Az adóbevételi különbségek óriásiak. Az autópályák melletti települések elszívják a vállalkozásokat, a többiek az iparűzési adó relatív hiányát próbálják ellensúlyozni. Budakeszi azonban egyik pályán sem használja ki az adottságait.
Két dolgot már a múltkor megállapíthattunk. Egy: a járásban Budakeszin az egyik legalacsonyabb egy lakosra jutó önkormányzati bevétel, két év alatt két helyet csúsztunk le a rangsorban. Kettő: a lecsúszás egyik fő oka, hogy a város közel sem tud annyi iparűzési adót beszedni, mint amennyit a hasonló települések szoktak. Ismétlésképpen itt van újra a diagram, de mi van a többi adóval?
A budai agglomerációban az építményadóból jön be a második legnagyobb bevétel. Itt is érvényesül az autópályák mellé gyűlt vállalkozások húzó hatása, de közel sem akkora mértékben, mint az iparűzési adónál. (Figyelem! A két diagram nem egy skálát alkalmaz, egy ugyanakkora oszlop az iparadónál ötször nagyobb értéket jelent!)
A listavezető hármas után két csoportra oszlik a mezőny. Telkitől Érdig azokat a helyiségeket találjuk, amelyek lakosonként 15-20 ezer forint között tartják az építményadót. Ebben a csoportban látszik igazán, hogy ez egy vagyoni típusú adó, azaz a drágább környékeken több adót lehet beszedni. Az ingatlanárak alapján
Budakeszinek a csoport első felében kellene lennie,
valahol Telki és Nagykovácsi között.
Az agglomerációs települések felében az építményadót – és úgy általában a helyi lakosokat sújtó adókat – viszonylag alacsonyan tartják. Vagy azért, mert az iparűzési adóból sokat szednek be, vagy azért, mert olcsóbbak az ingatlanok.
A 22 település harmadik legnagyobb adóbevétele a telkekből származik. Itt erősen borul a papírforma: Budajenő toronymagasan vezet, az autópályás hármas pedig szinte belesimul a mezőnybe.
Budajenő azért tud ennyi pénzt beszedni, mert a falu határában sok a kiparcellázott, de javarészt be nem épített telek. Ismerős helyzet? A Barackos-Darányi-Meggyes átsorolása és Makkosmária belterületbe vonása után Budakeszin is sok az építési telek, a település mégis
a telekadó bevételek sereghajtói között van.
A döntő különbség az, hogy míg Budajenőn nem helyiek vásárolták meg a szőlőhegyi parcellákat, addig Budakeszin rengeteg helyi lakos bír házépítésre alkalmas telkekkel. Budajenőn nem féltek magas adót kivetni a tulajdonosokra, hiszen nem a helyben szavazókat sarcolták. Budakeszin viszont még a szokásos mértékű adó bevezetését is meghiúsítja a választók egy részének erős érintettsége.
Az agglomerációs adóbevételek negyedik helyezettje, a gépjárműadó. Pontosabban annak a 40%-a, mert ennyi marad az önkormányzatoknál. A vállalkozásokkal teli önkormányzatok ebben a mezőnyben is előrébb vannak, de Budajenőnek a nyomába sem érnek.
Az éllovas taktikája egyszerű és nagyszerű: becsábították az egyik nagy autólízing cég székhelyét a faluba. Így náluk papíron elég magas a kocsik száma, és ebből szép hasznot húznak. Budakeszi a lista vége felé kullog, és a fővároshoz ilyen közel valószínűleg
sosem lesz magas a gépkocsikból származó adóbevétel.
A Budapesten dolgozó autósok ugyanis mindig oda fogják bejelenteni a kocsijukat, ahol mentesülhetnek a drágább parkolás alól, és ebben nehéz a fővárost lekörözni.
Van még két adónem, amely létezik a budai agglomerációban, de alig tesz hozzá a régió bevételeihez. Mint az fentebb látszott, építmény- és telekadót nem mindenhol vetnek ki, és vannak települések, ahol helyettük kommunális adót (is) szednek. És bár ez az adófajta térségi szinten alig észlelhető, hat településen számot tevő bevételt jelent.
Messze a legkevesebbet azonban az idegenforgalmi adó hozza a konyhára. A térségi átlag évente és lakosonként alig több mint száz forint. A budai oldal települések többsége belátta, hogy ezt az adót kivetni sem érdemes. Mérhető bevételt csak Herceghalmon és Telkiben várnak, a többiek – Budakeszit is beleértve – pár százezres vagy milliós bevételért küzdenek.
Budakeszi gyakorlatig négy adónemből szedi össze az adóbevételeit, de mindegyikben elmarad a budai agglomeráció átlagától. A legnagyobb különbség az iparűzési adóban mutatkozik, de a másik három adófajtából is kevesebb jön be, mint az elvárható lenne.
Egy olyan városnak, amelyik egyszerre helyezkedik el legközelebb a fővároshoz és az autópálya melletti gazdasági központhoz, nemcsak a térségi átlagnál 40%-kal alacsonyabb adóbevétel juthatna. Budakeszinek az adottságai alapján
átlagfelettinek kellene lennie.
