Többről van szó, mint a szellemiség és a színvonal: a gimnázium egy olyan közoktatási vákuumba robbant be huszonhat évvel ezelőtt, amit a mai napig nem sikerült további iskolákkal kitölteni.
Iskolai elvándorlás máshol is létezik, de Budakeszin elképesztő méreteket öltött. Ebben a léptékben a szülői motivációkból már társadalmi hatás kerekedik: egy óriási, falusi iskola a nívós budai kerületek tőszomszédságában.
Ennyi gyereknek nincs lehetősége helyben, az általános iskolában vagy a Prohászka algimnáziumában tanulnia. A helyzet pocsék, de ami igazán riasztó, hogy erről az önkormányzati „szakpolitikusok” nem is tudnak.
Van pár dolog, amit évről-évre rendszeresen mérnek a diákoknál. És mivel régóta és az egész országban teszik, az adatok alapján össze lehet vetni az iskolákat, illetve a tendenciákat.
Naponta több mint kétezren töltik meg Budakeszi bölcsődéjét, óvodáit és iskoláit – csurig. Ahogy egyre többen lesznek, úgy kellenek majd újabb csoportszobák, tantermek, tornacsarnokok és tágas udvarok. Meg egy tanuszoda. Hová férnek? Közel lesznek vagy a város túlvégén?