Akkor először váltsd le a teljes összefosást!

Bejegyzés: Hol van az ellenzék, amikor ellenezni kéne?

@Fredddy: Elméletileg teljesen igazad van. A népesség-növekedést kordában kell tartani, ez egyébként Budakeszin egyelőre nem annyira vészes, mint a szomszédos településeken. Az elmélet valóra váltásánál van azonban két gyakorlati probléma.

Az egyikről már írtam: az urbanizációban túl sok a gazdasági érdekelt, akiknek az önkormányzat nem tud eléggé ellenállni. Budakeszin ez abban nyilvánult meg, hogy a jelentős részben helyben lakó (tehát itteni választó) zártkerti ingatlantulajdonosok, illetve kárpótoltak az ingatlanjaik közművesítésében és építési övezetbe vonásában voltak érdekeltek. Így lett Makkosmáriából potenciális népességi bomba, így jelenik meg számottevő lakosság a Telki felőli végeken, és így zajlik éppen Nagyszénászug benépesítése.

A másik gyakorlati probléma, hogy az építési övezetbe vonások 30 évre előre, egy lépésben megtörténtek. Ez azért gond, mert építési jogot utólag elvonni nem lehet. Az önkormányzat a 2000-es évek környékén ráállította erre a pályára Budakeszit. (Akkor még nem volt ennyire elterjedt a növekedés-ellenes gondolat.)

Belátom, hogy a lokális fogyasztás-csökkentés sem egyszerű hasonló, politikai okokból, de azt azért megjegyezném, hogy pont a Stop agglo! tömeges igénye miatt most van lehetőség erre lakossági támogatást szerezni. Ez egyébként nem igazán pénztárcába nyúlás, hiszen a beruházási hozzájáruláson kívül nem elvon, hanem felszabadít, illetve átcsoportosít jövedelmeket, a beruházási elvonás meg helyben (konkrétan a házak előtt) marad.

Szóval igen, az életmódi változás sokkal hangsúlyosabb, és tartok tőle, sokkal nehezebb is.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: én pedig továbbra is azt mondom, hogy a lakosságszám-növekedést semmiképpen nem lehet kihagyni ebből. Nem vitatom, hogy az autózás káros hatásai közül nem mindegyik köszönhető ennek, egy jelentős részük viszont igenis de. Ráadásul a maradék nagy része is népesedési probléma, csak nem Budakeszié, hanem a szomszédos hasonszőrű településeké- a reggeli átmenő forgalom nem Bécsből jön...

A fogyasztás felőli megközelítéssel az a baj, hogy iszonyatosan bele kell nyúlni az emberek pénztárcájába ahhoz, hogy az életmódjukat megváltoztassák, ennek egy töredéke is politikai öngyilkosság lenne bármely politikai erő számára. Duplájára emelkedett benzinár mellett sincs egy darab kocsival se kevesebb az utakon, a gépjárműadó párezer forintos növelése vajon mennyire látszana meg a forgalmon? Az útépítési hozzájárulás esetleg növelné a telekárakat, de az megint csak népességnövelés-visszafogás inkább, útépítéssel ezen a problémán nem lehet segíteni, de ez ki volt beszélve már.

Több tényező probléma ez, amit több eszközzel kell kezelni- egyiket sem szabad túlértékelni, de egyiket sem szabad kihagyni se.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: Ez mind igaz, és nem akartam új témaként behozni, mert hasonlóan komplex ahhoz, hogy egy kommentfolyamban megbeszéljük. Csak azt akartam jelezni, hogy a jogos ellenérzések nem direktben az urbanizáció lokális népesség-növekedési mértékéhez (Budakeszin évi 1%) kötődnek, hanem annak egyéb következményeihez, a lakosság-növekményt jóval meghaladó fogyasztáshoz, település-használathoz.

