Újravesszük a konkrétumokat, és eloszlatjuk a kételyeket Budakeszi régóta várt, örömteli szülői kezdeményezésével kapcsolatban.
A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA ÍRHATOD ALÁ.
A teljes értékű iskolaépületért folytatott aláírásgyűjtés lendületében az alábbiakban közzéteszem Bakács Bernadett alpolgármester Facebook-posztjának kritikai kiadását. A szokatlan forma oka, hogy a szöveg eredetije szinte esszenciálisan tartalmazza a petíció hátteréről szóló poszt megjelenése óta felmerült kérdéseket és felvetéseket.
Az érvek átláthatósága miatt minden egyes tényállítást és/vagy véleménynyilvánítást tartalmazó mondat mögé odateszem az általunk alátámasztott konkrétumokat és a saját álláspontomat, így jobban összekapcsolhatóak az eredeti közlések és az azokra adott reakciók. Tehát, íme:
„Kedves Szülőtársak!
Az aláírásgyűjtéshez szeretnék nektek néhány információt adni.
A plusz hat osztály megépítése bruttó 370 millió forintba kerül és plusz 100 millióba az A típusú tornaterem, ami a nagyobb mérethez szabvány szerint járna.”
Honnan származik ez a bruttó 370 milliós szám? A számítás publikálását kérnénk, mert nekünk egy sokkal kisebb szám jött ki. A mi kalkulációnk sajnos a kiegészítő szövegének terjedelme miatt nem fért be az új iskolaépülettel foglalkozó posztba, de innen letölthető. Mi két építésszel konzultálva, a szerződéses adatok alapján cakli-pakli 267 milliót hoztunk ki. A hozzá tartozó duma majd egy későbbi posztban lesz, de addig nagyon örülnénk, ha összevethetnénk a két számítást, hogy megtudjuk, hol spóroltunk vagy tévedtünk több mint 100 millió forintot.
Az aláírásgyűjtésben nincs szó sem „A” típusú, sem másmilyen tornateremről, ugyanis – ahogy az előbb hivatkozott táblázatból látszik – már a tervezett iskola is tartalmazza a 16 tantermeshez előírt „B” típusú tornatermet. Magyarán a szabvány szerint nem kell nagyobb tornaterem, (ami egyébként "C" jelű, mert az "A" jelű a legkisebb,) ez egy ténybeli tévedés, könnyen ellenőrizhető innen.
Persze jó lenne egy kézilabdapálya méretű csarnok, meg egy tanuszoda, meg még sok minden, de világosan kell látnunk a város anyagi lehetőségeit: ezek egyszerűen nem férnek bele a büdzsébe.
Összességében tehát az aláírásgyűjtés 267 milliós plusz forrás előteremtésére irányul, és nem 470 millióéra, ami azért elég tetemes különbség. A petíciót aláírók a sejtetés ellenére nem készülnek romba dönteni az önkormányzati költségvetést.
A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA TÁMOGATHATOD.
„Ez a város összes fejlesztésre fordítható forrását meghaladja, tehát nem tudnánk sem utat építeni, sem közvilágítást fejleszteni.”
A 267 millió forint idén nem haladja meg, de jövőre már meghaladná a város fejlesztési büdzséjét. Mindkét állításomat levezettem egy másik posztban, az abban foglaltakat lehet konkrétan cáfolni.
Továbbá egyáltalán nem állította senki, és a petíció sem arra irányul, hogy az útépítési és közlámpa kereteket kellene megszüntetni. Ennek a terjesztése legfeljebb az önkormányzati szándékokról árulkodhat, hiszen a képviselők döntése, hogy az idén többszörösükre duzzasztott keretek közül melyekből csipkedik össze a pénzt.
„Az aláírásgyűjtéshez készült tájékoztató blog cikk több ponton tévedéseket tartalmaz. Csak emlékezetből említek néhányat: a zeneiskolában nem maradna osztály, ez az információ nem tudom, honnan jön.”
Ez nem szimplán információ, hanem szülői igény: a Zeneiskolába ugyanúgy ideiglenes jelleggel költöztették a tanulókat, mint a Forfába, csak ott nem az épület állagával van a baj, hanem a távolsággal. Most lenne alkalom ezt megoldani, és szerintem az elmúlt 25 év tapasztalataiból joggal és okkal félünk, hogy később nem lesz.
A főépületből kiszorult osztályok és a létesítendő tantermek számáról külön poszt van, az abban szereplő tények és számítások konkrétan cáfolhatóak, ha tévesek lennének.
A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA ÍRHATOD ALÁ.
„Nem igaz, hogy a városnak nem lesz több fejlesztési pénze. Ezt nem is minősítem.”
Tényleg nem igaz, és szerintem senki nem állította, hogy nem lesz: jómagam is évi 80‑100 milliós fejlesztési keretről írtam a normál működésben. A téves információt tehát tényleg nem érdemes minősíteni, de terjeszteni sem kell.
