A 8102-es főút budakeszi szakasza minden irányban túlterhelt, és fővárosi gyűjtő vagy elkerülő forgalmat bonyolít. Az önkormányzat a Magyar Közútra mutogat, akik viszont nem tesznek semmit. A probléma paradigmaváltást követel Budakeszi közlekedés-szervezésében: le kell válni az országos közúthálózatról, és amiben lehet, a budapestihez kell csatlakozni. 

A budakesziek közül sokaknak mindig ugyanaz a reggeli közlekedési helyzet: megpróbálnak bejutni a fővárosba, és a többi autóssal és buszozóval együtt araszolnak a település főútján és bekötő utcáin. De van egy másik réteg is, akik a munkanapjaikon az ellenkező irányba, Budaörs felé indulnak, és mégis egyre nagyobb torlódásokkal szembesülnek.

A Temető utcai lámpa persze már tíz évvel ezelőtt is megakasztotta a lefelé haladó forgalmat, de akkor még nem nagyon fordult elő, hogy lejjebb is hosszú kocsisor alakuljon ki a Dózsa György téri gócpont miatt.

A mindennapi tapasztalatok hátteréről szolgál friss adatokkal a Főmterv 2016. novemberi tanulmánya, amelyet az időközben lefújt városközpont-projekt ürügyén rendeltek meg. A szakértők megállapításai elég sokrétűek, most azonban csak az általuk felmért, csúcsidőszaki forgalmat vesszük górcső alá.

A kattintható galéria ábráin jól látszik, hogy mind a reggeli, mind a délutáni csúcsórában

a Fő utca egyidejűleg, mindkét irányban
hasonló forgalmi terhelésnek van kitéve.

Hasonlónak, de nem teljesen ugyanolyannak. Budakeszi főútja a főváros felé egy klasszikus gyűjtőút funkcióit mutatja, azaz a munkanapok kezdetén összeszedi a betorkolló utak forgalmát, a munkanapok végén meg szétosztja ugyanezekre. Az ellenkező irányában viszont inkább az átmenő forgalom jellemző, amely mindkét napszakban kb. 75%-os áthaladási arányban jelentkezik.

Ha a vizsgált útszakaszt teljes hosszán nézzük, akkor a reggel Buda felől, délután pedig Budaörs felől utazók összességében több kilométert tesznek meg, mint a fővárosi gyűjtőforgalom résztvevői.

A masszív, budai kiindulású átmenő forgalom oka, hogy a szomszédos kerületekből egyszerűbb és gyorsabb Budakeszin át eljutni a nyugati szektor ipari-kereskedelmi centrumaiba, illetve az autópályákon még távolabbra. A Google Maps szerint

a Zugligettől a János kórházon át a Rózsadomb tetejéig
húzódó karéjtól északnyugatra már érdemes
erre megkerülni a XII. kerületi hegyeket.

Nem véletlenül hívta ezt az utat a Főmterv egyik vezető tervezője már nyolc évvel ezelőtt is észak-dél-budai összekötő útnak. De az ekként használók motivációi alapján nyugodtan nevezhetjük a Hegyvidék elkerülő útjának is – ami történetesen Budakeszin megy keresztül.

A kétfajta, gyűjtő- és elkerülő forgalmi funkcióban azonban közös, hogy mindkettő szorosan a fővároshoz kötődik: gyűjtőútként a budapesti munkahelyek, iskolák, egyetemek, boltok és szolgáltatások vonzása tartja fenn, elkerülő útként pedig a budai lakóhelyű fogyasztók, munkavállalók és cégvezetők igényeit szolgálja ki.

Ráadásul mindkét típusú forgalom évről-évre erősödik, Budakeszi és Budapest határán 20 év alatt konkrétan megduplázódott. Ez nemcsak szimpla mennyiségi kérdés, hanem egyben azt is jelenti, hogy

a település útjai visszavonhatatlanul
a főváros közlekedési rendszerének részeivé váltak.

De amíg a városhatár túloldalán a BKK kezeli az úthálózatot, azaz tartja fenn és fejleszti a forgalomirányítási rendszert (újabban például tervezteti a buszsávot), addig az innenső oldalon a Magyar Közút magasról tojik Budakeszi közlekedési problémáira.