Ebből csak annyi a tanulság, hogy az urbanizáció káros hatásait nem a betelepülésnél kell megfogni, hanem a fogyasztás felől. Ha az önkormányzat beszedné az autós közterület-használat valódi árát (ide értve az új utak kialakítását, ld. fenn és pl. a parkolást), akkor már előrébb lennénk a káros hatások mérséklésében.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: nem kapcsolódik szorosan a népsűrűséghez, de én egyébként a Parkolni tilos-táblákat is bőkezűbben szórnám, rengeteg helyen lehet látni, akár az Erkel utcához hasonló forgalmas helyeken is, hogy az udvarban üres a kocsibeálló, az autó meg, egy sávot elfoglalva, az utcán parkol. Hát legalább amíg nem használja, addig rakja már el a szarját mások útjából.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: hát, tény, hogy az autóforgalom az agglomerációs lét legnagyobb seggfájása, de annak nem minden aspektusa múlik a népsűrűségen
-egyszerűen általában több az autó- csökkenő lakosságú alföldi településekre is igaz, hogy a legtyúkszarosabb kis utcában se lehet már 10 métert sétálni anélkül, hogy ne kelljen autó elől félreállni
-az új betelepülések környékének forgalomnövekedése (Kert utca, Domb utca, Meggyes utca) egyértelműen a lakosságnövekedésnek köszönhető, ezen nincs mit vitatni, ugyanez a helyzet a kertes házak helyére épülő minilakóparkokkal is (ez utóbbi a fajta népsűrítést az első helyen tiltanám be).
-a reggeli dugó viszont komplexebb téma: a merőleges utcákban torlódó sor még mindig nagyrészt a helyiek műve (az Erkel utcán pl jönnek telkiek is), a Fő utca viszont részben átmenő forgalom. A baj pedig, ahogy te is írtad korábban (mondom, hogy olvastam :P ), hogy a Fő utcára minden otthon hagyott budakeszi autó helyett behoz egyet az útvonaltervező program az M1-es felől, így amíg Budakeszi alfelének politikailag végképp nehezen vállalható lezsilipelése meg nem valósul, a Fő utcán 0 budakeszi autó mellett is dugó lesz.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: Igen, én is úgy látom, hogy ez tömeges, akár többségi igény. Megkockáztatom, sokkal többen gondolják így, mint például 10 évvel ezelőtt. Ebbe egyébként nemcsak a lakók száma játszik be, amely az utóbbi 10 évben is "csak" 10-12%-ot nőtt, hanem az autók számának sokkal dinamikusabb növekedése. Szerintem a közlekedés felől indukálódik a Stop agglo! gondolat, az autóforgalom egyszerűen átlépett egy tűréshatárt.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: az, hogy Budakeszi jobb hely volt, amikor kevesebben laktak itt, és, hogy nem kéne hagyni tovább növekedni, messze nem csak az én véleményem, nem reprezentatív felmérésem szerint a legtöbb budakeszi hasonlóan gondolja. Persze, értem, hogy itt széllel szemben kell pisálni, de ha még a sliccünket se húzzuk le, akkor aztán tényleg nem fog sikerülni sose :)

Simán el tudom képzelni egyébként, hogy a polgármesterválasztáson valaki előhúzza majd ezt a kártyát.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: Teljes mértékben egyetértek. Az urbanizációs folyamat egy meghatározó körülmény, minden érintett önkormányzatnak ki kell belőle hozni a saját lakói számára a legtöbbet, a legkisebb károkozással. Csak emlékeztetnélek, hogy a "...miért kell ennyi embert hagyni ideköltözni" kérdésből keveredtünk ide, abban az ügyben az agglomerációs önkormányzatok óriási nyomásnak vannak kitéve. Ahová behúzzák a vállalkozásokat (adófizetők, ugyebár), oda akarnak költözni az emberek (munkaerő, vevők). A behúzott vállalkozások meg támogatják ezt, hiszen kell nekik a humán erőforrás, a fogyasztó stb., és revolverezik az önkormányzatot a befizetett adójukkal. És ez egy durva leegyszerűsítés, vannak itt még más, országos és ágazati érdekek is, de összességében erre írtam, hogy öngerjesztő a folyamat. Egyik agglós önkormányzatot sem irigylem.

