Itt megtalálsz

Szólunk, ha új poszt jön

Március 15. margójára: Itt az idő, most vagy soha!

Budakeszi Blog | 2020.03.15. 10:00

Közszolgálati különkiadás. Egy Budakeszin élő biológus összegző fordítása, amely nem biológusi mivoltából fakadt, inkább a józan paraszti ész és a sajnálatos aktualitás késztette. Samu Ferenc írása 

Nemzeti ünnepünk közeledtével történelmi léptékű kihívással találta szembe magát az ország, a koronavírussal. Érezzük, hogy baj van, de igazából bizonytalanok vagyunk mit is kellene cselekedni, amire jó példa az iskolabezárások körüli bizonytalanság. Vajon helyes döntés volt-e? Én mit tennék a döntéshozók helyében? És én mit tegyek konkrétan - ma és holnap? A legfontosabb, hogy a fejünkben is tegyük helyre a dolgokat, és az egész koronavírus helyzet átlátásával saját magunk is belássuk, hogy mi a helyes cselekvés ilyen helyzetben.

Több helyről szembejött egy cikk a világhálón, amely értelmesen foglalkozik a témával, mindannyiunkban felmerülő kérdésekre próbál megítélésem szerint logikus válaszokat adni, és ebben mindenütt megjelölt forrásokra, hivatalos adatokra támaszkodik, amelyeket én is többször lekövettem. Szemléletes példákon keresztül érvel szociális távolságtartás (social distancing) mindenekelőtt való fontossága mellett.

Nagyon érdemes az eredeti (angol) írást is elolvasni, de alább nekifutottam, hogy egy vázlatos (szabad és több helyütt rövidített és értelmezett) fordítását közöljem, ami közben párszor elragadott a hév, és igyekeztem magyar példákkal adatokkal szemléletesebbé tenni a mondanivalót. A cikk vége felé pár részlet Molnár Szofi fordítása, aki pár órával megelőzve egy szó szerinti fordítást közreadott az eredeti felületen.

De nézzük a fő kérdéseket:

  • Hány valós koronavírus eset lehet valójában az országban?
  • Milyen következményekkel járnak ezek a közeljövőben?
  • Mi a teendő(m)?
  • Mikor?

Jelenleg talán aggódsz: Mi van, ha túlreagálom a dolgot? Ki fognak nevetni az emberek? Dühösek lesznek rám? Hülyének fognak nézni? Nem lenne jobb kivárni, hogy mások lépjenek először? Ártani fogunk ezzel a gazdaságnak? De pár héten belül, amikor kiderül, hogy a legrosszabb vagy annál sokkal jobb verzió történt meg, amikor az a néhány napnyi távolságtartás életeket mentett, senki nem fog kritizálni: meg fogják köszönni a helyes döntést.

Mekkora a koronavírussal fertőzöttek tényleges száma?

Kína úgy tűnik sikeresen megállította a koronavírus terjedését, de az egész világot tekintve most indul be az exponenciális növekedés.

covid-19_chart2.png

Mit jelent az exponenciális növekedés? Azt, hogy a növekedés egyre gyorsul, mert mindig a már megnövekedett esetszám a további növekedés alapja. Az, hogy naponta hány százalékos a növekedés jelen helyzetben eléggé különbözik országonként.

covid-19_chart5.png

A mi növekedési rátánk az utolsó 3 nap átlagában (ismert fertőzöttek, 2020. március 14.) kb. 0.25 (25%), ami nagyon kedvező, kb. Németországéval egyenlő. Ez azt jelenti, hogy (ha nem rosszabbodik a növekedési rátánk; összevetésként Svájcban 0.8, Hollandiában 0.6) 2 hét múlva 600 körüli lesz a fertőzöttek száma, de 30 nap múlva meghaladja a 20.000-et.

Viszont kérdés, hogy reális-e a becslésünk alapja, vajon mekkora a tényleges fertőzöttek száma? A kínai Hubei tartományban igen alapos munkát végeztek az esetek monitorozásával. Az onnan származó adatok utólagos elemzése lehet az egyik módja hogy legalább nagyságrendileg becsülhessük, hogy a járvány egy adott pillanatában mekkora a felderítetlen esetek száma.

covid-19_chart7.png

A narancsszínű oszlopok mutatják a naponta diagnosztizált esetek számát,a szürkék viszont a tényleges megbetegedések számát. Ez utóbbi a kezelésre jelentkező betegek részletes kikérdezéséből adódott, amikor elmondásuk szerint az első tényleges tünetek megjelentek náluk.

