Egy hónap alatt további 18 millió forintnyi beruházásról rendelkeztek a képviselők úgy, hogy az erre szolgáló keretek már május végére kimerültek. Ez mindent elmond az önkormányzatban zajló költségvetési tervezésről és monitoringról.
Nincs megállás, a képviselő-testület októberben újabb fejlesztési kötelezettségeket vállalt, holott ezekre mintegy fél éve nincs fedezet. Így már 30%-kal több pénzt szándékoznak elkölteni, mint amennyi idén – kivételesen hatalmas összegben – a rendelkezésükre áll:
A fenti két diagramon a legszembetűnőbb, hogy az új iskolára terven felül rádobott 234 millió forint kiürítette a korábban szépen kialakított keretek többségét. A kiadások visszavágását mindössze három nagy beruházás élte túl: a Pitypang Óvoda bővítése, a József Attila és Nagy Sándor József utcák felújítása, illetve az időközben becsukott Új Városközpont projekt ingatlanvásárlásai és -bontásai.
Az új iskolával együtt ez a négy beruházás kimeríti az idei év összes ilyen célú keretét. Amit a képviselők ezeken felül vállaltak, azt mind fedezet nélkül tették. Ráadásul e grandiózus túlvállalásban nemcsak olyan fejlesztések szerepelnek, amelyekről az új iskola érdekében nem tudtak vagy nem akartak lemondani, hanem merőben új, felettébb érdekes tételek is.
A múltkorihoz képest kiegészített táblázat sorait böngészve például ráakadhatunk
a szennyvízprojekt kivitelezőjének megszavazott
mintegy 32 millió forintra.
A PEW konzorcium ezt megelőzőleg nettó 3,5 milliárdos(!) megrendelést teljesített a vélhetően túlárazott uniós projektből, majd ennek elszámolása után kérte a fenti összeg kifizetését. Magyarán egy feltehetően masszív profittal zárt beruházást követően még külön megfejte az önkormányzatot, amely önként és dalolva fizet.
A pályázatok amúgy is külön kihívásokat jelentenek a városvezetőknek: nehéz megállniuk, hogy a nagyobb támogatások ígérete mellé ne tegyék oda a településtől elvárt önerőt – ha van rá forrás, ha nincs. Az idén vállalt kötelezettségekből
mintegy 47 millió forintot
pályázati önrészként különítettek el.
Aztán ott van a városüzemeltető cég újabb és újabb támogatása, mert az nem tud kijönni az év elején tervezett 208 milliós költségvetéséből. Az egyik ilyen ráemelés egy Unimog beszerzésének majd ötmilliós költsége: négy évvel ezelőtt egy hasonló járművet adtak el hasonló áron kihasználatlanság miatt. Ezen felül idén eddig
háromszor támogatták a BVV működését,
összesen 15,6 millió forinttal.
Mindezt fejlesztési forrásból, de az államháztartási törvénynek ellentmondóan konkrét beruházások megnevezése nélkül. A folytatólagosan elkövetett jogsértés valószínűleg annak tudható be, hogy a céget folyamatosan olyan munkák elvégzésére kötelezik, amiket a városvezetők év közben extraként találnak ki.
Ezen kívül vannak még olyan, hirtelen politikai felindulásból elkövetett apróságok, mint a Fenyő utca kétirányúsításához kapcsolódó tervek és járda 4,5 millióért, illetve a Darányi lakótömb 5,5 milliós fejlesztése, mindkettő a polgármester egyéni képviselői választókörzetében.
Az egyéb, pár milliós és pár százezres tételekkel együtt a képviselők
október végéig 146 millió forinttal
vállaltak több kötelezettséget,
mint amennyire a módosított költségvetésből futja. Az önkormányzatnál tehát 2016-ban nem bírtak beleférni az átlagos éveknél ötször nagyobb beruházási keretekbe, és azokat mostanra már 30%-kal túllépték.
Nehéz elképzelni, hogy a hivatal pénzügyi osztályán ne látták volna a május óta tartó túlköltekezést. Inkább az a kérdés, hogy szóltak-e a városvezetésnek, és ha igen, akkor miért nem hallgattak rájuk.
Nem lehet megkerülni a pénzügyi bizottság elnökének szerepét sem, akinek egy személyben kellene átlátnia a költségvetés tervezését és végrehajtását, valamint tájékoztatnia a polgármestert és képviselőtársait, ha valamilyen aggasztó eseményt vagy folyamatot lát.
Bárkinél is akadtak el a vészjelzések, tömegével kerültek a képviselő-testület elé olyan határozati javaslatok, amelyekről valódi fedezet nélkül döntöttek, és
ez a hivatalt irányító polgármester felelőssége.
Ilyen pénzügyi fegyelem és szervezeti problémák mellett nem neki és nem a bizottság elnökének köszönhető, hogy a település még nem vált fizetésképtelenné. Hanem sokkal inkább a kedvező körülményeknek és az ügyes pénzügyeseknek.
Tiszta szerencse, hogy a kötelezettség-vállalások jelentős része nem jár azonnali vagy rövid határidejű kifizetéssel, így azoknak az összegét csak a bankszámlákon kell tartani, amíg esedékessé nem válik a kiutalása. Azt meg elég nehéz megmondani, hogy a számlákon folyamatosan áramló és parkoló összegekből melyik hová tartozik.
De ettől még az a pénz hiányzik, és minden olyan tételt, amelyre idén nem volt fedezet, az önkormányzat várható kiadásként csak tol maga előtt. A kereteken felüli, kifizetetlen kötelezettségeket tehát beépítik a jövőbeli költségvetés(ek)be, azaz
a település a következő év(ek)ben is
az idei vállalásait fogja teljesíteni.
Az esztendők többes száma azért lehet indokolt, mert a túlvállalás eddigi, 146 milliós összege a város másfél évi normál fejlesztési keretének felel meg. Ha tehát minden pályázatot megnyernének, és minden idei tételt ki kell fizetni, akkor ennyi ideig nem tudnának más fejlesztési célra költeni.
De a pénzügyi tervezés és monitoring eme hiányosságainak lehet akár egy pozitív hozadéka is. Ha ugyanis a városvezetőknek a következő év(ek)ben a beruházási kiadások terén nem lesz miről dönteniük, akkor talán lesz végre idejük azon gondolkodni (sőt, ad abszurdum, munkálkodni), hogy
Budakeszinek a jelenleginél több rendszeres bevétele legyen.
