A 2016-os pénzek kifutottak, és az állami beruházó nem várt tovább: elindította a közbeszerzést a kisebb, 11 tantermes iskolára. És akkor egyszer csak leesett az égből egy uszoda. Ugye nem a hiányzó termek helyett? 

Meg kell hagyni, Budakeszi polgármestere alaposan meglepett mindannyiunkat, amikor röpke két nap alatt elintézte, hogy a településen is létesüljön járási tanuszoda. A híradásokból úgy tűnik, hogy a városvezető kiválóan ismerte fel a vissza nem térő alkalmat, hogy szaván foghatta a miniszterelnököt, és két nappal később már az illetékes államtitkártól kapott szóbeli megerősítést a gyors sikerről.

E fordulat nemcsak a polgármester személyes szerepvállalása miatt váratlan, hanem azért is, mert egyáltalán nem ebbe az irányba haladt az ügy. Amikor két és fél év után

sikerült a városvezetés figyelmét
a járási tanuszodára irányítani,

a bürokráciában lázas írogatás kezdődött. A levelezés végeredményeként az oktatási államtitkár kerek-perec közölte, hogy a jelenleg futó uszodaépítési programban Budakeszi igényét nem támogatják. Az elutasításnak különös nyomatékot adott, hogy a képviselő-testület kivételesen külön határozatban vette tudomásul a döntést.

Nos, ezek után tényleg csak dicsérni lehet a polgármester bátorságát, aki gyakorlatilag a teljes államigazgatás felett nyúlt át, hogy

a város megkaphassa, amit megígértek neki.

Azóta már a tárgyalásokat is megkezdték a fejlesztési miniszterrel, akivel készültek fotók a Facebook-ra, ahogy az kell:

Ha képeken a miniszter kicsit kelletlennek tűnne, az nem véletlen. Hozzá tartozik ugyanis az új iskolákra szánt pénzek elosztása, azaz az ő aláírásától függ, hogy Budakeszin teljes értékű, 16 tantermes iskola épül-e vagy sem. Csakhogy

a hiányzó tantermek ügyében
9 hónapja semmilyen válasz nem érkezett,

vagy ha igen, akkor azt a városházán nem verték nagydobra. Egyéb hírek híján csak reménykedni tudunk benne, hogy az ominózus megbeszélésen a polgármester szóba hozta a tavaly áprilisban kért kiegészítő támogatás további sorsát is.

Az eredetileg megcélzott keretre ugyanis már nem számíthatunk, hiszen arról 2016. végéig lehetett volna dönteni. Az államháztartásban pénz nem vész el, csak átalakul – viszont felettébb lassan. A tavalyról megmaradt pénzeket is újraosztják majd a szaktárcák és különböző célok között, de ez hosszú hónapokba szokott telni.

A fejlesztési miniszter tehát azzal, hogy az újév előtt nem írta alá az új iskolára szánt póttámogatás folyósítását, hibernálta a projekt befejező részét, hiszen

a Budakeszi által igényelt pluszpénznek
jelenleg nincs kijelölt forrása.

Nem csoda, hogy az állami beruházó sem várt tovább, és december utolsó napjaiban kiírta az új iskola közbeszerzési eljárását a 11 tantermes, csonka épületre. Az ajánlati felhívásban ugyan szerepel a későbbi bővítés lehetősége, de ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre kisebb esély rá, hogy a település pénzhez jusson a másik épületszárny megépítésére is.

A kormányzat egy 1,3 milliárdos iskolával, illetve egy 400 milliós uszodával hosszú évtizedekre le fogja tudni az egyik legfejlettebb régióban fekvő Budakeszi támogatását. Az önkormányzat pedig legfeljebb bankkölcsönben gondolkozhat, de a nemrég felvett 600 millióval valószínűleg ki is merítette a hitellehetőségeit.

Márpedig egy 11 tantermes iskola egy három részre osztható tornateremmel a későbbi használók, gyerekek és pedagógusok szempontjából

alig ér többet, mint az eredetileg tervezett
10 tantermes épület.

A kialakult helyzetben a polgármesternek nem sok ideje maradt, hogy a kormányzati kapcsolatait mozgósítva megszerezze a hiányzó 5 tantermes épületrészre való támogatást. Jelentősen megkönnyíti a dolgát, hogy erről éppen azzal a miniszterrel kell tárgyalnia, akivel a tanuszodáról is egyeztet. Bár a legfrissebb eseményekből ítélve hamarabb sikerrel járna, ha megint közvetlenül a kormányfőhöz fordulna.

A gyorsaságra pedig nagy szükség lenne, mert ha a két beruházást elvi síkon vagy nagyon is valóságosan egymás mellé tesszük, akkor a dolgok mai állása szerint

egy csonka iskola mellett épül meg a tanuszoda.

Na, ez az az eset, amikor az isten mentse meg a városvezetőket a több száz anyatigris haragjától. Mert nehezen képzelhető el, hogy az általános iskola különféle épületeibe bezsúfolt (és mostanság fagyoskodó) nebulók szülei többre fognak értékelni egy tanuszodát, mint egy rendes iskolát. Hiszen míg az egyikben heti 2 órát tölt a gyermekük, a másikban hetente húszat-harmincat vagy még többet.

Hiába járnak majd a tanulók csili-vili uszodába (ami vitán felül nagy királyság lesz), mind a szülők, mind a pedagógusok teljes joggal fogják számon kérni a képviselőkön az új iskolára vonatkozó tavaly áprilisi ígéreteiket. A 2016-os kezdeményezések ismeretében pedig meg lehet tippelni, hogy milyen elementáris erejű felháborodással fogadnák a gyermekes-unokás családok, ha az önkormányzat az iskola ügyében cserben hagyná őket.