Tényleg kell Budakeszinek egy egészségház a budai kórházak és szakrendelők árnyékában? Hát persze, 400 milliós adósság árán meg pláne

Doleschall Tamás | 2017.01.31. 10:00

Az önkormányzatnak csak a védőnők számára kell ingatlant biztosítania, az orvosoknak nem. Sőt, őket senki nem kötelezheti, hogy a városi egészségházban működjenek. Ha ezt nem vállalják maguk 15 évre előre, akkor a városvezetés potenciálisan üres dobozokat épít százmilliókért. 

A múlt héten nagyot futottak a városházán. Kedden tartottak egy fórumot a 2017. évi fejlesztésekről, csütörtökön a képviselő-testület – a meghívó szerint – döntött a hitelből finanszírozott projektek elindításáról, majd pénteken a polgármester tájékoztatta erről a helyi média képviselőit.

A pörgés teljesen érthető, a tervezett beruházások listája még sosem volt ilyen pazar. A prímet az új iskola és a tanuszoda viszi, de ezek egy állami program égisze alatt zajlanak. Az önkormányzat legnagyobb fejlesztése az egészségház, amire a felvett kölcsön kétharmadát fordítják.

Az utóbbi, saját projektből egyelőre annyi biztos, hogy 400 millió forintból 600 m² hasznos alapterületet hoznának ki, ami önköltségként egy elég erős,

666 ezer forintos négyzetméterárat jelent,

ez bő másfélszerese az új városközpontnál számolt bekerülési költségnek. Ebben ráadásul nincs is telekhányad, mert az egészségházat önkormányzati területre húznák fel. A többi dolog elég bizonytalan, a városházán még azt sem tudják, hogy hol és pontosan mit építsenek.

Ez sokat elmond a beruházás előkészítettségéről, de magáról a projektgazda felelősségéről is. A két sarkalatos, ám megválaszolatlan kérdés ugyanis láthatólag nem zavarta a városvezetést abban, hogy megkösse a hitelszerződést.

Tartok tőle, hogy az önkormányzat tanácstalansága abból fakad, hogy a főösszegen kívül egyáltalán nem tisztáztak semmit, amit egy ilyen projekt elején mindenképpen szükséges. Hanem ész nélkül, izomból, egy óriási hitelből akarnak megoldani egy kétségtelenül valós problémát – és még véletlenül sem néznének mögé.

A városvezetők munkáját segítendő tehát vegyük végig az elejétől, logikusan. Először is azt, hogy mi az ábra most, illetve az egészségházat kiknek építenék, kik lennének a bérlői-használói, továbbá hogyan alapozza meg a várható használat a finanszírozást és az üzemeltetést.

Az alaphelyzet, hogy a jelenlegi orvosi rendelő lepukkant és dózerérett. Olyan régóta az, hogy a házi- és gyermekorvosok többsége már nívósabb, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanokba költözött. Ez egy szimpla piaci folyamat, amit fél éve már külön posztban ecseteltem. (A fogászok maradtak, de ennek okai olyan összetettek, hogy önálló posztot érdemelnének.)

A rendelőt váltó vállalkozók mind az érdekeiknek megfelelően cselekedtek, hiszen akár évtizedekig is várhattak volna az áldatlan állapotok rendezésére, mivel

az önkormányzatnak nem kötelessége
helyiséget biztosítania az orvosoknak.

Az egészségügyi alapellátás működtetése és finanszírozása ugyanis a szolgáltatókra és az állami, illetve magánbiztosítókra tartozik, a képviselő-testület feladatai kimerülnek a körzethatárok kijelölésében és a praxisváltások jóváhagyásában. Magyarán a helyi orvosoknak a saját bevételeikből maguknak kell gondoskodniuk a tevékenységük ingatlanhátteréről.

A mostani városi rendelőben jelenleg két háziorvos, egy gyermekorvos és négy körzetes fogorvos dolgozik. Továbbá rajtuk kívül a védőnők, akik a 3 évesnél idősebbek esetében leginkább az intézményekben látják el a feladataikat, de a kismamák, csecsemők és gyerekek fogadásához, valamint az irodai munkáikhoz szükségük van egy bázisra.

A fennálló igények tehát adottak, első körben fordítsuk át azokat négyzetméterre! A védőnői szolgálat a rendelőktől elkülönítve (egészséges gyermekekkel foglalkoznak) 100-120 m²-en tud jól működni. A különféle orvosi rendelők helyigénye páros (délelőtti-délutáni) használattal, közös váróteremmel szorosan 150 m², lazán és ráhagyva 180-200 m². Ez összesen éppen annyi, mint amennyit az azóta befulladt új városközpont gazdasági koncepciójában egészségügyre szántak.