2020.01.21. Vuhanban az újonnan diagnosztizált esetek száma eléri a 100-at (narancs), miközben a valós megbetegedések száma közelítőleg 1500 lehetett (szürke)

2020.01.23. - A kínai hatóságok elrendelik a szigorú karantént Vuhanban. Ekkor kb. 400 diagnosztizált új eset van (narancssárga), és ma már úgy becsüljük, hogy valójában 2500 új beteg volt csak aznap (szürke).

2020.01.26. – Az utólagos számítás szerint az újonnan megbetegedtek száma ekkor tetőzik (február 1-én van egy ennél magasabb kiugrás, ami lehet, hogy csak a becslési módszer hibája). Azaz a betegség terjedését gyakorlatilag azonnal sikerült megállítani. A diagnózisok száma még exponenciálisan emelkedik, hiszen sok régebbi, diagnosztizálatlan beteg volt még, de nem sokkal később már ezek száma is csökken.

A vuhani példából kiindulva Kína többi tartományában is hasonló drasztikus rendszabályokat hoztak, és ennek láthatóan meg lett az eredménye. Nemcsak, hogy azokban a tartományokban nem alakult ki súlyos epidémia, de a grafikon jól mutatja, hogy azok az országok, amelyek nem tették meg ezeket a lépéseket, alaposan beelőztek az esetszámmal. Az alábbi ábrán a vízszintes vonalak az egyes kínai tartományok.

covid-19_chart8.png

USA Washington állam esete, ahol a fertőzés exponenciálisan nő, a cikk írásakor 140 esetről tudtak. Amikor az első páciens meghalt, akkor viszont mindössze csak 3 regisztrált eset volt. Mit mondhat a halálozások száma olyankor, amikor (mint ebben az esetben is) szervezetlen, nem elégséges az esetfelderítés?

Az eddigi kóreset statisztikák alapján a halálesetek számából is lehet közelítő becslést adni a fertőzöttek tényleges számáról. Innen lehet tudni, hogy a vírus elkapásától átlagosan 17,3 nap következik be egy halálos kimenetelig. A halálozási arány (erről külön lesz szó) durván 1%-osra becsülhető.

Vagyis, ha a példa kedvéért március 17-én van egy haláleset, akkor 17 nappal korábban egy 100 fős populáció lehetett már fertőzött, akikből egy halt meg a becsült halálozási ráta alapján. Továbbá a fertőzött esetek átlagos megduplázódási idejét kell becsülni, ami az eddigi adatok alapján 6,2 nap (az eddigi magyar adatok alapján nálunk csak 5, ami rosszhír). Vagyis a kiindulási 100-as esetszám 17 nap alatt kb. 3-szor tudott megduplázódni, vagyis 23 = 8, megnyolcszorozódott.

Vagyis egy adott napon bekövetkező haláleset mögött 800 tényleges fertőzött eset rejlik. Washington államban a számításkor 22 haláleset volt, ami 16000 fertőzöttnek felel meg. Ugyanakkor a vírusok mutációs sebességén alapuló másik számítás csak mintegy tized annyi beteget jelzett. Vagyis a módszerek nem tökéletesek, de bármelyik azt mutatja, hogy a „radar alatt” maradó estek száma nagyon nagy.

Ugyanezeket a számításokat például Franciaországra elvégezve a jelentett 1400 fertőzött és 30 halálesetből számolva a valós fertőzöttek száma 24.000 és 140.000 közt lehet, vagyis akár 100x-osa a hivatalos adatnak.

A vuhani statisztikák is ugyanezt erősítik meg. Az előző grafikonon a narancs oszlopokat ha összeadjuk január 22-ig, akkor kiderül, hogy addig a dátumig összesen 444 diagnosztizált eset volt. Ha viszont a szürke oszlopokat adjuk össze ugyanaddig a dátumig, akkor 12000 esetet kapunk, tehát a megállapított esetszám 27-szeresét.

Mekkora a koronavírus halálozása?

