az ellenzék részéről viszont sokkal mérsékeltebb gyengülés, hiszen az összes választókerületet tekintve ők 27%-os veszteséget szenvedtek el. Ez utóbbi, regionális eltérés feltehetően az egykori jobbikos voksolók alacsonyabb arányának is köszönhető.

Az ellenzéki pártoktól való, brutális mértékű elfordulás okait azóta is kutatják, a FIDESZ-KDNP népszerűségének növekedésére viszont ennyi idő elteltével már konszenzusos magyarázatok születtek:

az életszínvonal-növekedés, a jóléti intézkedések
és az orosz-ukrán háború bizonytalansági faktora
mind a 12 éve kormányzó pártokat erősítették.

Ezek a hatások minden kormánypárti jelölt esélyeit növelték 2018-hoz képest, amit csak rossz (politikai) előélettel lehetett volna eljátszani, de a FIDESZ-KDNP ezeket a jelölteket már idejekorán kigyomlálta. Az ellenzéki térfélen is az volt az előválasztás tétje, hogy kik azok, akik a szavazóbázis nagyobb hányadát tudják megszólítani.

A budakörnyéki választókerületben ez mindkét oldalnak sikerült, a két erős jelölt több voksot kapott, mint a mögöttük álló pártszövetségek listái: Menczer 1480-nal (4%-kal), Szél 2560-nal (8%-kal). A párharc tehát olyan szavazókat is mozgósított a két induló mellett, akik nem feltétlenül a két nagy tömb hívei.

Alapjában véve azonban a táborok méretei döntöttek, a jelöltekre adott szavazatok arányaikban tükrözték a párttömbök támogatottságát. Települési szinten viszont pár finom és egy durvább átrendeződés azért látszódott.

Három kisebb helységben, Remeteszőlősön, Pilisjászfalun és Herceghalmon Szél Bernadett növelte a szavazati arányát, az utóbbi kettőben még friss többséget is szerzett. A döntő fordulat azonban Budakeszin következett be – Menczer Tamás javára.

2018-ban a 16 budakeszi szavazókörből kilencben az ellenzéki jelölt győzött, hatban a kormánypárti. Egynél meg sosem tudhatjuk, mert oda kerül a teljes választókerületre eső több ezer, külhoni és átjelentkezett szavazat. Idén tizenegy(!) szavazókörben volt kormánypárti befutó, és csak négyben nyert az ellenzéki jelölt.

Ez persze csak két voksolás helyi eredményeinek összehasonlítása. Ha a többi választást, illetve a listás szavazásokat nézzük, akkor látható, hogy Budakeszin a 2018-as egyéni ellenzéki (rész)győzelem volt a kivétel, minden más voksolás a FIDESZ-KDNP-nek hozott többséget:

Szél Bernadett 2018-ban, a lakóhelyén tehát kivételesen volt erősebb, mint az ellenzéki tömb, a kérdés az, hogy 2022-ben miért nem volt az. Tény, hogy négy éve az LMP társelnökeként és kormányfőjelöltjeként sokkal több médiaszerepléshez jutott. Ahogy az is valószínűsíthető, hogy idén

az erőtlen ellenzéki összefogás
népszerűség-deficitje húzta vissza.

Ezek a hatások azonban mind a 17 településen érvényesültek, vajon mi változott Budakeszin? Nos, a markáns különbség a közberuházások kiugró száma és volumene. És nem a frissiben, a választásra időzített projektre és tervekre értve, hanem a sokéves trendet nézve.

2014-től folyamatosan zajlanak az építkezések, amelyekkel igyekeznek behozni az előző két évtized lemaradását. Merthogy akkor alig épült valami, függetlenül attól, hogy éppen melyik pártcsalád volt éppen kormányon. Akik tíz évnél régebb óta élnek Budakeszin, érzik és látják ezt a változást, amit aztán egy részük joggal köt a 2010 óta regnáló hatalomhoz.

Menczer Tamás kiválóan testesítette meg az ebből a hatalomból érkező kijáró embert, aki ennek az államnak a képviseletében jár el, hozza el az újabb és újabb fejlesztéseket. Mindeközben taktikusan elkerülte az ezekkel néha együtt járó (jellemzően természeti jellegű) konfliktusokat, és így

bővítette a stabil kormánypárti bázist
a jóléti és városias igényű szavazókkal.

Ezzel a FIDESZ-KDNP 2022-ben, Budakeszin ismét elő tudta állítani azt a szavazótábort, amellyel az önkormányzati választásokon rendre jobboldali többségű képviselő-testületet alakíthat. Amíg tart a fejlesztési boom, a városházán nem kell aggódniuk az újabb ciklus miatt. Ha nem történik valami kataklizma, készülhetnek a folytatásra, nyugodtan gondolkozhatnak hosszú távon.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: politika közélet választás városfejlesztés DT

süti beállítások módosítása