A vagyongazdálkodás sem egyszerű, nem csoda, hogy a legtöbb halandó nem látja át. Egy átlagos választó gyakorlatilag csak utólag tudja konstatálni, ha 10-20-30 évvel korábban elszúrták. Ha meg nem szúrták el, azt észre sem fogja venni, hiszen működik a település. A régi szennyvíztelep területével kapcsolatban azért kongatom már egy ideje a vészharangot, hogy ne utólag múlva kelljen ráébredni, mit szúrtak el. Ettől függetlenül belátom, hogy ez túl összetett kérdés.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: amit a vagyongazdálkodásról és a távlati gondolkozásról írsz, azzal alapvetően egyetértek, de sajnos a részletek szintjén nem annyira egyértelmű, hogy melyik távlat tényleg távlat, és melyik fog más irányba fordulni idővel. Miközben meg a veréb és a túzok közmondásos dilemmája egy nagyon éhes macskának van éppen feladva.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: Ezt a halasúszós dumát természetesen minden egyéni, vagy kisebb közösségi érdekképviseleti próbálkozásra rá lehet csapni, és minden rombolásra lehet azt mondani, hogy engedjük el az egykori eredeti állapot romantikus emlékét. De akkor ezek szerint te pont az önkormányzatiság lényegét nem érted: Budakeszi érdeke, hogy Budakeszi az urbanizáció előnyeiből minél többet, a hátrányaiból minél kevesebbet érezzen, a budakeszi vezetés feladata pedig, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel ezt az érdeket képviselje. A vármegyének, Budapestnek, sőt, az országnak is megvannak a vezetői, a Budakeszin túlmutató közösségi érdekeket majd ők képviselik- kiosztják ők Budakeszinek az elkerülhetetlen feladatokat, nem kell önként jelentkezni érte. A magunk megmaradt erőforrásait a magunk érdekében használjuk fel.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: A két észrevételt pont azért tettem, hogy megpróbáljam a nézőpontodat elemelni az egyéni, személyes síkról a közösségi és távlatos sík felé. A blogposztokat is emiatt írom, hogy az olvasók tágabb kontextusba illeszthessék a mindennapos történéseket, tapasztalatokat. Tény, hogy ezek a közösségi szemléletmódok (urbanisztika, városfejlesztés, vagyongazdálkodás) érzéketlenek az egyéni vetületekre, ezeket eufemizálva "szakmai"-nak szokták nevezni. És az is tény, hogy ezeket nem lehetséges befogadni, ha valaki mindenhol személyes élményeket és motivációkat lát. Ez utóbbi az általános, így működnek az emberek.

Az urbanizáció nem ma kezdődött. Az első alkalom, amikor Budakeszin tetten érhető volt, az a 22-esek buszok 1932-es kihozatala. Akkortájt a nagyapáink (kortársai) a betelepülő nyaraló-tulajdonosokra panaszkodtak, de közben hasznot húztak a parkerdőből érkező turistákból. Manapság, amikor a fővárosi gimnáziumba, egyetemre járunk, ott munkát vállalunk, az urbanizáció előnyeit élvezzük. A hátrányaival akkor szembesülünk, amikor a fővárosiak jönnek ide vásárolni, lakni, autókkal. Olyan ez, mint amikor a halak úsznak a tengeráramlatban, de csak akkor veszik észre, amikor szembefordulnak vele.

A vagyongazdálkodás az urbanizációhoz kötődik, egy faluban gyakorlatilag nem létezik. Budakeszin ezzel először akkor szembesültünk, amikor a székesfőváros megvásárolta tőlünk a Virágvölgy feletti erdőt. Azért tették, mert a már akkor növekvő falu tűzifaigényét onnan kezdték kielégíteni a helybéliek - magyarán elkezdték felélni az erdőt. A fővárosban akkor már volt vagyongazdálkodás, látták, hogy ez hosszú távon számukra hátrányos, ezért megvásárolták egy olyan településtől, ahol még nem volt vagyongazdálkodás. Ma ugyanez a helyzet: itt a városvezetők is "milenneha" szituációknak fogja fel a hosszú távú döntéseket.

