A városházán nem nyugszanak. Ha éppen nincs, amit dobra verjenek, akkor csinálnak egy gazdasági zónát a rétek között. Mindezt csak a pénzért. De nem ám sok pénzért, hanem kevésért. Annyi jutna belőle a közös kasszába. 

Még egy éve sincs, hogy a városvezetés megpróbálta értékesíteni a leendő buszvégállomás telkét, de máris itt az újabb botrány. A sunnyogás is ugyanaz. Az érdeklődők a helyi építési szabályzatról tartott fórumon mindenről hallhattak – kivéve arról, hogy kijelölnek egy új gazdasági övezetet jó messze a lakó- és vállalkozói területektől. Az egyetlen, önkormányzati tulajdonú telket magában foglaló zóna csak egy hónappal később került elő, és még egy hónapot kellett várni, hogy kiderüljön az egész ügy mozgatórugója:

80 millió forint.

Egész pontosan ekkora vételárat vár el az önkormányzat, hogy a területet átminősítse. Az erről szóló határozatot a már említett fórum másnapján, a képviselő-testület utolsó döntéseként hozták, majd két hónapig gondosan titkolták.

Persze az is kérdés, hogy vajon miért kell egyáltalán új gazdasági övezetet kijelölni, ha a mostani terület jórészt üresen áll. Mondjuk abban nincs önkormányzati tulajdon, az onnan várható évente tíz, majd százmilliós nagyságrendű iparűzési adó meg a városvezetők számára a távoli jövő ködébe vész.

A gyors bevételnek tűnő 80 millió forint nem kis összeg, ennyi pénzért már a városházán is korpásodik a haj. Mielőtt azonban együtt örülnénk a világraszóló üzletnek, nézzük meg jobban, mit is takar a vételár. Először is

32000 m² telket,
10%-os beépíthetőséggel.

Az összehasonlítás kedvéért vegyünk egy hasonló, már beépült szőlőskerti ingatlant: az Aldi áruháza 16500 m²-es földterületen áll, az épület falakkal határolt része pedig 1700 m²-es, azaz alig több mint 10%-át foglalja el a teleknek. Az önkormányzat által most bevonandó területre tehát majdnem

két Aldinyi csarnokot lehet építeni.

A leendő tulajdonosnak csak a zöldfelület harmadát kell megtartania, így a grandiózus épületen kívül leburkolhatja a telek több mint felét. Ez konkrétan

kétszer akkora betonplacc, mint a Tesco
és egyéb üzletek előtti óriási parkoló.

Mindezt egy olyan környezetben, ahol a szomszédok még egy viskót sem építhetnek a 0,1%-os (igen, jól olvastad: egy ezrelékes) beépíthetőség miatt. Bár az kétségtelen, hogy ez a bizonyos természeti környezet sajnos már nem érintetlen, mert éppen az önkormányzat vág bele utat. Mire az új építési szabályzat hatályba lép,

a telek előtt ott húzódik majd
az uniós pénzből épített kiváló út.

Az alábbi képen megtekinthető, mindez hogyan is nézhet majd ki. Érdemes összevetni az arányokat a repülőgépekkel, a hangárokkal vagy a nagyszénászugi házakkal.

De nemcsak a látható dolgok tartoznak az ingatlanhoz. Az út alatt fut a csatorna, amelynek a leágazását már most, az EU-s projekttel párhuzamosan kialakították ehhez az egyetlen telekhez. De nem állnak rosszul a többi közművel sem, mivel a közeli szivattyúkhoz és az új szennyvíztelephez ki kellett vinni a víz-, földgáz- és elektromos vezetékeket is, így a területtől

karnyújtásnyira van a teljes infrastruktúra.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy az új tulajdonosnak nem kell majd vesződnie számos dologgal, ami egy ilyen beruházással jár. Az azonban biztosnak látszik, hogy a szerencsés vevő egy majdnem teljes értékű vállalkozói területhez jut

négyzetméterenként 2500 forintért.

Ez pedig mezőgazdasági ár, nem egy ipari telek ára. Hasonlítsd csak össze a budakeszi telekárakkal, legyen szó a lakó- vagy vállalkozói területekről. Bárhova tekintünk, beépíthető telkeknél

ennél csak magasabb árakat találunk.

Nem csoda hát, hogy amíg lehetett, titkolták az ügyletet, akárcsak a leendő buszvégállomás esetében. Ugyanúgy nem lehet tudni, hogy a városházán miért vannak rászorulva az olyan bevételekre, amiket aztán nagyon gyorsan felélnek. Csak tippelgetni lehet, hogy mégis kinek az érdeke egy ilyen értékesítés.

Az önkormányzat mostani akciója azonban a múltkori kísérletnél sokkal nagyobb kárral jár. A városvezetés szintet lépett: összekötheti a természetkárosítást a közvagyon elherdálásával.