A négyzetmétereken persze lehet még finomítani, de a projekt-előkészítésnek ebben a szakaszában ennyi elég ahhoz, hogy tovább tudjunk számolni. Merthogy most érkeztünk el a finanszírozáshoz, azaz hogy honnan jöhet a pénz.

A védőnők esetében ez egyértelmű, mert az ő munkájuk teljes egészében az önkormányzat berkein belül zajlik. A felvett hitelösszeg ismeretében erre a funkcióra a városházán 70-80 millió forintot szántak. Az orvosi rendelőknél azonban már felmerül a kérdés, hogy a szükséges 100-130 millió forinthoz

hogyan járulnak hozzá azok, akik majd pénzt keresnek vele.

Vállalják-e, hogy a hitel futamideje alatt, azaz 15 éven át praxisonként havi 100-130 ezer forintot fizetnek a rendelők használatáért? Vagy esetleg jobban járnak, ha más megoldás után néznek?

Ha az önkormányzat ugyanis nem akarja külön támogatásban részesíteni a településen működő orvosoknak azt a felét, akik az új egészségházba költöznek, akkor ennyit kell kérnie a helyiségekért. Ha viszont ennél olcsóbban megszámítja nekik, akkor a saját vagy egyéb bérelt ingatlanokban dolgozó kollégáknak is jár ugyanekkora dotáció. És nem mellékesen olyan tevékenységre költ majd évtizedekig milliókat, aminek a finanszírozása állami feladat.

Az eddig taglalt szempontok mind a jelenlegi orvosi rendelő kiváltásához, az ott dolgozók munkájához kapcsolódtak, de csak a felét fedték le a városvezetés által megálmodott projektnek. Az egészségház másik 300 m²-ét részben a korábban elköltözött orvosok visszacsábításával, részben különféle szakrendelések betelepítésével lehet megtölteni.

E tervek rendkívül ambiciózusak, de újabb tisztázandó kérdéseket vetnek fel. Az alapellátásban részt vevő orvosoknál nagyjából ugyanazokat: 15 év elköteleződés, pénzügyi feltételek, stb. A szakrendelők esetében azonban jóval többet, mert az egészségügynek ez a szegmense teljes egészében a kormányzathoz tartozik.

Most, hogy az finanszírozó OEP utódjának az irányítása az emberminisztériumhoz került, gyakorlatilag ott dől el, hogy hová milyen ellátás kerül, ők tárgyalnak a fejlesztésekről a társminisztériummal és a szolgáltatókkal,

a szakrendelők Budakeszire költöztetésére
az önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincsen.

Sőt, a szakellátás szervezése jelenleg a központosítás irányába tart, lásd budai szuperkórház. Ez persze önmagában nem zárja ki egy járási egészségház kialakítását, de annak a fenntartása messze túlmutat Budakeszi lakosságán – és költségvetésén.

A projekt-előkészítés során tehát ezektől a szolgáltatóktól és az EMMI-től is ugyanolyan, 15 évre szóló szándéknyilatkozatra, illetve előzetes kötelezettség-vállalásra van szükség, mint az alapellátás részvevőitől.

Jelenlegi ismereteink szerint azonban a védőnői szolgálat az egyetlen biztos pont a rendszerben, az egészségház 80%-át használó orvosok vállalásaikról eddig nem esett szó. Azaz bármi előfordulhat: lehet, hogy be sem költöznek, lehet, hogy a hitel lejárta előtt kiköltöznek, és lehet, hogy ott maradnak, de folyamatosan veszteséget generálnak a városi költségvetés számára.

Márpedig a későbbi használók elköteleződése előfeltétele a projektnek, mert különben az önkormányzat nem tudja, hogy kiknek és milyen pénzügyi feltételek mellett épít egészségházat. Ugyancsak a szolgáltatók nyilatkozatai kellenek ahhoz is, hogy milyen helyszínen, pontosan mekkora épületet emeljenek.

Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül semmi sem védi a városvezetést attól, hogy orvosi rendelők címén ne üres dobozokat építsen több száz millió forintért, aminek aztán a település 15 évig nyögheti a törlesztőrészleteit.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: védőnő hitel egészségügy pénzügyek adósság háziorvos fogorvos gyermekorvos városfejlesztés orvosi rendelő egészségház DT