Rendeződik a terület, és ezzel egyúttal lehetőség nyílik a régi szennyvíztelep hasznosítására. Budakeszinek sosem volt ilyen esélye, hogy tervezetten tudjon létrehozni egy fél várost kiszolgáló centrumot. P+R parkolóval, iskolával, gimnáziummal, óvodával, bölcsődével, orvosi rendelővel és még ki tudja, mivel. Mindennel, amire nemsokára szükség lesz.
Ha minden a tervek szerint halad, a Tímár Vasker az év végéig átköltözik az új, szőlőskerti csarnokába, és ezzel kezdetét veheti a régi vastelep átalakulása. A beköltöző LIDL egy nagy, több mint 1100 m²-es eladóterű áruházat létesít a hozzátartozó parkolóhelyekkel és zöldfelülettel.
A fejlesztés nem áll meg a telekhatárnál, és ezt az tudja igazán értékelni, aki már megfordult a telepnél száraz vagy esős időben. A környék fő jellemzője ugyanis, hogy az esővíz ide hord le mindent Makkosmáriáról. Akár hátulról, a Kert és Domb utcák felől, akár a főút felé néző bejáratok irányából közelítünk, ez a terület az időjárás függvényében Budakeszi egyik legporosabb vagy legsárosabb része.
Ennek lesz vége az áruházlánc megjelenésével, mert az önkormányzattal másfél éve kötött megállapodás alapján (ahogy az a rajzi mellékletekből is látszik)
a LIDL gyakorlatilag a teljes környéket újraéleszti
a felek által becsült 300 millió forintos összeghatárig.
Ebből szigorúan véve csak az ingatlan melletti autós és gyalogos utak rendberakása a cég érdeke, de a városvezetésnek a járulékos közműkiváltásokon felül még további elemeket sikerült belealkudnia a projektbe:
- 45 darab P+R parkolóhelyet az Akácfa utcai oldalon (és másik 18-at ugyanott, amit az áruház vevői fognak használni),
- a tömböt északról határoló Kert köz burkolását,
- a távolabbi Szász utca alsó, 200 méteres szakaszának a felújítását,
- a makkosi csapadékvíz főgyűjtő csatorna legalsó szakaszának a kiépítését, amellyel az alapproblémát jelentő esővizet fogják egy hordalékfogón keresztül egyenesen a Bodzás-árokba juttatni,
- öt busz sorban állására elegendő megálló (és parkoló), valamint a buszok megfordulásához szükséges körforgalom kialakítását, amelyek távlatosan a Dózsa György téri végállomás átköltöztetését teszi lehetővé.
A lista láttán számomra igazi meglepetés volt, hogy az önkormányzat milyen előnyös feltételekben tudott megegyezni a beruházóval. És nemcsak a volumen felett ámuldoztam, hanem hogy
a városvezetők kivételesen milyen előrelátóan
határozták meg a fejlesztések körét.
Ez még akkor is így van, ha az áruház körüli autózás kérdéskörében egyelőre nem sikerült megnyugtató választ adni a szomszédos utcákban lakóknak. A megoldáshoz ugyanarra a távlatos gondolkodásra lesz szükség, mint a megállapodás betárgyalásakor, a környékre ugyanis egyáltalán nem csak a LIDL, hanem legalább fél Makkosmária és egész Nagyszénászug forgalma fog zúdulni.
E két városrész felől ráadásul egyre nagyobb mennyiségben, ahogy a lakosság gyarapodik. A növekedési ütemről a legpontosabb képet a szavazókörök létszámából kaphatjuk: a 2014-es országgyűlési és a 2019-es EP-választások között az itteni szavazásra jogosultak száma 26%-kal nőtt meg.
Az ötéves adat évi 5%-os növekménynek felel meg, és nem valószínű, hogy belátható időn belül mérséklődni fog, mert a két, óriási, de ritkán lakott területen még rengeteg ingatlan áll üresen. A beköltözési folyamat tehát javában tart, és biztosra vehetjük, hogy a kiskorúakat is a szavazópolgárokhoz számítva,
Makkosmária és Nagyszénászug összesen kb. 2400 fős népessége előbb megduplázódik, majd megháromszorozódik.