Ha elemelkedünk a személyes szinttől, akkor látszódhat, hogy mi a különbség a falusias és városias szemlélet, az egyéni és közösségi érdekek, a stratégiai és ad hoc döntések, az érzelmi és racionális közelítés között.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: Hát nézd, az első szemléletbeli különbség abból adódik, hogy amíg a bemutatkozásod szerint te valamikor a múlt évezred utolsó 1-2 évében költöztél ide, én azért annál valamivel régebb óta vagyok budakeszi lakos: itt nőttem fel, láttam, milyen volt ez a falu (akkor még az volt) a Demszky-menekültek rohama előtt: amikor a Márity utca csak egy földút volt egy bokros mezőn, a Kert utca pedig tényleg kertekbe vezetett, és gyalog lehetett az úttesten kisétálni oda. Értem, hogy ez a paradicsomi állapot nem tartható fenn örökké, ahhoz túl sokan vágynak rá, azt azonban senki ne próbálja bemesélni nekem, hogy a változásokat lassítani sem lehet. Más településeken is vannak ilyen próbálkozások, az országos sajtó ingerküszöbét is eléri. Olyanokat pedig az önkormányzat teljesen saját hatáskörben is megtehet, hogy betartja a beépíthetőségi szabályokat, ahelyett, hogy az almafásba kacsalábon forgó palotát álmodó új betelepülők nyígásának engedve emeli a százalékokat. A budakeszi vezetésnek a budakesziek érdekét kell néznie, akár a jövőben idetelepülni szándékozók, vagy a 3 milliós vízfej ellenében is. Aki meg messze költözött az iskolától, az ne sírjon, hogy messze van az iskola.

A Szőlőskertben nem tudom, hogy mi van, az úgy jött a beszélgetésbe, hogy miért nem oda mennek a cégek. Ha olyan jó hely (úttal vagy anélkül), akkor ezek nélkül is tele lesz, ha meg nem olyan jó hely, akkor ezek se fognak odamenni, ennyi. Azt pedig te is írtad egy nyolc évvel ezelőtti cikkedben, hogy mennyire kell a városnak minden fillér iparűzési adó.

Az önkormányzat jogi ügyeinek listájában ennél több üggyel is szerepelsz (megbízási díj, adatigánylések- tök véletlen dobta ki a Gugli, mikor az egyik régebbi itteni bejegyzésedet próbáltam vele megtalálni; ennyire nem stalkollak, nyugi :) ), nem tudom, mik ezek, nem is annyira érdekel, de perben álló felek ritkán tudnak objektívek maradni egymással szemben, úgyhogy a történeteiket mindkét oldalról érdemes megismerni. (Természetesen ez mindkét oldali állításokra vonatkozik.)

Iskolaügyben a kurva vicces egyébként az, hogy amikor én jártam oda, már akkor is az életveszélyes Forfa közelgő lebontásáról beszélt mindenki, sőt, gyerekként lerajzoltuk, hogy milyen lesz majd az új iskola a helyén, meg persze magunk közt találgattuk, melyik tanárnak a fejére fog rádőlni. Ehhez képest még mindig áll.

A szerződéseknél is értem az álláspontodat, viszont te is értsd, hogy egy aláírt szerződést ne hasonlítsunk össze egy konkrétumok nélküli milennehával, mert utóbbiból már sokat láttunk, lásd pl az előző bekezdést.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: P.S. A régi önkormányzati perek marginálisak voltak. Ők pereltek be helyreigazításért, illetve a településnév használatáért, de ellenük ítéltek. Szerintem ők sem gondolták komolyan, csak valami válaszlépést akartak tenni a kritikákkal szemben. Azóta megszokták :)

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: Köszönöm, hogy ennyi időt szántál rá. Csak két észrevételt tennék, amelyek szemléletbeli különbségeket takarnak, majd eldöntöd, hasznosítod-e ezeket.

