Bár mostanság mindenki a kiszáradt Nádas-tóra fókuszál, Budakeszin van egy másik, még létező vizes élőhely, amelyet az emberi beavatkozás fenyeget. Ahová rendszeresen jut víz, de a természetet leuralni vágyó embernek az is baj. Azért a víz az úr… Koós Kolos írása
A városnak minden adottsága megvan hozzá, hogy a budakörnyéki bringás túrák csomópontja legyen. Csak a hiányzó útszakaszokat kellene kijelölni, néhány fejlesztést pedig e célhoz igazítani. Széplaki Tibor írása
Május 6-án, vasárnap reggel 9-kor a Mamutfenyőktől indulnak a budakeszi bringások, hogy a túra végén, Biatorbágyon találkozzanak a Zsámbéki-medence többi kerekezőjével. A térség lankásabb terepviszonyai kiválóak a szabadidős biciklizéshez, a lelkes sporttársak pedig újabb és újabb útvonalakat „taposnak” ki. Széplaki Tibor írása
Újra és újra beépítenék Budakeszi egyik legszebb természeti helyét. A szakhatóság immár megszokott módon közreműködik, csak az önkormányzatban bízhatunk. Koós Kolos írása
Javában zajlik az építési szabályok felülvizsgálata – és lakossági véleményezése is. Később eszerint lehet építkezni a városban és gazdasági területeken. Ez utóbbiból terveznek egy újat, egy darab nagy telken. Távol a belterülettől, benne a panorámában, és jó közel a Bodzás-árokhoz.
Nagy divatja van a drónoknak, mármint a polgári felhasználású, mini heli- és egyéb koptereknek. A fejlettebbekre már egész jó kamerákat tudnak rakni, így tengernyi légifelvételt találhatunk a neten. Most már Budakesziről is pár rövidet.
Akik ismerik Schmidt Egon könyveit, talán emlékeznek azokra a történeteire, melyeket a Bodzás-árok mentén tett madarász kirándulásai ihlettek. A szerző, a terület madárfajainak és természeti értékeinek szakavatott ismerője, 1979-ben hosszas és nem lankadó odaadással elérte az akkori budakeszi városvezetésnél, hogy a pataknak a város felé eső 600 méteres szakaszát védetté nyilvánítsák. Ez az intézkedés megakadályozta a város terjeszkedését – mindeddig. Koós Kolos írása
A Bodzás-árok megmentése nemcsak Budakeszi problémája, hanem az a bizonyos állatorvosi ló. Egy rendkívül gazdag élőhely Budapest közvetlen közelében, amelyről senki nem tudja miként lehetne hasznosítani az egész közösség érdekében. Hogyan tudnánk megakadályozni pusztulását vagy kihasználni a benne rejlő lehetőségeket? Koós Kolos írása
Az előző posztokból már tudjuk, kiknek miért jó, és miért nem jó ez a beruházás. De ki garantálja, hogy nekünk tényleg hasznos lesz? És ki véd meg minket az eddig elhallgatott károktól? Háromrészes sorozatunk befejező darabja.