A régóta várt beruházást csak a Forfa-épületek kiváltására tervezik, mégsem fér bele az összes, ott tanuló osztály. És akkor a Zeneiskolába evakuált elsősökről meg a Szecska főépületében szaktermekbe, csoportszobákba és egykori szertárakba zsúfolt gyerekekről még nem is beszéltünk.
Először is tisztázzuk: óriási eredmény, hogy 25 év után újabb iskolát kap Budakeszi. Ez pedig a polgármester sikere. Nem a képviselőké, nem az igazgatóé, nem a szülőké, hanem egyedül az övé. Ő talpalta ki, hogy az állam 1,3 milliárd forintot adjon erre a célra.
Update 1: Időközben kiderült, hogy az új iskola nem annyira a polgármesterünknek, hanem egy helyettes államtitkár szülőnek köszönhető, ő hívta fel ismételten a városvezetők figyelmét a kormányzati forrásra, és ő segítette hozzá a települést a támogatáshoz. Elkötelezettségét és közbenjárását minden Budakeszin élő szülő és gyermek nevében ezúton is köszönjük.
Szóval mielőtt beleásnánk magunkat, hogy mi is jön ki ebből a pénzből, ne feledjük, mennyit vártunk erre a lehetőségre.
Merthogy a Kerekmezőre tervezett, új iskola egyelőre inkább tűnik lehetőségnek, mint megoldásnak. Azt már két éve megírtuk, hogy csak a rozzant Forfa-szárnyban és a Zeneiskolában folyó oktatás kiváltására egy legalább 16 tantermes, különálló iskolára lenne szükség.
Az államot képviselő Nemzeti Sportközponttal (NSK) kötött megállapodás szerint az új épület azonban ennél sokkal kisebb lesz. A fő korlátot természetesen az az összeg szabja, amit sikerült kipréselni állam bácsitól, és szerintük csak a Forfa kiváltására elegendő.
Valójában azonban arra se. Mert bár a szerződésben folyvást kiváltásról írnak,
a Forfában tanuló 11 10 osztálynak
egy bevallottan 10 tantermes iskolát terveznek.
Update 2: A Forfában 11 tanterem (és 2 másik terem) van, de ott csak 10 osztály tanul. A posztban végig javítva.
A mellékletként szereplő helyiséglistáról is lerí, hogy projekt meghatározásában a szakmai szempontok alig, a pénzügyi szempontok annál inkább domináltak. A tornaterem alig nagyobb, mint a mostani a Szecskában, tehát nem fér bele egy kézilabdapálya. A szertárak, a raktárak és az öltözők kisebbek a szabványos minimumnál, a tanári és az étkező úgy ki van centizve, hogy bármilyen későbbi bővítés után szűkös lesz.
Márpedig tuti, hogy bővíteni kell. Ha másért nem, hát a levegőben lógó osztály miatt, meg a Zeneiskolában tanuló elsősök miatt. Mert hiába hőszigetelték az öt osztályt befogadó kisiskolát, de onnan mindenért (reggeliért, ebédért, testnevelésért, táncért és így tovább) a SZIÁ-ba kell járni. A legkisebbeknek. Ha csak ennek a mindenkori hat öt osztálynak a sorsát szeretnék rendezni, akkor a szabvány szerint
plusz 6 tantermet kell építeni.
És ez még nem minden. Mert ennyi osztálynak még 3 csoportszobára és egy nagyobb étkezőre van szüksége. Ez utóbbit már csak a lakosság (és a gyerekszám) várható növekedése miatt is érdemes lenne tágasabbra tervezni, és a későbbi, magasabb osztálylétszám miatt kellene már most
egy rendes méretű, három részre osztható
tornatermet emelni.
Ezek egyáltalán nem új keletű igények: az ügyet a vállán cipelő polgármesterünk is azt nyilatkozta korábban, hogy az önkormányzat célja egy 24(!) tantermes iskola létrehozása. Már csak azért is, mert egy rendes, 16 tantermes iskola a mostani áldatlan állapotoknak csak az egyik felét szüntetné meg. A másik fele a huszonöt éves téglaépületben uralkodik: a szaktermek, kistermek és minden egyéb, lehetséges helyiség felhasználásával
az eredetileg 12 tantermes téglaépületben
jelenleg 23 24 osztály tanul.
Fontos persze az első lépés, hogy legalább a legégetőbb problémákat orvosolják, de a tervezett 10 tantermes épület még ezeket sem oldja meg. Az állam által pénzelt „fél” iskola igazából csak félsiker, és ha az önkormányzat úgy folytatja a dolgot, ahogy az új iskoláról tartott szülői fórumon elkezdte, akkor e mostani, félsikerből származó örömből a választásokra csak egy jókora kudarc élménye marad meg.
