A Szőlőskerttől négy kilométerre lévő ipari parkból évente több mint 1 milliárd forint adót szednek be

Doleschall Tamás | 2017.03.21. 11:00

Ha Budakeszin úgy működne a gazdasági terület, ahogy azt a kijelölésekor tervezték, akkor nem lenne szükség sem hitelekre, sem ilyen-olyan pályázati pénzekre. Valaha a település jövője múlt rajta, most már a jelene. 

Ha Budakesziről Budaörs felé autózunk, a települést elhagyva 3 perc múlva már egy iparterület mellett haladunk. Ez a BITEP (Budaörsi Ipari és Technológiai Park), amely a korábbi gyártelepek (Préko, ISG, Porkorit) romjain jött létre. És bár a főút felől nem látszik, az egykori, részben hadiüzemek miatt emelt magas kerítés egy 60 hektáros területet ölel körbe, azaz

a BITEP éppen ugyanakkora, mint a Szőlőskert.

Ezen kívül persze nem sok hasonlóság akad a két gazdasági zóna között. A Budaörs határában fekvő ipari park szinte teljes egészében beépült, és több mint 300 vállalkozás működik benne. A budakeszi „testvér” viszont 80%-ban kihasználatlan, és nagyságrendileg kevesebb cégnek nyújt otthont.

A különbség leginkább az önkormányzati büdzsékben érhető tetten: míg a Szőlőskertből 2015-ben 157 millió forint adó folyt be Budakeszi kasszájába, addig Budaörsön ugyanebben az évben a BITEP vállalkozóitól

hétszer nagyobb, egy milliárd forintot
meghaladó adóbevétel származott.

Könnyű nekik – mondhatnánk – hiszen nekik ott van az autópálya meg a többi, hasonló ipari terület vonzereje. Ezek tényleg jobb adottságok, valójában azonban nem ezeken múlt és múlik a dolog.

Az a plusz négy kilométer autóban ülve már nem oszt, nem szoroz, és amikor a BITEP-et húsz évvel ezelőtt fejleszteni kezdték, akkor közel-távol nem volt olyan rózsás a helyzet. Még a kerítésen belül sem, ahol a szocialista ipar maradványaiból jóformán csak a bejövő közmű-kapacitások bizonyultak használhatónak.

A BITEP igazi előnye a szervezésben rejlik: egy magáncég nemcsak végigvitte a fejlesztést (feldarabolást, közművesítést, marketinget, stb.), hanem azóta is folyamatos biztonsági, karbantartó és egyéb szolgáltatást nyújt a beköltözőknek, mint egy társasházban.

A Szőlőskertből éppen ez a menedzsment hiányzik.

És minthogy itt már nincs hasonló magáncég, ez a munka az önkormányzatra marad. Nekik kell kitalálni azt a konstrukciót, amiben a Szőlőskertből működő gazdasági terület válhat. Mert a BITEP sikere nem abban áll, hogy 3 perccel közelebb van az autópályához, hanem hogy tervszerűen fejlesztik és gondozzák. Az eredménye pedig olyan éves adóbevétel, amiről Budakeszin még álmodni sem mernek.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Címkék: pénzügyek adó vállalkozások városfejlesztés iparűzési adó építményadó telekadó gépjárműadó DT Szőlőskert BITEP