Hány tanteremre lenne szükség? Hol lehet bővíteni, és hol lehet újat építeni? Milyen sorrendben? Ki fogja mindezt finanszírozni? Ezek nemcsak a mai, 15 ezres Budakeszi fojtogató kérdései, hanem a leendő 25 ezresé is. Ilyen messzire kell a városvezetőknek előretekinteniük. 

Legutóbb ott hagytuk félbe, hogy a 2018-as adatokból kiolvasható 400 fős általános iskolai, és 200 fős középiskolai férőhelyhiány orvoslásához 14, illetve 6 tanterem építése lenne szükséges. Továbbá a korosztályok dinamikus gyarapodása miatt évente egy-egy újabbra. Most, 2021-ben tehát már

egy komplett 16 tantermes iskola
és egy fél gimnázium hiányzik Budakeszin.

Mielőtt belevágnánk, hogy ezek hogyan is jöhetnének létre belátható időn belül, tisztáznunk kell, hogy alapból mi kell egy ilyen beruházáshoz. Telek, és méghozzá nem is akármekkora.

A vonatkozó szabvány férőhelyenként 25 m² telekterületet ír elő, hogy a diákok számára ne csak épület legyen, hanem udvar is, zöldfelület is, és minden más, ami az üzemeltetéshez kell. Újabban sajnos be szoktak szorítani parkolókat is, pedig az autók helyigényét anno nem kalkulálták bele a szabványba.

Ez a 25 m²/fő annyira ökölszabály, hogy a legutoljára átadott, 432 férőhelyesre (16 osztály × 27 fő) tervezett kerekmezői iskolához is egy 11.800 m²-es terület kialakítását vállalták, noha végül csak 10.470 m²-es, amorf alakú telket tettek alá. Ez csak egy icipicivel kisebb, mint az előírás, de nem is ez a fő baj, hanem hogy az ingatlan jelentős (Márity úti) része köznevelési helyett közforgalmi funkciót kapott.

A kerekmezői iskola példáján jól látszik, hogy a szabványnak igenis van értelme, és a legszűkebben számolva is

egy 8 tantermes bővítéshez fél hektár,
egy 16 tantermes intézményhez egy hektár,
egy 24 tantermes iskolához pedig másfél hektár

minimális szabad telekterület szükségeltetik. Nos, ilyenből nincs túl sok Budakeszin, főleg, ha hozzávesszük, hogy az oktatási intézményeknek gyalogosan, kerékpárral és tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, relatíve központi lokációban kell lenniük, nem lehetnek valahol a határban.

A mostani beépültség szerint négy alkalmas helyszínt találunk, hármat a Fő utca nyugati, Telki felé eső oldalán, egyet pedig a keleti, makkosi-nagyszénási oldalon:

• a kerekmezői iskola mögötti karéjon,
• a Knáb János utcai iskola telkén,
• a Mamutfenyők és a Darányi közötti szántón,
• a régi szennyvíztisztító telep területén.

Az első, legkézenfekvőbb lehetőség az említett kerekmezői iskola körül meghagyott karéj, amely a maga 6.662 m²-es területével akár plusz 10 tanterem építésére is alkalmas – vagy 8 tanteremre és a Napraforgó tagozat átköltöztetésére. (Ez utóbbihoz az önkormányzatnak vagyoni érdeke is fűződik, mert a felszabaduló Petőfi utcai villát a mostani felfűtött ingatlanpiacon kedvező áron értékesíthetné.) A városvezetés ősszel már fel is ajánlotta ezt a telket a kerekmezői iskola bővítésére.

A második helyszín a régi iskola másfél hektáros telke, amelyen az eredetileg 12 tantermesre tervezett, de már 16 tantermessé átalakított főépület és a bontandó Forfa-házak állnak. Itt egy új 8 tantermes szárnnyal kimaxolható lenne a szabvány adta lehetőség, de ehhez természetesen előbb végre kéne hajtani a Forfa-termek szerződésben vállalt, régóta esedékes bontását.

