Nagy divatja van a drónoknak, mármint a polgári felhasználású, mini heli- és egyéb koptereknek. A fejlettebbekre már egész jó kamerákat tudnak rakni, így tengernyi légifelvételt találhatunk a neten. Most már Budakesziről is pár rövidet.
Akik ismerik Schmidt Egon könyveit, talán emlékeznek azokra a történeteire, melyeket a Bodzás-árok mentén tett madarász kirándulásai ihlettek. A szerző, a terület madárfajainak és természeti értékeinek szakavatott ismerője, 1979-ben hosszas és nem lankadó odaadással elérte az akkori budakeszi városvezetésnél, hogy a pataknak a város felé eső 600 méteres szakaszát védetté nyilvánítsák. Ez az intézkedés megakadályozta a város terjeszkedését – mindeddig. Koós Kolos írása
Akármerre járunk a Budai-hegyekben, nem kerülheti el figyelmünket a zöldterületek zsugorodásának folyamata. Fogyatkozó természeti értékeink kapcsán megkerülhetetlen kérdés, vajon milyen érdekekért történik mindez, és milyen következményekkel jár, ha közömbösen hagyjuk, hogy megtörténjen – mintha nem a mi dolgunk lenne? Koós Kolos írása
A Bodzás-árok megmentése nemcsak Budakeszi problémája, hanem az a bizonyos állatorvosi ló. Egy rendkívül gazdag élőhely Budapest közvetlen közelében, amelyről senki nem tudja miként lehetne hasznosítani az egész közösség érdekében. Hogyan tudnánk megakadályozni pusztulását vagy kihasználni a benne rejlő lehetőségeket? Koós Kolos írása
A sok pénz, a csatornázás, az útépítés jó dolog. Az előző posztban számba vettük a beruházás előnyeit, most nézzük azokat a problémákat, amikről minden felelős évek óta hallgat. Háromrészes sorozatunk második darabja.
Új szennyvíztelep épül, a régi bezár. A felszíni víz nélkül elpusztul egy különleges, védett élőhely, de más problémák is felmerülnek. Koós Kolos írása
A Normafa fejlesztésének átgondolatlanságát nem a várható környezeti károk mutatják leginkább, hanem az alapjaiban elhibázott turisztikai koncepció. A tervezett beruházás a fővárosi kiránduló- és síturizmust koncentrálja egy védett terület feláldozásával ahelyett, hogy szétoszlatná a budai agglomeráció kevésbé értékes területein. Koós Kolos írása
Budakeszin lakunk, Nagyszénászugba kimegyünk. Távolodva a várostól közelebb kerülünk a természethez. A kiskertekben ismerősök, barátok és rokonok élnek. Csak egy kicsit másképp.
Megkerülhetjük anélkül, hogy észrevennénk. Belegyalogolhatunk, és nem leszünk vizesek. Pedig Budakeszinek van egy tava. Ott van, ahol 70 éve is volt, csak elloptuk tőle a vizet.