"...miért kell ennyi embert hagyni ideköltözni". Nincs olyan opció, hogy hagyni vagy nem hagyni lehetne. A budapesti 3 milliós várostérség (metropolisz) egy urbanizációs központ. Óriási gazdasági érdekek állnak fenn száz évre visszamenőleg, hogy ez a térség lakosságot húzzon be. Az állandósult munkaerőhiány és az emberek vágya a jobb életlehetőségekre folyamatosan táplálja és öngerjeszti ezt a folyamatot. Túl sok az ellenérdekelt a korlátozásában, világszintű tapasztalat, hogy az ilyen térségekben eme korlátozási célból sem az adminisztratív, sem a gazdasági eszközök nem működnek. Ezt a folyamatot kezelni kell, ez egy városmenendzsment kihívás, nemcsak Budakeszin.

"A mostani tulajdonosnak így mennyire sürgős a hasznosítás? Szemben a szennyvíztelep már aláírt szerződéseivel." A szőlőskerti tulajdonosok 20-30 éve az önkormányzat tétlenségének foglyai, már nincsenek hasznosítási elvárásaik. Másrészt (és ez jóval fontosabb) nem a bérleti szerződések fényében kell nézni a problémát, mert az stratégiai baklövések eredménye. Az aláírt szerződések egy olyan folyamat állomásai, amelybe városfejlesztési és vagyongazdálkodási okokból az önkormányzatnak bele sem lett volna kezdenie. Ezt a dilemmát tehát egy stratégiai hibasorozat alapján nem lehet taktikailag feloldani. Vissza kell menni a nulla ponthoz: kimondani a bérleti szerződések semmisségét (jogszabálysértő kötelem) és visszaállítani az eredeti állapotot, illetve ezzel párhuzamosan beleállni a Szőlőskert befejezésébe.

Ezt ennél jobban itt nem fogom kifejteni, lesz majd róla blogposzt, kérem türelmedet.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: igen, az internetes beszélgetések rákfenéje, hogy vagy a részletekre válaszolok, és akkor ,,nem látom át a teljes problémát", vagy a teljes problémára válaszolok, és akkor ,,nem ismerem a részleteket" :P

Végigolvastam a blogodat, mielőtt az első hozzászólást írtam pár hónapja egy másik bejegyzéshez, a legtöbb problémáról alapvetően kifejezetten értelmesen írsz (ezért is merek hozzászólni :P), de ha ez a szennyvíztisztítói iskola-téma kerül a porondra, eléggé beszűkül a perspektíva, sem a kiváltó okokra (hogy miért kell ennyi embert hagyni ideköltözni), sem az alternatívákra nem jut elég figyelmed, az önkormányzattal pedig több peres ügyed volt, így az ővelük kapcsolatos bármiféle véleményed értékeléséhez az ő álláspontjuk megismerését is szükségesnek tartom. (Persze lehet, hogy hiba ezeket a kérdéseket neked címeznem akkor.)

Tokió belvárosa azért különleges, mert kifelé nem lehet bővíteni, ellentétben Budakeszi belterületével. Bármennyire is berzenkedek ez ellen egyébként, ebben az esetben alternatíva lehet egy újabb belterületbe vonás is- például. Ismerjük meg az összes ilyen alternatívát, mielőtt kijelentjük, hogy csak és kizárólag arra a 3 hektárra lehet iskolát építeni, aminek aztán lehet, hogy ugyanúgy 20+ évet kell üresen állnia, mint a Kerekmezőnek- éppen azért, mert, ahogy írod is, a mostani bővítési tervek a mostani igényeket, ha nem túl magas színvonalon is, de lefedik, azért meg senki nem ad ide 5 milliárd forintot, hogy 20 év múlva majd kell.

Igen, tudom, hogy a Szőlőskert nem az önkormányzaté, de ettől függetlenül igaz, hogy az út miatt értékesebbé válik majd a telek, ez viszont valószínűleg nem csak a bérleti díjon, de az adóbevételen is meglátszik majd. A mostani tulajdonosnak így mennyire sürgős a hasznosítás? Szemben a szennyvíztelep már aláírt szerződéseivel.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: Már bocs, de a kommentjeidből rendre az derül ki, hogy nem látod át a teljes problémát, hanem kisebb részletekbe próbálsz belekötni.

