A forgalmas áruház megnyitása rengeteg autót vonz, és ezzel felborítja a környék eddigi közlekedését. Az önkormányzatnak pedig nincs koncepciója, hogyan lehetne ezt megelőzni – akár itt, akár máshol Budakeszin. Javaslat egy Akácfa utcai lakótól. Ibránszki Tibor írása 

• A 300 millió forintnyi beruházás lényegében az áruház megnyitáshoz nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételek megvalósítását fedezi, ráadásként 225 m² közterület elfoglalásával.
• A beruházások egyike se szól a közvetlen környezetet érintő terhek csökkentéséről, holott az amúgy is túlterhelt területre több ezer vásárlót, többnyire autós forgalmat zúdít az ott élőkre.
• Az áruházi forgalom a lakóövezetről történő leválasztásával megmenthető lenne félszáz család mindennapi élete, ráadásul a modell/megközelítés akár alkalmas lehet Budakeszi "belvárosának" zöldítéshez.

A nemrégiben megjelent cikkre reagálva, az érintett terület közvetlen közelében élőként a Lidl beruházás egy másik oldalára is szeretném felhívni a figyelmet. Mivel nem a panaszkodás, hanem a konstruktív megoldások híve vagyok, ígérem, a végén azt is kínálok.

A vonzónak tűnő és sokak által várt beruházás teljes körű megítéléséhez fontos figyelembe venni, hogy az áruház közvetlen lakóövezetek szomszédságában épül. Igaz, nem zöldmezős beruházásként (lásd még plázastop), hanem a meglévő vas- és portelep helyére – tapasztalatom szerint ez az egyik leggyakrabban visszatérő érvelés, amikor az ott élők szemszögéből igyekszünk bemutatni a változásokkal járó egyéb hatásokat is.

Az érintett környék túlterhelt – nem kicsit, nagyon. Ezt még a Lidl igényei mentén változó HÉSZ módosítást alátámasztó dokumentuma is megállapítja: "Ez az adottság felhívja a figyelmet arra, hogy ezen a területen zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés szempontjából érzékeny tevékenység nem telepíthető."

Szintén ezt mutatja a legfrissebb stratégiai zajtérkép is, miszerint a környéken a törvény által meghatározott határérték feletti a nappali (70-75DB) és éjjeli (55-60DB) terhelés is. Erre azonban az Önkormányzat a törvényi a problémát valóban megoldó, illetve enyhítő intézkedési tervet nem hozott, érezhetően egyetlen célja a törvényeknek való formai megfelelés volt.

Ugyanakkor ugyanez az Önkormányzat – remek érzékkel – épp ezt a problémát felhasználva egy sikeresnek tűnő megállapodást kötött a beruházóval. Látszólag 300 millió forintnyi fejlesztést kért: "A beruházás megvalósításához és működtetéséhez, továbbá a fejlesztés következtében a településre háruló többlet terhek és káros hatások kiküszöböléséhez szükséges az úthálózat és a közművek fejlesztésére, körforgalmi csomópont építésére buszfordulóval." (Lásd szerződés.)

A tervezett beruházásokat közelebbről megnézve azonban az infrastrukturális fejlesztések nagy része nem más, mint az áruház megközelítéséhez, működéséhez elengedhetetlenül szükséges beavatkozások.

Mindezen felül a megfelelő számú parkoló kialakításához a megvásárolt ingatlanokon 30%-ról 10%-ra kellett csökkenteni a zöldfelületi arányt (ennek biztosítására kizárólag erre az ingatlanra vonatkozó egyedi(!) Vt4 övezeti besorolást hoztak létre), valamint további 225 m² közterület átadására (50 évre) volt szükség.

Összefoglalva: az áruház 300 millió forintért értékben azt vállalta, hogy a számára nélkülözhetetlen beruházásokat elvégzi, "cserébe" további (köz)területet kap parkolónak és Budakeszi Önkormányzat részéről egy gördülékeny engedélyezési eljárást. Mindezek ellenére természetesen vannak járulékos előnyei is a változásnak – mást nem említve a makkosi csapadékvíz-elvezetés vagy a Patak utca felújítása.

Ugyanakkor a beruházás egyik eleme se érinti a közvetlen környezetére rázúduló extra teher enyhítését (sőt!), melynek hiányában az itt élő félszáz család élete lehetetlenül el.

