Mindenekelőtt: SENKI NE SAJNÁLJA TŐLÜK! Az ugyanis a minimum, hogy rendes bért kapjanak a munkájukért, hiszen akkor várhatjuk el, hogy megdolgozzanak a pénzükért. Csak néha elmondhatnák, hogy mit is csinálnak. 

Okultunk a két évvel ezelőtti beszámolókból, amikor elég vegyesen kaphattunk bepillantást (már ha egyáltalán) a képviselők munkájába. Ezért másfél hónappal ezelőtt mindössze annyit kértünk, hogy formai és terjedelmi elvárások nélkül foglalják össze a 2015-ös kezdeményezéseiket, a számukra fontos ügyek állását.

Nos, válaszok, azok nem jöttek.

Pontosabban egyetlen, gyors email érkezett, amiben Somlóvári Józsefné kért haladékot a közeli kézműtétje okán, neki ezúton is jobbulást kívánunk. A többiektől a nagy büdös semmi. Persze tudjuk, hogy idén nincs választás, de talán a hátralévő három évben is érdekes lenne, hogy melyik képviselőnek mik a szívügyei, és milyen közösségi célokért küzdik végig a kampányok közötti, unalmasabb időszakot.

Válaszok híján maradtak a számok, amik együtt – tehát az összes képviselő fizetését összegezve – 14%-kal magasabbak, mint 2013-ban. Ez az emelkedés az új választási ciklusnak köszönhető, mert az önkormányzatnak ugyanis az első ülések egyikén kell döntenie a képviselői és alpolgármesteri juttatásokról. Ezután általában már nem nyúlnak a tiszteletdíjakhoz a következő választásokig. A kereseti átlag szolid emelkedése azonban

nagy jövedelmi különbségeket és változásokat takar.

Az alábbi felsorolásból látszik, hogy némely képviselő az önkormányzattól és a BVV-től havi átlagban kapott adóköteles (bruttó) bevétele sokkal magasabb, mint a többieké és/vagy elég jelentősen megnőtt az utóbbi két év alatt:

A listát értelemszerűen a polgármester vezeti, akinek munkája és felelőssége talán még magasabb összeget, de mindenképpen értéktartást érdemelne. Az országgyűlésben viszont nem így gondolták, és az új ciklusban kivettek a zsebéből havi 100.000 forintot. Az ő céljairól és eredményeiről egyébként hónapról hónapra a Hírmondó hajtás utáni első oldaláról értesülhetünk, és ezekből a cikkekből fejben összerakhatjuk a 2015-ös évét.

A polgármester jövedelmi elsőségéhez nem férhet kétség, de erősen megközelíti Ohr Alajos díjazása, aki tavaly főállású alpolgármesterré avanzsált, és ezzel majdnem megduplázta a bevételeit. A köznép számára ebből nem sok látszik, nyilván teljes munkaidőben a háttérben serénykedik a város fejlesztésének, üzemeltetésének és közlekedésének ügyeiben. Szóval mind forintban, mind feladatban számolva

többször annyi oka lenne
bemutatni az eredményeit,
mint egy mezei képviselőnek.

A harmadik helyezett Bánhidi László több mint két és félszer annyit keres, mint 2013-ban. Ő azonban nem az újraválasztása után zárkózott fel az élvonalhoz, hanem szűk egy évvel korábban. A nagy ugrást Tóth Gábor kiebrudalása hozta el számára: ekkor vette át képviselőtársának megüresedett pozícióit és az azokkal járó bevételeit. Településfejlesztési tanácsnokként és a BVV Kft. FB elnökeként biztos lenne beszámolni valója a tavalyi esztendőről.

A listában találunk még egy komolyabb növekményt, bár annak magyarázata elég banális. Czifra Zsuzsanna az iskola KLIK-esítésével foglalhatta el újra az oktatási bizottság elnöki székét, az ahhoz tartozó tiszteletdíj emelte vissza a keresményét a 2013. előtti szintre. Mindemellett felőle is csak annyit hallottunk, amennyit iskolaigazgatóként tett, a képviselői munkájáról semmit.

Ahogy a többiekéről sem. Mert igazából mindegy, hogy melyik képviselő milyen sokat vagy mennyivel kevesebbet keres, illetve hogy milyen és mekkora feladatokat vállalt az önkormányzatban. Az számít, hogy a fizetésüket a városért (értsd: értünk) végzett munkájuk ellenértékeként kapják.

A többségre ráadásul változatlanul igaz, hogy fő- vagy mellékállásához képest középvezetői fizetést húz az önkormányzattól, és a piaci szférában az ilyen pozíciók bizony az évenkéntinél is sűrűbb report (jelentési) kötelezettséggel járnak. A mi képviselőink azonban csak a kasszához fáradnak havi rendszerességgel, és a polgármester havi cikkeinek kivételével

évről-évre adósak maradnak a számadással.