"...erősen felértékeli majd a Szőlőskert még üres telkeit, hülyeség lenne most lekötni őket." Szó sincs ilyen alternatíváról, nincs ilyen időzavar, és nem kell lekötni magántulajdonú telkeket. Az önkormi csak a mindenképpen megpályázni kívánt 200 millió miatt állított maga elé határidőt, a Szőlőskertre 15 éve tojik.

"...a folyamatosan hízó várost addig is fenn kell tartani, évről-évre több pénzért." Ez a pici, nettó 2 hektáros vállalkozói parkból semmilyen olyan adóbevételi növekmény nem fog bejönni, amit az 5 milliárdos városi büdzsé megérezne. Budakeszi vállalkozásoktól származó adóbevétele jelenleg kb. 500 millió, egy tízszer akkora területről plusz a lakott részekből. Innen max. 50 millió tud befolyni.

Jelenleg nincs telkünk egy új iskola építésére. A mostani koncepció, hogy a meglévő intézmények mellé húznak fel 12, illetve 16 tantermes szárnyakat, csak ezzel meg túlterhelik azokat a telkeket (iskolaudvar, parkolás, közlekedés stb.)

Ez is csak a mostani férőhelyhiányt szüntetné meg, a 10-20-40 év alatt megjelenő igényeket nem. Annyiban Tokió belvárosában vagyunk, hogy már itt sincs 1 hektáros belső telek, ami minimálisan kell egy 16 tantermes iskolához (szabvány).

Ha kérhetem és tanácsolhatom, a további beszélgetésünk helyett / előtt olvasd el a korábbi blogposztokat a https://budakeszi.blog.hu/tags/régi_szennyvíztelep címke alatt, a válaszaim többségét már ott részletesebben kifejtettem.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: bútorom van elég, és az autómat is máshol mosom, és a legjobban annak örülnék, ha a Kert utcától kifelé semmi nem épülne :) Ha nemsokára meglesz az összekötő út, az erősen felértékeli majd a Szőlőskert még üres telkeit, hülyeség lenne most lekötni őket. Ha nem ennyire komoly a terv, akkor meg nem vagyunk kisegítve vele, mert a folyamatosan hízó várost addig is fenn kell tartani, évről-évre több pénzért. És tíz év múlva úgyis újrakezdődik majd a balhé, mikor az újonnan betelepülő kecskehegyiek és budakesziárkiak akarják majd a repülőtér területéről megmondani a tutit, a nagyszénásiak és a makkosiak levegőromláson való sopánkodásának aláfestésével :P

Mi egyébként az önkormányzat mostani alternatívája arra az esetre, ha hirtelen az állam mégis hozzávágna 5 milliárdot iskolaépítésre? Mert ha ez is volt az utolsó saját belterületi telke, azért nem Tokió belvárosában vagyunk.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Fredddy: Ha megnézed a Szőlőskert terveit (szabterv), akkor láthatod, hogy azon keresztül fut a Budaörsi utat és Pátyi utat összekötő út. Az lesz a főút (az 1102 jelű út új szakasza) Páty felé a mostani szűk Pátyi út helyett - ahonnan az autókat meg a buszokat átterelik a Budaörsi út belső szakaszára. Azaz ha az önkormi befejezte volna az ottani átminősítést (településrendezést), akkor ugyanolyan remek lokációja lenne a Cserszegi utcai telkeknek is.

Az egész sztori arról szól, hogy az önkormi ahelyett, hogy befejezné a Szőlőskert településrendezését, amivel kb. 40 hektárról szedhetne adóbevételeket, elvállalkozza az utolsó, 3 hektáros belső intézményi telkét.

Ezt kéne még egy autómosó és még egy bútorbolt megnyitása miatt elfogadunk?

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról

@Budakeszi Blog: de a szőlőskerti autómosó és a bútorbolt is látványosan a Budaörsi út-Tesco felőli részt foglalja el, a Cserszegi utcán hiába van még üres telek, három autó per órás forgalmú utcába senki nem fog kiskereskedelmi egységet rakni.

Bejegyzés: Évi 18 millióért mondanak le 8-10 milliárd forintnyi közcélú beruházásról, új iskoláról, gimnáziumról