A dicső múltból táplálkozó, vissza-visszatérő gondolat, hogy Budakeszi turisztikai célponttá tudna válni, mert az micsoda bevételeket hozhatna. Az ötlet a mai világ teljes félreértésén alapul: számunkra nem az a kérdés, hogy kiket és mivel szeretnénk idecsalogatni, hanem az, hogy mi magunk hová csalogatódnánk el.
A faluból város lett, de ez – az autóforgalmon és a szupermarketeken kívül – alig látszik a településen. A városvezetés próbál lépést tartani a fejlesztési igényekkel, de az egyszeri források kimerültek. A hitel nem valódi bevétel, csak a rendszeresen érkező, friss pénz számít.
Az új komplexum 3500 m²-ét töltenék meg üzletekkel és vevőkkel. A vevők jelentős része meg autóval járna oda, ami mellett eddig csak elhajtott. Lassítanak, kanyarodnak és megállnak az eddigi átrobogás helyett.
Az új városközpont nem ér véget a telekhatárnál. Annak részei lesznek azok a szomszédos üzleti ingatlanok is, amelyek már megépültek. Együtt nagyobbak lesznek, mint a helyi Tesco – csak a település közepén.
Aki már járt a régi, tanácsi rendelőben, annak nem lehet kérdés, hogy valamit csinálni kell helyette. Ráadásul túl sok pénz sem kellene hozzá, ha az önkormányzat egy kicsit menedzselné a dolgot.
Az új városközpont projekt elvileg a lepukkant kultúrház kiváltása miatt indul, de nagyon hamar kiderült, hogy van ennél fontosabb cél. Már a tervezés során sem a szükséges közfunkciók, hanem a vállalkozás üzleti szempontjai döntenek.
Elkészült az új városközpont projekt gazdasági koncepciója. Az elfogadott anyag szerint a városvezetésnek piaci ingatlanfejlesztésbe kell fognia, hogy a nyereségből művelődési házat, könyvtárat és orvosi rendelőt építhessen. Az önkormányzatiság új kulcsszavai: menedzsment, kockázat, profit, nullszaldó vagy veszteség.