Ez pedig közlekedési szempontból súlyos következményeket vetít előre, hiszen a két lakó- és üdülőterületen az autóhasználat szinte létszükséglet, és ennek megfelelően sokkal elterjedtebb, mint Budakeszi belsőbb részein.
A KSH adatai szerint települési átlagban kicsit kevesebb, mint 2,5 lakosra jut egy személygépkocsi, a település e fertályán jelenleg kb. 1000 autóval számolhatunk, amelyek nagy részét a területi sajátosságok (távoli közösségi közlekedés, hegyvidék) miatt napi szinten használják.
És mivel a bevásárláson kívül szinte minden potenciális úti cél (bölcsőde, óvoda, iskola, orvos, munkahely) Budakeszi túloldalán, illetve a fővárosban található, a makkosi és nagyszénászugi gépkocsik zömében a Fő utcai, illetve keresztirányú forgalmat duzzasztják, és ehhez jön majd még évente(!) plusz 50 jármű.
Egy részükből persze átszállnak a 22-esekre, de nem túl sokan tudnak még a Fő utcára felhajtás előtt leparkolni, mert a buszok útvonala mentén nincs elég hely, és a megállókhoz közeli mellékutcák is hamar megtelnek. A LIDL és a Budaörsi út között létesítendő 45 várakozóhely ezen hivatott segíteni, de látva az előbb említett autómennyiséget
csak a délkeleti városrész kiszolgálására már most is
százas nagyságrendben lenne igény P+R parkolóhelyekre,
amiket hosszú távon ugyanilyen léptékben kell majd bővíteni.
Az átszállásra csábító lehetőségeken kívül persze az is elősegítené a főutak tehermentesítését, ha bizonyos célpontokat, közszolgáltatásokat közelebb vinnének a Makkosmárián és Nagyszénászugban gyarapodó lakossághoz.
Kézenfekvőnek tűnik ezeket a városrészeket először olyan funkciókkal erősíteni, amelyekhez jelenleg települési szinten sem férnek hozzá annyian, ahányan szeretnének. Hiányzik például az első nyolc évfolyamon az új iskola megnyitása mellett is kb. 8 osztálynyi férőhely, a középiskolai korosztályban meg ennek a többszöröse.
A hosszú távon öt-hétezres népesség számára aztán létre kell majd hozni az egyéb intézményeket, és feltehetően meg fognak jelenni az alapvető, ráépülő szolgáltatások is, de
általános iskolára és gimnáziumra most azonnal
szükség lenne, bölcsődére, óvodára
és orvosi rendelőre pedig nemsokára lesz.
És itt utalnék vissza a városvezetők előrelátására, hiszen felismerték, milyen óriási jelentőséggel bír, és milyen kapukat nyit meg ennek a kereszteződésnek a fejlesztése. Makkosmáriáról ugyanis a kisebb menekülőutakon kívül két fő irányban lehet lejönni, amelyekből az egyik ide vezet, Nagyszénászugból pedig jelenleg egyetlen úton, ami ugyanide lyukad ki.
Az ilyen közlekedési csomópontokból szoktak a kis, helyi központok kialakulni, már amennyire ez spontán lehetséges, és főleg, amennyire van hozzá hely. Az ilyen centrumokat a várostervezésben települési alközpontoknak hívják, és ha tudatosan menedzselik ezeket, akkor komoly ellátó és közösségépítő szerepük van.
Budakeszi abban a nagyon szerencsés helyzetben van, hogy a gyorsuló és sűrű beépülés ellenére szabadon maradt egy e célra hasznosítható területe, és
a makkosi-nagyszénási városközpont kialakítására
a leendő LIDL és buszforduló tőszomszédságában lévő
régi szennyvíztelep az önkormányzat rendelkezésére áll.