„Nem igaz, hogy az új városközpont projekt és az iskolafejlesztés szemben állnak egymással. A városközpont projekt meg kell álljon a saját lábán (önfinanszírozó). Viszont a létrejövő üzleti terület később több bevételt, fejlesztési forrást, iparűzési adót eredményez.”
Tényleg nem igaz, sem a petíciót kezdeményezők nem állítottak ilyet, sem én. Mint fentebb írtam, a plusz költségek idén simán kigazdálkodhatóak, nem kell összekeverni a szezont a fazonnal. És nem kell sejtetni, hogy a két pozitív városfejlesztési projekt szemben állna egymással, ha a kettőnek teljesen különálló finanszírozása van.
„Gondoljátok meg, a felső tagozaton már jelenleg is két iskolánk van, tehát van választék, van verseny helyben is. Éppen ebből adódik a Széchenyi problémája, neki minden problémás gyermeket közoktatásban kell részesíteni.”
Nincs ilyen összefüggés, a petíció csak és kizárólag plusz 6 tanteremre, egy rendes épületre irányul, mint az oktatás tárgyi infrastruktúrájának minimális feltételére. Akár a kisebb, akár a nagyobb változat épül meg, ugyanakkora választék lesz, és a pedagógusoknak mindkét épületben minden problémás gyerekkel ugyanúgy foglalkozniuk kell.
Tehát az új épületen kívüli egyéb iskolai problémák idekeverése sem az aláírásgyűjtéssel függ össze, hanem az egyéb aggályokkal, félelmekkel. De én személy szerint ezek miatt nem venném el sok ezer budakeszi gyerektől annak a lehetőségét, hogy a következő évtizedekben egy rendes épületben tanulhasson.
Update 1: Jogos Bakács Bernadett későbbi válaszában foglalt kritikája: a városvezetés is a rendes épületért küzd, csak kisebb lépésekben.
A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA TÁMOGATHATOD.
„Az állam olyan szerződést kötött a várossal az iskolaépítésre 1.3 milliárd forintért, hogy bármikor elállhat tőle, ha úgy látja jónak.”
Tényszerűen nem igaz, hogy az államot képviselő NSK bármikor elállhat a szerződéstől, amikor jónak látja. A megállapodás 7.fejezetében az áll, hogy az NSK akkor függesztheti fel(!) a beruházást, ha a kormány visszavonja vagy visszatartja a támogatást (7.1.1 pont), vagy ha a költségek átlépnék a támogatás összegét (7.1.2 pont). Továbbá ha e két esetben nem sikerül 60 napon belül orvosolni a problémát, akkor az NSK beszüntetheti a beruházás megvalósítását (7.2.1 pont), és a felek elszámolnak egymással (7.2.2 pont).
Update 1: Jogos a Bakács Bernadett válaszában szereplő kiegészítés is: a kormány nem egyedileg vonhatja vagy tarthatja vissza a támogatást, hanem a teljes NKIFP program sok iskolát és tornatermet érintő, 38 milliárdos költségvetési előirányzatának zárolásával, csökkentésével vagy törlésével.
Tehát nem az NSK úri jókedvéről vagy szimpla egyoldalú felmondásról van szó, hanem feloldhatatlan pénzügyi okokkal alátámasztott szüneteltetésről vagy félbehagyásról. Az ezzel ellentétes híresztelés nettó rémhírterjesztés.
Az aláírók a petícióban a szerződés újratárgyalását kérik, ami pontosan azért szükséges, hogy az önkormányzat a beruházás folyamatossága érdekében előre állapodjon meg az NSK-val a támogatási keretet meghaladó összeg felvállalásáról.
„Fontoljátok meg, milyen hitelt adtok a jól hangzó szavaknak. Ítéljetek a tettek és ne a hangulatkeltés alapján. Bővebb információt bárkinek személyesen szívesen adok.”
A hangulatkeltés, a tények és a hitelesség viszonyát szerintem fentebb elég alaposan körbejártuk. De milyen tettekről beszélünk? Egész pontosan ki és mit tett az új iskolaépület ügyében?
És mit is kell megfontolni? Milyen veszélyeket, kockázatokat hordozhat magában az, hogyha valaki aláír egy teljesen konstruktív kezdeményezést?
A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA ÍRHATOD ALÁ.
„Szeretettel:
Bakács Detti”
Összefoglalva: szerintem nyugodtan kezelhetjük felnőttként a szülőket, akik a hangulatkeltés és a jól hangzó szavak csapdái közt evickélve el tudják dönteni, hogy aláírjanak-e egy ilyen pozitív kezdeményezést.
Update 1: Bakács Bernadett nyilvános válasza itt olvasható.
Update 2: A közéleti viták mibenlétét is tárgyaló köszönőlevelem itt érhető el.
