Javában zajlik az építési szabályok felülvizsgálata – és lakossági véleményezése is. Később eszerint lehet építkezni a városban és gazdasági területeken. Ez utóbbiból terveznek egy újat, egy darab nagy telken. Távol a belterülettől, benne a panorámában, és jó közel a Bodzás-árokhoz.
Már csak pár napig, szeptember 24-ig lehet beleszólni, hogy mit szeretnénk esetleg másképpen látni az építési szabályzatban. Ez a lehetőség félig-meddig titkos, a Hírmondó honlapján a mai napig nem jelent meg a tervezetek elérhetősége. A főépítész jóval korábban írt ugyan egy előzetes tájékoztatót, de abban még nem szerepelhetett a városháza saját, hivatali honlapján később közzétett anyagok linkje. Tehát íme: a tervek itt megtekinthetőek.
Aki veszi a fáradságot egy komolyabb vizsgálatra, megállapíthatja, hogy a tervezők remek munkát végeztek. Már első blikkre is látható, hogy az új szabályzat jelentősen egyszerűbb és átláthatóbb, mint a régi. Sokkal rövidebb a szöveg, sokkal kevesebb a tervlap. Ha pedig jobban beleássuk magunkat, meglepve tapasztalhatjuk, hogy a szakmai-jogi nyelvezet ellenére minden érthető, az ábrázolás egyértelmű, szóval tényleg le a kalappal.
A régi szabályzat és terv egyébként nem azért volt olyan bonyolult, mert anno rosszul alkották meg, hanem mert tíz éve toldozgatják-foldozgatják aszerint, hogy kinek mit kíván az érdeke. Merthogy a szükségszerű javításokon túl
Budakeszi építési szabályzatának
hagyományos eleme a kivételezés.
Ezt a káros összetevőt a mostani tervezők sem tudták kihagyni, de erről nem ők tehetnek. Egyrészt nem vonhatták el a tulajdonosoktól a korábban megadott extra építési jogokat, másrészt figyelembe kellett venniük az önkormányzat egynémely különleges elvárását. A jelenlegi városvezetés ugyanis híven folytatja elődeinek mindenre külön szabályt hozó gyakorlatát.
Legutóbb az Etheles parkra nem voltak képesek ráfuttatni valamelyik(ek)et a három szomszédos beépítésből, hanem kellett csinálni egy kilencedik kertvárosi övezetet, amit most már meg is változtatnának. De nemcsak ilyen, viszonylag nagy területeken tesznek ilyet, hanem akár telkenként is. Ha jóban vagy velük, számíthatsz rájuk.
Egy építési vállalkozó túlépítette a telkeit, és azon kétszer annyi lakást alakított ki, mint lehetne? A vevők meg képesek voltak úgy lakást venni, hogy kettő volt egy tulajdoni lapon? Sebaj, majd megállapítanak rá egy új övezetet,
ahol mindent lehet, amit a szomszédban nem.
Ugyanezt egy másik tömbben már nem teszik meg. Hiszen hová is jutna a világ, ha mindenhol kétszer annyi lakást lehetne építeni?
Ha nem megy szimplán kapcsolatból, akkor az is segít, ha pénzt kínálnak az önkormányzatnak. Nagyszénászug tövében fejenként 2 millió forintért átminősíthetik a telkedet úgy, hogy építhess rá lakóházat. Ugyanezt Nagyszénászugban nem lehet, meg az ily módon kiemelt telkek szomszédainál sem. Furcsa, ugye?
Holott ez egy szabályzat lenne, benne is van a nevében. És igazából pont annyit ér, amennyiben mindenkire vonatkozik. A piros lámpának is csak addig van respektje, amíg minden sofőr betartja. Nem, a kivétel nem erősíti a szabályt. De ez még mind semmi, az önkormányzat a mostani terveiben szintet lépett a kivételezésben.
Gazdasági övezetet jelölnének ki a természetben.
Ilyenre már volt példa, de egészen más célból: az új szennyvíztelepet is Natura 2000-es területre tették. Önmagában a telep mégsem okozna akkora kárt, mint az odavezető új autóút. Már korábban sem volt érthető, hogy vajon miért kell több kilométer hosszan, keresztül-kasul a földeken új utat építeni, amikor a telep simán megközelíthető a Budaörsi út felől. Az építési forgalom is ott zajlott, utána meg úgyis csak a személyzet jár ki. Egy ilyen, fölösleges út létrejöttét csak valamilyen homályos fejlesztési szándék indokolhatja.
Sajnos a legrosszabb sejtéseink igazolódtak be: az új út mellett jövőre megjelenne az első gazdasági telek. És ezzel kezdetét venné Budakeszi újkori történetének legnagyobb marhasága.
Mert az új szennyvíztelep minden hátránya ellenére nem forgalmas, senki nem akar melléköltözni, és legalább el van dugva szemünk elől. Az új út és gazdasági terület melletti ingatlanoknál viszont rögtön elindulna a lobbizás, hogy azok is legyenek építési telkek. És mint azt most is tapasztaljuk, ezek a törekvések a személyes kapcsolatokon keresztül jó eséllyel sikerrel is járnak.
Az új gazdasági övezetben zajló forgalomnak és életnek pedig a fél város nap mint nap szemtanúja lehet majd.
A területre ugyanis remek kilátás nyílik
Budakeszi nyugati feléről és Nagyszénászugról.
Mindez persze fordítva is igaz, az ominózus telek kiváló kilátóhely a Bodzás-árok melletti nádas irányába, amely elismert madárvédelmi terület. És itt most említsük meg a település új szlogenjét: „Budakeszi, természetesen!”
A fenti térképen jól látszik, hogy az új terület miként ékelődik be a szavakban olyannyira becsült természetbe, és finoman szólva nem kapcsolódik szervesen az eddigi gazdasági területhez. Ráadásul a jelenlegi gazdasági övezet kétharmada be sincs építve, tehát nincs különösebb városfejlesztési indoka a kijelölésnek.
Az okokat máshol kell keressük. Lehet, hogy a repülőtérhez szeretnének valamit: a városházán már elég régóta dúl valaminő hangárépítési láz, mintha ez az önkormányzat dolga lenne. A telek egyébként a reptér felől erősen lejt, szóval nem igazán alkalmas az ahhoz kapcsolódó sport- vagy szabadidős célú fejlesztésre.
Sokkal valószínűbb, hogy ez is csak egy fedősztori a szomszédos telkek felértékeléséhez. Amivel különösebb gond nem is lenne, ha az átminősítés a Budaörsi út mentén történne. Így azonban az ilyen-olyan érdekek
súlyosan belerondítanak a természetbe
és Budakeszi egyedülálló értékeibe.
