Bicikliút épül Budakesziről kifelé, egészen a repülőtérig, 211 millió forintból. De mi kerül ezen a kerékpárúton ennyibe??? Kóródi Péter írása 

„Sokan örülünk a kerékpárút-fejlesztésnek, melynek megépítésére Budakeszi Város Önkormányzata 11 millió forintos önerő mellett 200 millió forintos pályázati összeget nyert.” Ezzel a mondattal kezdődött annak a meghívónak a szövege, amely a lakosságot egy önkormányzati fórumra invitálta a téma kitárgyalása céljából.

A kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére kiemelt figyelmet fordít a kormányzat. Országszerte épülnek a kerékpárút hálózatok, ami fontos dolog, még akkor is, ha sokszor úgy gondolhatjuk, hogy talán először a helyi közlekedésen, a kőkorszaki állapotú utakon kellene javítani. Szóval kerékpározni kell, az jó és egészséges dolog, kérdés persze, hogy milyen áron.

Ennek a beruházásnak valóban nagyon sok budakeszi lakos örül, de aki talán még táncra is perdül majd örömében, az a kivitelezéssel megbízott cég lesz. Lássuk, hogy miért!

Az elnyert 200 és a hozzáadott 11 millió Ft-ból a tervek szerint a városhatártól 1,8 km-re lévő Farkashegyi Repülőtérig tart majd az aszfalt sáv. A Balaton felé vezető, Budaörsről induló kerékpárút innen még kb. 3,5 km-re van (vagy lesz), ezért az oda való becsatlakozást „beárazva” a pályázati pénzzel, még közel félmilliárd forintra lesz szükség a repülőtérnél befejeződő tekerősáv folytatására.

Kíváncsiságból megnéztem, hogy ma Magyarországon körülbelül mennyibe kerül 1 km autópálya kivitelezési költsége. Ez a szám az M30-as autópályánál 3,2 milliárd forint, az M25-ösnél pedig 2,6 milliárd forint, ahogy az elnyert kivitelezői pályázatok adatai mutatják.

Ebből kiindulva egy négyzetméter autópálya megépítése, figyelembe véve a lenti ábrán szereplő méreteket (26,6 m szélesség), 98 és 120 ezer forint közé esik. Ebben az árban az út pályaszerkezetén kívül benne vannak a műtárgyak, vízelvezetések, vadkerítések, stb.

A laikusoknak is könnyű belátni, hogy az autópályák tervezése és kivitelezése jóval drágább, a teherforgalmi terhelés miatt a szükséges földmunkák, az egyes rétegekbe bedolgozott kő, beton, aszfalt mennyisége, gép- és munkaigénye nagyságrenddel nagyobb költségeket jelent, mint a kerékpárok súlyára tervezett sima, aszfaltozott járdaszerű sáv kialakítása.

Egy másik útépítéssel, illetve annak költségeivel kapcsolatos példa a Budakeszi út tervezett felújítása. Ennek adatait a Városházán is ismerik, hiszen február végén a Közlekedés Kft. bemutatta az általa készített tanulmánytervet, mely szerint a Szanatórium utcától a Kuruclesi útig terjedő 4,3 km hosszú, háromsávosra bővítendő szakasz „Út, járdaburkolat bontás és építés” munkáira tervezett bruttó költség 2,2 milliárd forint. Az útpálya szélessége 10 méter lenne, amihez padkát, járdát, stb. kell építeni. Erre a fejlesztésre a fenti adatokkal 51 ezer forint adódik négyzetméterenként.

A kerékpárutakra vonatkozó előírásokat nem lehet egy napirenden említeni az autópályáéval, vagy egy forgalmas út átépítésével. Az egy sávos kerékpárút előírt minimális szélessége 1 méter, a kétsávosnak 2 méter úgy, hogy jobbról és balról legalább 0,35 méter, normál esetben 0,5 méter burkolatlan helyet kell hagyni.

Az előírás alapján tehát a kétirányú kerékpárút szélessége legalább 2 méter, vagyis a keresztmetszetnek így kell kinéznie:

A Budakeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 307/2019. határozatának melléklete szerint a kerékpárút 2,5 méter széles lesz. Az ábrán látható rajzból az nem derül ki, hogy ez a szélesség az úgynevezett űrszelvény, vagy a két sáv együttes szélessége, de a beírt szélesség adatokkal kiszámoltam a repülőtérig vezető út területét, és azzal elosztottam a rendelkezésre álló 211 millió forintot. Eredményként hihetetlennek tűnő nagyságú, 47 ezer forintnyi összeget kaptam.

Leírom tehát még egyszer.

Autópálya kivitelezési költség 2019-ben Magyarországon: 98 000-120 000 Ft/nm

Budakeszi út útpálya felújítása, szélesítése: 51 000 Ft/nm

Budakeszi és Farkashegyi repülőtér közé tervezett kerékpárút költsége: 47 000 Ft/nm

Ez nagyon megrázó adat, annak tükrében különösen, hogy a bokrok tövében futó kerékpárúthoz egy járdával egyenrangú szerkezeten, a felfestéseken és néhány táblán kívül semmi más plusz dolgot nem kell építeni.

A fenti számokat látva sok kérdés merül fel:

• Vajon az Önkormányzat úgy adta be a pályázatát, hogy készített a tervezett útvonalra költségbecslést, vagy csak beírtak egy szép nagy számot a Pénzügyminisztérium által meghirdetett pályázatra? (Egyébként pont 200 millió Ft volt a maximális elnyerhető összeg.)
• Ha készült előzetes becslés, vagy felmérés az 1800 méter hosszú kerékpárút várható kivitelezési költségeiről, ez talán még rosszabb, mert felveti az „előre megfontolt túlárazás és közpénzkiszórás szándékának” esetét. Vagyis azt, hogy a pályázaton elnyert, „talált” pénzt teljesen el kell költeni és a kivitelezéssel megbízandó vállalkozó úgy áraz majd, hogy semmi ne maradjon a pénzből, ne adj’ isten vissza is osszon valahova, ahova kell, mert töredékéből megépíthető a projekt.
• Vajon a Minisztérium megnézte, hogy mit akar az Önkormányzat építeni, vagy ez csak egy keretösszeg, amiből lehetőleg a legtöbbet kell kihozni, vagyis olyan hosszú kerékpárutat kell építeni, amennyit csak lehet?
• Ha ez így van, a bemutatott számok alapján bátran mondhatjuk, hogy akár Budaörsig el lehetne vezetni a két sávos kerékpárutat, akkor viszont miért nem így szól a pályázat?
• A gondolatot folytatva, vajon itt egy olajozottan működő pénzszivattyúval van dolgunk? A kerékpárút folytatására, ahogy a bevezetőben írtam, hamarosan ki fognak osztani újabb félmilliárd forintot?
• Azt már nem is merem kérdezni, hogy ellenőrzi-e majd valaki, hogy mennyiből épült a tervezett út?

Nyugtalanító kérdések egytől-egyig.

Ha a majd a kerékpárút 1,8 kilométeres szakasza a 211 millió Ft-ból megépül, büszkén mondhatjuk, hogy a budakesziek (legalábbis a költségeket illetően) szinte autópályán tekerhetnek a reptérig, annak ellenére, hogy az autópályákra kerékpárral felhajtani tilos.