A WHO hivatalosan 3,4%-os halálozási ráta adatot ad meg (a megfertőzötteknek hány százaléka hal meg), de ez nagyon különbözik országonként, és hogy a járvány melyik stádiumában járunk.

covid-19_chart12.png

Dél Koreában ez mindössze 0.6%, míg Iránban a lejelentett adat 4.4%. Járvány közepette a halálozás becslését nehezíti, hogy a lezáratlan eseteket is valahogyan bele kell számolni. A részletekbe itt nem belemenve kétféle számolási mód van, de Kínában már van annyira előrehaladott a járvány, hogy az így kapott eredmények eléggé konvergálnak, vagyis eléggé megbízható adataink vannak. Ezek alapján Hubei tartományban 4.8%, míg Kína többi részén mindössze csak 0.9% a halálozási arány.

Olaszországban még nagy a szakadék a két számítási mód közt (sok a lezáratlan eset), 20% (!) és 3,6% közé fog konvergálni, reméljük az alacsony értékhez. A különböző országok (és Kína elsőként érintett vs. többi része) adatai alapján megállapítható, hogy

  • a halálozási arány azokban az országokban, ahol időben és hatékonyan léptek, és így nem terhelődött túl az egészségügyi rendszer ~0,5%
  • ahol túlterhelődött az egészségügyi rendszer, ott a halálozás ennek 10-szerese, 3-5%.

A gyors reakció nemcsak a halálesetek csökkenésében, hanem az összes megbetegedés alacsonyabb számában is meg fog mutatkozni.

Az egészségügyre nehezedő várható nehézségek

Ezt tényleg csak kivonatolva az eredeti cikkből, hiszen itt elég, ha látjuk a probléma súlyosságát, alighanem nem a mi kompetenciánk lesz ebben dönteni. A fertőzötteknek mintegy 20%-a szorul kórházi kezelésre, és 5% az akiket intenzív osztályon kell kezelni, végül 2.5% az az arány, akinek lélegeztető gépre, vagy ezzel ekvivalens ellátásra van szüksége.

Magyarországon rövid internetes keresés alapján nem találtam megbízható adatot a meglévő kapacitásra, arra volt utalás, hogy az Infektológiai Központ kapacitása kb. 250 fertőzöttig elég, amiből nem világos, hogy mennyi az intenzív hely. Ha odáig fajulna a helyzet, mint Olaszországban, akkor a fenti számításokat bevetve nem nehéz kitalálni, hogy a szükséglet hamar meghaladhatja a kapacitásainkat.

Hasonlóan a védőfelszerelés tartalékok is hamar kimerülhetnek a betegszám növekedésével. Az emberi tényezőről rengeteg szó esik a médiában, az egészségügyi személyzet hiánya, leterheltsége is komoly kockázati tényező, különösen, ha a feszített körülmények miatt ők is vesztegzár alá kerülnek vagy maguk is megbetegszenek.

covid-19_picture.pngMedical workers wear protective suits to attend to people sickened by the novel coronavirus, in the intensive care unit of a designated hospital in Wuhan, China, on Feb. 6. (China Daily/Reuters), via Washington Post

Mi akkor a teendő(m)? Lapítsuk a görbét!

A koronavírus immáron világjárvány, nem lehet egyszerűen meg nem történtté tenni. De csökkenthetjük a hatását.

Vannak országok, amelyek nagyon jó eredményeket értek el ezen a téren. Például Tajvan, ahol BigData analízissel, proaktív nagyszámú teszteléssel a bejövő eseteket olyan hatékonysággal derítették fel, hogy gyakorlatilag megakadályozták a vírus közösségi terjedését.

Ha ez a vonat elmegy (nálunk úgy tűnik, már elment), akkor marad a közösségi terjedés kordában tartása, az esetszám csökkentése.

covid-19_animgif.gif

Minél inkább elhúzódik a betegség terjedése, az ellátórendszer annál jobban tudja kezelni a felmerülő eseteket, csökken a halálozás, és időt nyerünk, hogy közben elkészüljön a vakcina, vagy megfelelő antivirális szert dolgozzanak ki, mint pl. a herpesz ellen.

A koronavírus terjedésének legfőbb ellenszere a szociális távolságtartás

Ez a legegyszerűbb és egyben leghatásosabb mód: tartsunk távolságot egymástól. A vuhani intézkedések fő célja az volt, hogy minél kevesebb emberek közti interakció legyen. A hatása gyors volt, mint az előbbi ábrán láthattuk, a tényleges új esetek száma gyakorlatilag azonnal megállt növekedni.