A Temető utcai csomópont jelzőlámpái évtizedek óta csak egy programot tudnak futtatni, ami a reggeli órák kivételével feleslegesen akasztja a felülről jövő forgalmat. Ugyanitt körforgalomról meg ne is álmodozzunk.

A Fő utca hosszú, zebra nélküli szakaszai kettévágják a települést, ott szaladgálhatunk szabálytalanul, gyerekkel-nagymamával, de a Magyar Közút csak útkereszteződésekhez hajlandó átkelőt festeni.

Az egyetlen számottevő fejlesztésük a 2014-es választási aszfaltozás volt, ami a fő problémára, a forgalom folyamatos növekedésére semmilyen hatással nem bírt. Csak az elmúlt öt alatt 135%-ról 181%-ra emelkedett a fővárosi határon mért útkihasználtság, de zsilipelésre (kapuzásra) gondolni sem mernek, pedig az jóval olcsóbb lett volna, mint az útfelület felújítása.

A helyzet azért ilyen kilátástalan már hosszú évek, évtizedek óta, mert a Magyar Közútnál még mindig úgy kezelik 8102. jelű főút Budakeszin belüli végét, mintha egy átlagos, térségi összekötő út lenne. Papíron az is, de a valóságban már jó ideje nem: a régi balatoni útnál kezdődő, kétszer egysávos útpálya

valódi, országos közúti funkciójú szakasza
Budakeszi külső határainál végződik, a településen belül
már egy fővárosi jelentőségű gyűjtőútként működik.

Budapestről érkeznek a hókotrók, hogy letakarítsák a 22-es buszcsalád vonalait, illetve onnan jönnek a tűzoltók és a műszaki segítség is, ha egy jármű, egy kidőlt fa vagy villanyoszlop forgalmi akadályt képez.

A különleges helyzetek megoldásán kívül viszont a Magyar Közútnál van minden forgalomszervezési jogkör, ami remek lehetőség lenne a fejlesztésre – ha élni tudnának vele. Az állami közútkezelő azonban saját állítása szerint forráshiány miatt, de tartok tőle, hogy szakértelem híján sem csinál semmit.

Ez annyiban nem meglepő, hogy az országos közutak esetében nem ilyen típusú és összetettségű feladatokra vannak felkészülve. Így viszont blokkolják a valódi beavatkozás lehetőségét, és ezzel visszafogják a fővárosi fejlesztéseket is, hiszen azok nem tudnának mihez kapcsolódni, csak egyszerűen véget érnének a városhatárnál.

A budakeszi közlekedés gordiuszi csomóját úgy lehet átvágni, hogy a kialakult, valóságos állapotokhoz igazítják az úthálózat besorolását és hatásköröket. Ha tényleg változtatni akarnak a tarthatatlan állapotokon, akkor nincs más esély,

Budakeszinek át kell vennie a belterületi főutak kezelését,
majd azokat a fővárosi szakcégekkel (BKK, FKF) szoros
együttműködésben kell működtetnie és fejlesztenie.

Ez persze tuti többe fog kerülni a településnek, hiszen egy újabb közfeladatot vesz a nyakába, méghozzá olyat, amit az elmúlt évtizedekben igencsak elhanyagoltak. Igazából az önkormányzat már most is többet áldoz a térségi közlekedésre, mint a Magyar Közút: helyet biztosít a 22-es és távolsági buszok parkolásához, buszfordulót és megállókat, buszöblöket épít, P+R parkolót létesít a vastelepnél, ami mellé át fogják helyezni a Dózsa György téri végállomást is.

Magához a Fő utcához és a forgalomirányító rendszeréhez azonban nem fér hozzá, mert afelett az állami közútkezelő őrködik, mondván, hogy nekik biztosítaniuk kell az országos közutak átjárhatóságát.

Na, pont emiatt kellene sürgősen kivenni a kezükből az ügyet, mert ahogy ők csinálják, úgy néhány éven belül totálisan be fog állni a város. Nincs rá túl sok idő: a Főmterv szakértői a Fő utca különböző szakaszain

a következő 15 évre 40%-os forgalomnövekedést jósoltak.