A harmadik lehetőség a Mamutfenyők melletti 4 hektáros, állami tulajdonú szántó, amelyen a közparki és egyéb funkciók mellett akár egy általános vagy középiskolának is helyet lehet szorítani. Ennek a területnek vannak hátrányai, például hogy egyelőre nem terveznek ide buszos kapcsolatot. De a legnagyobb gond vele, hogy a város oktatási intézményei jelenleg mind a Fő utcától nyugatra helyezkednek el, miközben a lakosság a másik oldalon növekszik meglehetősen dinamikusan.

A negyedik helyszín a régi szennyvíztisztító telep immár rekultivált 3 hektáros ingatlana, amely Makkosmária és Nagyszénászug fokozódó benépesülésével vált frekventált területté.

(Az egykori telep közvetlen szomszédságában is nyílik némi esély intézményi terület kialakítására, mivel a Domb utca nyugati oldalán fekvő Káposztás belterületbe vonásáért az önkormányzat a közterületeken kívül további 7,5‑10%, azaz 6.500‑9.000 m² telek leadását kéri e célra. Csak sajnos ez önmagában kevés lenne egy iskolához, meg egyébként is bizonytalanabb, mint a kutya vacsorája.)

Ha e helyszínek között kizárólag pénzügyi szempontok szerint kellene sorrendet állítani, nyilván azok kerülnének előre, ahol „csak” tantermeket kell építeni és például tornacsarnokot nem. Az általános iskolai férőhelyeket tekintve

a jelenlegi iskolák 8‑8 tantermes bővítésével
a település beérhetné magát – ha most azonnal,
pillanatszerűen valósulnának meg.

Csak hát mire megépülnek, a lemaradás újratermelődik. Ezért merül fel, hogy az ütemezett bővítéseken kívül egy 16 vagy 24 tantermes új iskolát is kéne építeni. Az erre alkalmas két helyszín közül a régi szennyvíztelep mellett szól, hogy a gyerekek harmadának (és velük jó néhány szülőnek, illetve autónak) nem kellene naponta át- és visszabumliznia a Fő utca másik oldalára.

(Ugyanez igaz a fáziskéséssel érkező középiskolai igényekre, amelyek előbb-utóbb egy új, 16 tantermes gimnázium építését teszik szükségessé a meglévő, 8 osztályos katolikus felgimnázium és 9 osztályos állami intézmény bővíthetetlensége miatt.)

A következő kérdés az, hogy ki fogja mindezt fizetni. Mivel az oktatásban ténykedő szereplők, így a települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy tankerület egyikének sincs e célra saját pénze, bármelyikükön vagy máson keresztül az állam fogja állni a cechet.

És bár Budakeszin a többi településhez képest kiugróan magas az egy főre jutó államtitkárok száma, a lobbizás itt önmagában kevés lesz. A fenntartók és az önkormányzat részéről

meg kell mutatni a kormányzati döntéshozóknak,
hogy miért és mekkora iskolára vagy iskolaszárnyra
van szükség, és hol, mely ingatlanok állnak készen erre.

A „miért”-et nem lesz túl nehéz indokolni, hiszen a kerekmezői főépületben is a hivatalos létszám felett vannak, és a Knáb János utcai épületben is a német iskola 300 tanulója, valamint a SZIA közel ugyanannyi diákja zsúfolódik össze.

A „mekkora” már kicsit fogósabb kérdés, mert attól függ, hogy milyen időtávra szeretnének megoldást nyújtani. Ha azt szeretnék, hogy a településnek a következő 8‑10 évben ne legyenek általános iskolai férőhely problémái, akkor összesen 24 tanterem építését kell elindítani.

Az igazi probléma a „hol”. Mert a tankerületi, illetve a nemzetiségi vezetők hiába definiálják jól és képviselik hathatósan az igényeket, ha a városi önkormányzat nem tud elég telket biztosítani. És ez nemcsak a mostani helyzetre igaz, hanem 20‑30‑40 évre előre is.

A távlati tervekben beépítésre szánt területek telítődése és a nagyszénási „spontán” sűrűsödés ugyanis egy 25 ezres település képét vetítik előre. Erre kell készülnie a mindenkori városvezetésnek, amikor a közellátásokat tervezi. A jövőbeli 6‑13 és 14‑17 éves korosztály (kb. 10%, illetve 5% népességarányos) létszámát tekintve

Budakeszinek hosszú távon legalább három,
valójában inkább négy általános iskolára és
ugyanennyi, de kisebb gimnáziumra lesz szüksége.