A jelenlegi konszenzus szerint a cseppfertőzéses terjedés megelőzéséhez 2 m-es távolságtartás szükséges, amennyiben valaki köhög. Természetesen ezt sok tényező befolyásolja, így hogy zárt térben vagyunk-e, esetlegesen légkondicionáló még jobban szétviszi a vírust, a fertőző személyben milyen magas a vírusszám, a fertőzésnek melyik szakaszában van.

A Covid-19 betegség alattomos tulajdonsága, hogy a megfertőzést követően a vírus a lappangási időszakban felszaporodik a szervezetben és már ezalatt fertőzőképes. A jelenleg dúló koronavírus ezen alattomos tulajdonsága az, amely miatt világjárvánnyá tudott alakulni. Sok más vírus ellenkezőleg viselkedik és csak a már komoly tüneteket mutató betegek tudják továbbadni a fertőzést. Szingapúri és a kínai Tianjin eseteit elemezve kutatók arra jutottak, hogy a fertőzések 2/3-át, 3/4-ét tünetmentes hordozók okozták.

A kórokozó átlagos átadási ideje a megfertőződéstől számítva ugyanezen vizsgálat szerint 4 – 5,2 nap volt. Végeredményben a fertőzések akár 87%-át is olyan estek képezték, amikor a fertőzést továbbadó személy még nem mutatott tünetet. Ezek alapján a már tüneteket mutató személyek elkülönítése messze nem kielégítő megelőzés. A WHO szakembere szerint a tünetek megjelenésekor már inkább csökkenő a szervezetből kijutó vírus szám.

Szintén nehezíti a védekezést, hogy a vírus élettelen felületeken is hosszú ideig, akár 9 napig is fertőzőképes marad. Mindez együtt azt jelenti, hogy a másokban és a kilincstől az evőeszközig mindenféle helyeken ismeretlenül jelenlévő vírus ellen csak megfelelő személyi higiénés és szociális magatartással védekezhetünk. Ugyanezzel a magatartással akadályozhatjuk meg, hogy az esetleg bennünk lappangó, általunk fel sem ismert betegség másokat, szeretteinket megfertőzze. A szociális magatartás pedig első sorban a megfelelő távolságtartást jelenti, ami azt jelenti, hogy az embereket minél inkább egymástól távol, otthon kell tartani.

Az 1918-as spanyol influenza pontosan megmutatta a távolságtartás fontosságát. Philadelphiában az első estek jelentkezése után 10 nappal tömegeseményeket, városi felvonulást tartottak, az iskolákat csak több, mint 2 héttel rá zárták be. Ezzel szemben St. Louisban 2 nappal az első beteg észlelése után drasztikus intézkedéseket hoztak. Ezek eredményeképpen a 100 ezer főre jutó halálozás csak mintegy ötöde volt a philadelphiai értéknek.

covid-19_chart19.png

Az amerikai városok adatait átfogóan elemezve kitűnt, hogy a karantén intézkedések bevezetése és a halálozás közt erős korreláció volt. Olaszországban a súlyosan kitört járvány hatására drasztikus intézkedéseket hoztak. Ugyanakkor láthatjuk a vuhani adatokból, hogy a látens esetek miatt a diagnosztizált esetek és sajnos a halálozások száma is mintegy 12 napig még növekedni fog. Csak remélhetjük, hogy a tendencia az intézkedések hatására megfordul.

A bejövő fertőző személyek elszigetelése

Az elszigetelés logikus stratégia a járvány megakadályozására. Ha nem jut az országba be a fertőző személy, vagy azt egyből karanténba helyezik, netán minimális érintkezés után felderítik kapcsolatait és a (potenciálisan) megfertőzötteket mind elzárják a populációtól, az hatásos lehet. A tajvani stratégia főleg ezt az utat követte. Ott 1800, egyenként 5 fős csoport dolgozott minden lehetséges technológiát bevetve azon, hogy fertőzöttek kontaktjait felkutassák, lekövessék. Tajvan ezzel sikerrel járt, de Európában sajnos ehhez nem volt meg az elszánás, a lehetőség és a mentalitás sem, és úgy tűnik immáron a járvány közösségi terjedésével kell számolnunk.

