Kék buszok nélkül fejre állnánk: négy-ötezer budakeszi lakos használja naponta a 22-eseket

Doleschall Tamás | 2016.04.18. 07:00

Mi lenne, ha csak a Korányi-ig járnának a budapesti buszok? Elég nagy baj, de szerencsére erről szó sincs: az állam és a főváros csak arról egyezkedik, hogy a városhatáron túlnyúló járatokért ki állja a számlát. 

Az agglomerációs közlekedés forgalmi szempontból – függetlenül attól, hogy ki fizeti – egyértelműen a fővároshoz tartozik. Elég rápillantani erre a nagyítható ábrára, és rögtön látszik, hogy például a 22-es buszcsalád járatain

a hétköznapi utazások 85%-a Budapesten kezdődik és/vagy végződik.

Azaz a 22-es buszok a Budapesten belüli utasszállításon túl a városhatáron átnyúló, helyközi használatban a „vidéki” munkavállalókat, diákokat és fogyasztókat viszik a fővárosba, illetve a budapesti lakosokat a fővároson kívüli munkahelyekre és iskolákba. Hétvégén kicsit más az eloszlás, de azok a napok nem nyomnak sokat a latban, egy évre kivetítve csak ±1%-ban térnek el a hétköznapi arányoktól.

(A kivetítés szó szerint értendő: a posztban szereplő diagramok a BKK 2013. március 21-i, 23-i és 24-i teljes vonali utasforgalmi mérésein alapulnak. Az év többi részében az egyes napok forgalmi adatai akár 20-30%-ban is eltérhetnek, de a szokásos, tanítási időszakban végzett számlálás eredményeire reprezentatív mintaként – kvázi átlagként – tekinthetünk.)

Maradjunk tehát a dolgos hétköznapoknál, és főleg Budakeszinél. A hétköznapi utasforgalom majdnem feléhez nincs közünk, az Budapesten belül zajlik. A városhatáron átutazók viszont két csoportból tevődnek össze: budakesziekből, akik a fővárosban tanulnak, dolgoznak, vásárolnak, orvoshoz járnak vagy ügyintéznek, illetve budapestiekből, akik hasonló okok miatt jönnek Budakeszire.

A két csoport együttesen a helyközi közlekedők tömege, és az elválasztásukra a 2011. évi népszámlálás Budakeszire vonatkozó ingázási arányait hívjuk segítségül. Ez csúsztatás a javából, hiszen az eljárók és bejárók cenzusban szereplő adatai egyrészt egy szűkebb körre (csak a tanulókra és dolgozókra, a más okból közlekedőkre nem), másrészt jóval több irányban (nem kizárólag a fővárosra, hanem minden egyéb településre) értendőek.

De nincsenek más számaink, ezért most azzal az önkényes feltételezéssel élünk, hogy a Budapest felől és felé közlekedőkre is igaz az ingázók 29-71%-os megoszlása. Az arányosítás alapján a budakeszi lakosok hétköznap

több mint tízezer utazásban vesznek részt.

Ezeknek az utazásoknak a 60%-a helyközi (azaz átlépi a városhatárt) és 40%-a helyi (azaz Budakeszin belül történik). Az utazások átszámítása valódi utazókra azonban egy kicsit bonyolultabb, mint az autóforgalom esetében. Nagyjából persze igaz, hogy az utazások egy napon belül párosával történnek (oda- és visszautazás), de mégsem annyira egyöntetűen, mint a kocsiknál. Hiszen míg egy autó nélküli közlekedőnél simán belefér, hogy egy autó utasaként megy el, majd egy busz utasaként jön vissza (vagy fordítva), addig ugyanez egy sofőrről és a kocsijáról nehezen elképzelhető.

És akkor még ott vannak azok az utazók, akik naponta többször fordulnak, mint azt az autósok felénél is feltételeztük. Szóval vegyesen vannak, akik egy, két, három vagy esetleg négy utazást abszolválnak egy napon belül. A különböző kombinációk között elég nagy szórás van, de a reális becslés az, hogy hétköznap

négy-ötezer budakeszi lakos veszi igénybe a kék buszokat.

Ilyen szórás mellett és a közlekedési szokások mélyebb ismerete nélkül az is csak becsülhető, hogy a fenti eloszlás alapján kb. 3000 ember lehet, aki napi rendszerességgel kék busszal jár Budapestre.

És arról se feledkezzünk meg, hogy Budakeszin belül nem csak helyiek használják a közösségi közlekedést, hanem a főváros felől érkezők is ezres léptékben. A 22-es buszok velük együtt (de a Budapesten belül közlekedők nélkül) számított napi használatának időbeli lefutása nagyon hasonló az autóforgaloméhoz, azzal a kiegészítéssel, hogy azon belül a helyi forgalom jóval kiegyenlítettebb, mint a helyközi (a főváros felé irányuló, illetve onnan érkező) áradat:

Az igazán nagy különbség azonban nem az órák és napszakok, hanem a megállók utasforgalma között van. A Tesco-ig közlekedő 22-es és a Temető felé kanyarodó 222-es „szárnyvonalak” természetesen közel sem olyan forgalmasak, mint a Budakeszin végigfutó közös vonalszakasz, és ez a fel- és leszállók számában is meglátszik.

Ha a hat darab Fő utcai megálló kihasználtságát összevetjük a budapesti megállókéval, akkor látszik, hogy micsoda nyüzsgés van Budakeszin. Gyakorlatilag csak a Kuruclesi úttól befelé van hasonló, és a Budagyöngyétől beljebb ennél nagyobb pörgés:

(A Széll Kálmán téri gigantikus utasforgalomnak csak a harmada fért a diagramba.)

A fenti adatokat nézve nem teljesen érthető, hogy a BKK a 2013-as adatok birtokában miért szüntette meg egy időre a Dózsa György téri jegyárusítást, és helyette miért a többi megállónál kevésbé forgalmas Városházához telepítettek automatát. Javukra szóljon, hogy némi hangoskodás után gyorsan (vissza)került a végállomáshoz is egy gépezet. Viszont továbbra is jobban hiányoznak a jegyautomaták a városközpontból (Gyógyszertár), az Erkel utcától és a Szanatórium utcától, mint amennyire szükség van arra az egyre a Városházánál.

Végül ennyi adat és ismeret birtokában tényleg képzeljük el, mi lenne, ha csak a fővároson belül járnának a kék buszok. Akik most a Szanatórium utcánál szállnak fel vagy le, azok egy kis plusz sétával elérnék a Korányinál lévő új végállomást, de a többiek részben a fehér buszokra, illetve nagyobb arányban autókba kényszerülnének. A távolsági járatok véges kapacitását nézve és az autónként átlagos 1,2 fővel számolva a főváros magába fordulása esetén kb. hatezer kocsival (forgalmi egységgel) növekedne a városhatáron áthaladók száma. Magyarán szólva:

kék buszok nélkül 30%-kal nőne a Budakeszit és Budapestet egyaránt terhelő autóforgalom.

És akkor a helyi, belső gépjárműforgalom megélénküléséről még nem is beszéltünk.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: közlekedés automata közösségi közlekedés agglomeráció DT BKK 22-esek 22-es buszcsalád

süti beállítások módosítása