20 év alatt megduplázódott a forgalom, és a folyamatnak még nincs vége. Minden újabb háztartás vagy vállalkozás újabb utazásokat generál. Nincs messze az idő, amikor bármilyen városi fejlesztés gátja a közlekedési helyzet lesz. Ha nem teszünk semmit, Budakeszit az autók fogják megfojtani. 

Két héttel ezelőtt a MI kisvárosunk családi magazin aláírásgyűjtést kezdeményezett a települést terhelő autóforgalom miatt. A petíció célja nem valamilyen konkrét intézkedés támogatása vagy kikényszerítése (annál jóval komplexebb a probléma), hanem hogy ráirányítsa a döntéshozók figyelmét a helyzet súlyosságára.

 A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA ÍRHATOD ALÁ. 

A mostani, egyre tarthatatlanabb állapotok nem egyik pillanatról a másikra alakultak ki. A Magyar Közút forgalomszámláló helyein mért vagy számított (felszorzott) adatok azt mutatják, hogy

20 év alatt a főváros határán
áthaladók száma megkétszereződött,

a Fő utca alsó szakaszán 2015-re már majdnem háromszor annyian közlekedtek:

A drasztikus emelkedés több, hasonló folyamatból állt össze. A környező és helyben lakó lakosság, a motorizáció mértéke, az általános gazdasági helyzet, valamint az egyéb, finomabb tényezők egyenként mind kisebb változást produkáltak, de együtt jelentek meg Budakeszi közlekedésében.

A legnagyobb mérhető komponens

a nyugat-budai agglomeráció
közel 50%-os népesség-növekedése volt,

melyen belül Budakeszi jelentősen alacsonyabb mértékben, 20%-ot gyarapodott.

A lakosságra jutó személygépkocsik száma (motorizációs ráta) országosan 1995‑től 2007‑ig ugyancsak 50%-os emelkedést mutatott, és az azt követő visszaesés után sem érte el a korábbi csúcsértéket. Ez utóbbi folyamat kis fáziseltolással Budakeszire is igaz, és valószínűleg a nyugati szektor többi településére is hasonló hatással volt a 2008‑ban beütött válság.

A recesszióval a napi gépkocsihasználat is jelentősen csökkent, majd onnan épült fel újra a krízis előtti szintre, sőt már meg is haladta azt. Ebben már szerepe volt olyan, kevésbé durva jelenségeknek is, mint az üzemanyagárak ingadozása, a munkahelyi struktúrák átalakulása (online térnyerés, home office), amelyek a későbbiekben erőteljesebben alakíthatják a közlekedési szokásokat.

Merthogy éppen ez a lényeg:

a grafikon ugyan véget ér 2015-nél,
de az ábrázolt folyamat nem.

A legnagyobb, demográfiai összetevő a fővárosi térséget fűtő urbanizáción alapul, amely a nyugat-budai környezetben évi átlagban 2%‑os, Budakeszin egyelőre évi 1%‑os növekedést indukál. Ez utóbbi ráadásul felgyorsulhat a nemrég közművesített területek (Makkosmária, Darányi) beépülésével.

Hosszú távon a technológiai alapú változások (car sharing, önvezető autók) valószínűleg csökkentik majd a motorizációs rátát (autóbirtoklást), de összességében mégsem mérsékelni, hanem ösztönözni fogják az egyedi gépkocsihasználatot. Csökkentő hatások csak a finomabb tényezőktől várhatóak, de azok sem tudják majd ellensúlyozni a népesedési nyomásból fakadó terhelést.

Aki persze a reggelente rendszeresen a Fő utcán araszol, az nehezen tudja elképzelni, hogy hová nőhetne tovább a forgalom. A csúcsidőn kívül azonban van még tartalék, amit a rugalmasabb közlekedők (egy újabb finom tényező) ki fognak tudni használni:

Az útkapacitások magasabb (időbeli) kiaknázása pedig azt fogja eredményezni, hogy

Budakeszi főútvonalain nemcsak reggel,
hanem egész nap kocsisorok fognak kígyózni.

Ez pedig alapvetően két dolgot jelent a településen élőknek. Először is még hosszú évekig azt a masszív mérgezést, amit a kipufogógázok okoznak. Az elektromos üzemű autók térnyerésével persze majd javul a helyzet, de feltehetően csak évtizedes távlatban bízhatunk a környezetszennyezés mérséklődésére.

A napi dugó kiterjedése viszont azt is előrevetíti, hogy Budakeszi bebetonozódik a jelenlegi fejlettségi szintjén. Hiszen minden újabb vállalkozás vagy közszolgáltatás forgalmat generál, azaz csak generálna, ha lenne rá lehetősége. Az új városközpont esetében is kardinális kérdés volt, hogy az oda tervezett üzletkomplexum mennyire akasztotta volna meg a Fő utcai közlekedést.

Ugyanez a kérdés merül fel a magánberuházókban is, csak fordítva:

ha nem lehet normálisan megközelíteni
a települést vagy a Szőlőskertet,
akkor nem ide fogja hozni a vállalkozását.

Akkor pedig hiába a gazdasági terület, hiába az amúgy kiváló lokáció, nem lesz itt nagyobb iparűzési adóbevétel, és Budakeszi lakói hosszú évtizedekre magukra maradnak a mostani problémáikkal. Ezért kéne már valamit tenni a közlekedés ügyében, és nemcsak a jelenlegi állapotok miatt.

 A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA ÍRHATOD ALÁ.