Felmerül a kérdés, hogy a határok többé-kevésbé szigorú lezárása, a az utazási korlátozások milyen mértékben járulnak hozzá a járvány lassításához. A szomorú válasz az, hogy minimálisan, vagy leginkább semennyire sem. A kimutatások szerint az ilyenfajta korlátozások mindösszesen 3-5 nappal késleltetik a folyamatokat, de későbbi mértéküket nem befolyásolják.

covid-19_chart21.png

A fenti képen a felső harmadban látszik az utazási korlátozások betegségszámot minimálisan késleltető hatása, míg a lentebbi részek azt mutatják, hogy a közösségen belüli érintkezések korlátozása tényleges esetszám csökkenéshez vezet, amihez az utazási korlátozás hatása minimálisan (= semennyire sem) adódik hozzá.

Hogyan csökkenthetjük a vírus terjedését a kritikus szint alá?

(Innentől Molnár Szofi fordítása az eredeti cikből.)

Itt a menü, amelyet Olaszország tett mindannyiunk elé:

  • Senki sem léphet be és nem léphet ki a lezárt területeken, kivéve ha bizonyítottan családi vagy munkahelyi okai vannak.
  • Kerülni kell a térségen belüli mozgást, kivéve ha sürgős személyes vagy munkahelyi okok indokolják, és nem halaszthatók el.
  • Tünetekkel (légúti fertőzés és láz) szenvedő embereknek „erősen ajánlott” otthon maradni.
  • Az egészségügyi dolgozók szokásos szabadidejét felfüggesztik.
  • Minden oktatási intézmény (iskolák, egyetemek stb.), Edzőtermek, múzeumok, síállomások, kulturális és társadalmi központok, uszodák és színházak bezárása.
  • Az éttermek korlátozott nyitvatartási ideje 6: 00–18: 00, és az emberek között legalább egy méter távolság legyen.
  • Minden kocsmának és klubnak be kell zárnia.
  • Minden kereskedelmi egységnek gondoskodnia kell az egy méter távolságról az ügyfelek között. Amelyek ezt nem tudják megtenni, azokat be kell zárni. A templomok nyitva maradhatnak, amíg garantálják ezt a távolságot.
  • A család és a barátok kórházi látogatása korlátozott.
  • A munkaértekezleteket el kell halasztani. Ösztönözni kell az otthoni munkát.
  • Minden nyilvános vagy magán sporteseményt és versenyt törölni kell. A fontos események zárt ajtók alatt tarthatók.

Két nappal később hozzátették: nem, valójában be kell zárnia minden olyan vállalkozást, amely nem döntő jelentőségű. Tehát most bezárunk minden kereskedelmi tevékenységet, irodát, kávézót és üzletet. Csak a szállítás, a gyógyszertárak és az élelmiszerek maradnak nyitva.

Az egyik megközelítés az intézkedések fokozatos növelése. Sajnos ez időt ad a vírus terjedésére. Ha biztonságban szeretnél lenni, csináld Vuhan stílusban. Az emberek először panaszkodni fognak, de később megköszönik.

Mikor?

Nagyon valószínű, hogy eddig mindennel egyetértettél, amit mondtam, és csak azon gondolkodtál a kezdetektől fogva, hogy mikor hozd meg az egyes döntéseket. Másképpen fogalmazva: mi a katalizátora egyes intézkedéseknek? Ijesztőnek tűnhet már ma döntést hozni, de nem így kell erre gondolni. Pedig a válasz egyszerű: a döntést most kell meghozni, a korlátozásnak azonnal életbe kell lépnie. Az alábbi modell szemlélteti, mi történik, ha nem vezetik be a korlátozást, ha bevezetik, vagy ha bevezetik, de egy nappal később:

covid-19_chart23.png

Ha tehát ha a Hubei hatóságok 1/23 helyett 1/22-en deklarálták volna a lezárást, akkor akár 20.000-rel csökkenthették volna az esetek számát. És ezek csak fertőzések. Egy nap késlekedés esetén a halandóság sokkal magasabb lenne, mert nemcsak közvetlenül 40% -kal több haláleset lenne. Az egészségügyi rendszer sokkal hamarabb összeomlana, ami a halandósági arányt tízszeresére növelné, mint ahogy korábban láttuk. Tehát egy napnyi késlekedés a távolságtartás bevezetésében már sokszorozhatja a halálesetek számát. Ez exponenciális veszély. Minden nap számít.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: közélet járvány SF koronavírus covid-19