A városházán mindent egy lapra tettek fel: az újabb kormányzati támogatásra. Ha bejön, Budakeszinek lesz egy komplett iskolája. Ha nem, akkor nagy a baj.
Öt hónappal ezelőtt néhány szülő aláírásgyűjtést indított azért, hogy az eredetileg 10 tantermesre tervezett iskola helyett 16 tantermes, teljes értékű iskolát építsenek Budakeszin. Az első héten a petíciójukat – a városháza felől érkező ellenszél dacára – majdnem háromszázan írták alá, és ennek hatására az önkormányzat is villámgyorsan a kezdeményezés mellé állt.
Legelőször a polgármester kapcsolt, és miután néhány, kormányzati berkekben jártas szülőtől újabb fülest kapott egy elérhető pénzmaradványról, további támogatásért fordult az illetékes államtitkársághoz. Majd másnap a képviselő-testület is
megerősítette igényét a komplett, 16 tantermes iskolára,
és ennek szellemében döntött az Nemzeti Sportközpontokkal (NSK) kötött szerződés módosításáról. Az önkormányzat egyúttal vállalta, hogy ha nem kapná meg a plusz forrást, akkor a saját költségvetéséből 234 millió forintot különít el a többletköltségekre.
Ugyanakkor némi aggodalomra adott okot, hogy a városvezetés kettébontotta a 16 tantermes iskolához szükséges szerződésmódosítást egy 1 tanterem + tornatermes, illetve egy másik, 5 tantermes bővítésre, de mindenki bízott a kormányzati plusz támogatásban, ami egy körben oldaná meg a teljes problémát.
Szóval mindenki boldog volt, mindenki megköszönt mindenkinek mindent, és várták az értesítést, hogy itt van még egy csomó pénz, hajrá, csináljátok.
Az idilli állapot másfél hónapig tartott, amikor is a képviselők visszavonták a korábbi határozataik 16 tantermes iskolára vonatkozó passzusait, és az NSK-val csak az első fejlesztési ütemre szerződtek le. Eszerint egyelőre
11 tanterem és egy jóval nagyobb tornacsarnok
megépítésére kerül sor, de az engedélyezési tervek elkészülnek a második, 5 tantermes ütemre is.
A dolog logikus és érthető háttere, hogy az önkormányzat és az NSK csak olyan beruházásra vállalkozhatnak, aminek a pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Az viszont érthetetlen, hogy a korábbi döntésüknek megfelelően miért nem várták meg, amíg eldől a kormányzati támogatás sorsa.
A városvezetés így – feltehetően az NSK sürgetésére – mindenkit beelőzve adta oda a település korábban feltételesen(!) beígért 234 millió forintját egy olyan fejlesztésre, amely ugyan közelebb visz a 16 tantermes iskolához, de az eredeti cél, a hiányzó tantermek megépítése továbbra is az állami pluszpénz megérkezésétől függ.
A várva-várt támogatásról viszont azóta sincs hír, ami öt hónappal a kérelem benyújtása után nem tűnik túl biztató jelnek. Márpedig ha ez a pénz később sem jön meg, akkor az önkormányzat két szék közt a pad alá esik:
elkölti a város összekuporgatott 234 millió forintját,
de mégsem 16 tanteremmel épül meg az új iskola.
Már önmagában annak a ténye, hogy fennáll egy ilyen bukás eshetősége, komoly vezetői-döntéshozatali problémákra utal, de ennek a részletezésétől most tekintsünk el. Ami lényegesebb, hogy a városvezetés végül mit rendelt meg pluszban az NSK-tól, azaz mi épülne meg, ha nem jönne meg az újabb kormányzati pénzcsomag.
A 664 m²-es bővítés több mint felét a tornatermi alapterület növelése adja. Az eredeti tervben még csak 750 m² szerepelt, ami már eleve sokkal nagyobb, mint bármelyik tornaterem Budakeszin. Az új tervezési programban viszont már
egy gigászi, 1125 m²-es tornacsarnok
szerepel, ami a szabványban előírt 900 m²-es tornaterem és 225 m²-es féltornaterem összevonásával jönne létre.
(Itt mellesleg rögtön látszik, hogy az eredeti tervekben a szabványnál kisebb tornateremmel számoltak, mivel a 10 és 16 tantermes iskola ugyanabba a kategóriába esik, tehát ugyanaz az előírás vonatkozik rájuk.)
Egy ekkora csarnok a duplája a Prohászka vagy a SZIA szinte centire azonos méretű tornatermeinek:
Az kétségtelenül óriási dolog lenne, ha az új iskolában egy 20x40-es kézilabdapálya is helyet kaphatna, de erre elegendő a 900 m²-es terem is, a többi 225 m² építését nyugodtan át lehetne tolni a második ütemre.
Ahogy az ugyanezen féltornateremhez tartozó két öltözőt is, amely további 71 m²-rel járul hozzá az új tervezési programhoz.
Tényleg nagy királyság lenne egy ekkora, három részre osztva is kiválóan használható tornacsarnok – ha mellette biztosan megépül a korábbi tervekből hiányzó 6 tanterem. A város pénzéből fizetett alapterület-bővítésbe viszont
csak egy 54 m²-es tanterem fért bele.
Ráadásul az ehhez számított, egy oktatási egységre jutó 134 m²-nyi kiszolgáló terület jelentősen túlbecsült, hiszen a többi tanteremhez már amúgy is járó aula, könyvtár, szertárak, tanári, étkező és üzemi helyiségek alapterületét nyilván nem kell növelni. Reálisan elég osztálytermenként még egyszer akkora kiegészítő helyiségekkel (folyosóval, zsibongóval, WC-kkel) számolni, mint a terem maga.
A módosított tervezési program tehát több mint felerészben olyan területeket tartalmaz, amelyek helyett már most tantermeket lehetne építeni. Így nem okozna akkora kárt, ha a kormányzati támogatás esetleg csak sokkal, akár évekkel később érkezne meg. Mert az mostanra már valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy
Budakeszin elsősorban tantermekre van szükség.
A Forfából és a Zeneiskolából kiköltöző, illetve a SZIA főépületében kényszerűen megduplázódott osztályok, valamint a településen mutatkozó, több mint 200 fős kapacitáshiány nem egy 10, 11 vagy 16 tantermes iskolát indokolnának, hanem egy sokkalta nagyobbat vagy több kisebbet.
Persze mindenki boldog lesz, ha végre befut a kormányzati plusz támogatás, és a mostani megrendelésből kimaradt öt tanterem is megépülhet. De azért tuti, ami fix, nem ártana felkészülni arra az esetre, ha záros határidőn belül mégsem küldenek több pénzt odafentről.
