A Normafa fejlesztések kapcsán elindult valami. A környékre irányuló turizmus és a sok természeti érték megőrzésének együttes lehetősége ellentmondásosnak tűnik: mintha be kellene áldozni valamit. Igen, ez volt eddig a gyakorlat – de talán lehet ez másképpen is? Koós Kolos írása 

Interjú dr. Szilvácsku Zsolttal, a Magyar Natúrparkok Szövetségének alelnökével (részletek a teljes beszélgetésből)

Mennyire ismert a natúrpark fogalma?

Magyarországon a natúrpark, mint vidékfejlesztési, térségfejlesztési eszköz, tájszintű együttműködés, illetve fenntartható tájgazdálkodási, tájhasználati térségi gyakorlat még nem ismert. A legfontosabb, hogy a tájra fordított figyelem erősödjön, a táj természetessége javuljon.

Ha létrejönne a Natúrpark, annak működését mennyiben segítené a főváros közelsége?

A Natúrpark alapvetően a települések összefogására épít.

Ha hosszútávon odafigyelnek arra, hogy az értékes területek iránt mutatkozó érdeklődés fennmaradjon úgy, hogy az érdeklődésnek alapjául szolgáló természeti értékek (gyepterületek, erdők, szép tájak, vizes élőhelyek) állapota javuljon, de olyan mértékben, hogy ugyanakkor bemutathatóvá is váljon, akkor többféle érték egyidejű megőrzéséről beszélhetünk.

Hogyan tud a Natúrpark az egyéb tájhasználókkal együttműködni? Gondolok itt a Nemzeti Parkra és a Pilisi Parkerdő Zrt-re.

Amit össze kell egyeztetni, az az egész tájvédelmi szerepkör, a területkezelői és szakértői szerep, ahol a hatóság szakértője alapvetően a Nemzeti Park. A Natúrpark melletti másik két szereplő részéről az lenne a jó, ha fölismernék, hogy éppen az ő munkájuk, állami feladataik jutnak szélesebb társadalmi bázishoz. A pénzügyi része pedig kőkemény egyeztetés – de ezt el kell különíteni.

Mekkora szerep jut az önkormányzatoknak, és milyen haszonnal jár számukra az együttműködés?

Elsősorban nagyobb működési összehangoltság és nagyobb potenciál az érdekérvényesítésben, vagyis hatékonyabb működés minden szervezeti résztvevő és a lakosság számára is. A területfejlesztésnek (benne a vidékfejlesztésnek, településfejlesztésnek) a helyi eredményekről és értékekről kellene szólnia.

Milyen lehetőségeket látsz Te számunkra, budakesziek számára?

Természeti értékekben egyértelműen a térség leggazdagabb része. Át lehet ezt váltani másra: át lehet váltani lakóparkká, meg iparterületté, de akkor azon kívül más haszon nem fog származni ebből, mint a cég befizetése és az ott dolgozók keresete (ezt láthatjuk Budaörsön). A rövid távon gondolkodó területhasználati változtatások ugyanis, hosszú távon kizárnak sok olyan lehetőséget, ami, ha van egy ilyen területe a településnek, akkor sokféle módon értékké alakítható, felhasználható lenne (turisztikailag, oktatásban, rekreációban, stb.). Úgy, ahogy Budaörs esetében, aki már nem nagyon tud természetes területeket felmutatni; neki már szűkebbek a lehetőségei. A natúrparki szemlélet egy sokkal több szempontot jelentő hozzáállás, sokrétűbb tájhasználat – nagyon sok lehetőséggel, ami a budaörsi jellegű rendszerben lehetetlen.

Budakeszinek arra kéne törekednie,
hogy a budapestiek pihenőhelyévé váljon.

Budakeszi emblematikus ebből a szempontból, illetve Budakeszi és Zsámbék együtt. Az nagyon nagy baj lenne, ha Budakeszi nem ebbe az irányba fejlődne.

Mennyiben képes egy Natúrpark választási ciklusokon átívelő, maradandó kezdeményezések megvalósítására?

Ha jól szervezik magukat a szereplők, akkor a natúrparkok olyan sokféle szereplőt fognak össze, hogy függetleníteni tudják magukat, mert olyan sokféle különböző forrásra tudnak sikerrel pályázni. Ezért is a Natúrpark címet nem az önkormányzatok kapják, hanem egy civil szervezet, ami ezt az egészet összefogja és felelősséget vállal érte.

Uniós forrásokon kívül van-e valamilyen nemzetközi támogatás, ami a Natúrpark számára segítséget jelenthet?

Ez nagyon jól működő dolog, főleg Franciaországban, ott sok a nemzetközi kapcsolat a natúrparkok részéről. A németek például nagyon várják, hogy létrejöjjön a Budakörnyéki Natúrpark, mert Berlin mellett, hasonló körülmények között működik már ilyen natúrparkjuk.

(A teljes beszélgetés itt olvasható, a szerző pontosító kommentje pedig egy kicsit lentebb.)