Az Akácfa és Kert utca alsó szakaszán élőknek ezentúl akár napi 3.000 vásárló (a Lidl forgalma és átlagos kosárérték alapján becsülve) által generált forgalommal és zajjal kell szembenéznie (lásd Budaörsi út forgalma napi tizenötezer egység), ráadásul a vastelep nyitva tartásával szemben, ez nem csak hétköznap munkaidőben, hanem egész hétvégén, reggeltől késő estig lesz jelen. A maradék madárcsicsergést felváltja az állandó bűz és a zaj, a felújított Kert utcai sztráda tapasztalatai alapján az állandó baleset- és életveszély.

Az Önkormányzat és a Lidl közötti megállapodásból ugyanis teljes mértékben kihagyták a környéken élők védelme érdekében teendő intézkedéseket, sőt pl. a többnyire csak az Akácfa utcai lakók által használt Kert köz felújításával még radikálisan szembe is megy vele.

Az eddig – elég nehézkesen – közzétett tervek alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a lámpák és egyéb akadályok nélküli, tükörsima mellékutakról (mind a Kert utcából, mind a Kert közből / Akácfa utcából) kényelmesen megközelíthető lesz az áruház – fittyet hányva az ott élőkre.

A Kert utca már most is egy gyűjtőút forgalmával vetekszik, míg az eddig autósok által kivételes esetekben használt, gyerekek körében azonban közkedvelt biciklis és játszó terep Kert köz és Akácfa utca rendkívüli terhelést fog kapni.

Megoldás lenne, ráadásul egyszerűen és minimális költségből kialakítható: az áruházi forgalom főútra (Budaörsi út) történő terelésével. Erre több megoldás is létezhet, a mi javaslatunk az Akácfa és Kert utcák kettéválasztásával / lezárásával oldaná ezt meg. Sajnos számos önkormányzati fórumra és egyeztetésre vittük már javaslatunkat, eddig azonban a látszólagos nyitottság mellett nem sikerült érdemi megállapodást kötni.

Könnyűnek tűnhet mások vállára átruházni a terhet vagy annak egy részét (valójában nem az), világos, hogy ezzel a javaslatunkkal a helyi (makkosi, nagyszénászugi) átutazók reggelente néhány percet veszthetnek mindennapi életükből.

Bátorkodom azonban összevetni a (minket is érintő) reggeli kerülőket a mindennapi forgalomnövekedésből eredő negatív hatásokkal, és kérni az érintettek megértését és támogatását ennek elfogadásában – különösen a korábban tárgyalt előnyök fényében (makkosi vízelvezető, Patak utcai felújítás stb.)

Hovatovább további közlekedést javító intézkedések mellett (pl. többször már felvetett budaörsi zsilip, a Budaörsi útra történő kikanyarodás elősegítése, buszsáv kialakítása, elkerülő út, stb.) akár ezt a terhet meg is lehetne szüntetni.

Továbbgondolva és kiterjesztve a kérésünket, nincs is szó itt másról, mintsem egy olyan szemléletváltozásról, amikor a Budakeszin élő családok mindennapi nyugalma előrébb való az autós közlekedés mindenek feletti biztosításával szemben.

A mellékutcák bevonása, nyitva hagyása az átmenő forgalom enyhítésére ugyanis a gondjainkat nem oldják meg: néhány ügyeskedő idejét kímélik csak meg, mások kárára. Ha tehetnék, a Fő utcán előznék a sort, az átmenő forgalom összessége azonban továbbra is ugyanazon a szűk kijáraton megy keresztül.

Ezzel szemben, ha a mellékutcákat valóban arra használnánk, amire valók, azaz az átmenő forgalommal szemben a helyi közlekedésnek adnánk teret, hirtelen Budakeszi "belvárosa" is kizöldülhetne.

Ehhez egy kézenfekvő lépés lehetne a lakó- és pihenőövezetek drasztikus kiterjesztése, mellyel egycsapásra a legnépszerűbb útvonaltervezők már nem is számolnának ezekkel a "menekülőutakkal". A forgalomcsökkentett mellékutcákból pedig valóban élhető, szerethető családi lakóövezetek, kisközösségek alakulhatnának ki.

Budakeszinek rendkívüli adottságai vannak, vigyázzunk rá, hogy értékeinket megtartva, egymásra figyelve, fenntartható módon fejlődjünk.