Sumák módon lakóövezetté minősítenék a Kerekmező harmadát, hogy eladhassák – uszodaépítés vagy iskolabővítés helyett

Doleschall Tamás | 2016.08.28. 18:00

Az önkormányzat már megint pénz után kutat a zsebeiben, és hogy találjon is, beáldozná a sportóvoda és új iskola mellé tervezett tanuszodát. És az újabb tantermeket, amikre már most szükség lenne. 

Augusztus elején látott napvilágot az az ártatlan hangvételű felhívás, amelyben a polgármester az Árpád fejedelem tér (alias Kerekmező) építési szabályainak módosításához kéri a lakosok észrevételeit. A szövegben tömören az szerepel, hogy a területen új iskola épül, és változtatni kell a szabályozási terven. A potenciális tervezőknek viszont sokkal többet árultak el arról, hogy mit is szeretnének valójában.

A városépítészeknek szóló ajánlatkérés szerint az iskolaépítéshez nincs szükség az egész területre, és az önkormányzatnak lehetősége nyílik

a megmaradó 6100 m² hasznosítására.

A tervezőktől azt várják, hogy ezen a területrészen olyan kisvárosi (intenzív, sorházas beépítésű) lakóövezetet jelöljenek ki, amely a maga 20-25 lakásával „védősávként” szolgálna a Kerekmező utca túloldalán fekvő lakóházak és a leendő iskola között.

Na, ezt most ízlelgessük kicsit egyesével, apránként.

Egy: a városvezetés igazából nem az új iskola miatt szeretne szabályozási tervet módosítani, hanem a maradék terület átminősítése miatt, csak a polgármester eme szándékukat elfelejtette tudatni a felhívásában. Amiből így nemcsak a lényeg maradt ki, hanem az iskolaépítésre alapozott fedősztori körvonalazódik benne.

A tervezői ajánlatkérésből azonban világosan kiderül, hogy a jelenlegi besorolás tökéletesen megfelel a beruházáshoz,

az új, 16 tantermes iskola építéséhez
nem kell módosítani a hatályos szabályozáson.

Kettő: a hirtelen lehetővé vált „hasznosítás” a városházi nyelvjárásban praktikusan eladást jelent. Jelenthetne persze beruházást és/vagy bérbeadást is, de mivel az önkormányzatnál nem értenek az ingatlanfejlesztéshez, sokkal valószínűbb, hogy a lakóövezeti átsorolást követően értékesítenék a telk(ek)et.

Úgy, mint korábban az Etheles park esetében. A két üres terület között azonban van egy jelentős különbség: míg az Etheles parkban a várható közlekedési gondok miatt nem lehetett közintézményeket elhelyezni, addig a Kerekmező nagyon is erre való, sőt, eleve ezzel a céllal alakították ki.

A 2004-ben Basa Péter és társai által készített tervek szerint a 17100 m²-es telek három szeletéből a középsőn egy iskola, mellette pedig egy tornacsarnok és egy tanuszoda létesült volna. A mostani iskolaberuházás során ebből a három egységből kettőt valósítanak meg,

az ingatlan fennmaradó harmadára
az uszoda későbbi megépítéséhez lenne szükség.

Három: az üresen maradó terület „védősávvá” alakítása azt eredményezné, hogy az eredeti, három körszeletes vagy -cikkelyes elrendezést felváltaná egy köríves, karéjos felosztás, valahogy így:

kerekmezo_felosztasa.png

A méretarányos ábrán látható, hogy ugyanakkora területet ki lehet alakítani a közcéloknak megfelelően is és eladási célzattal is. A karéjban leválasztott telk(ek)en tényleg csak sorházakat lehet építeni, azokat is csak szűkösen. Ezzel a felosztással már önmagában is

kilőnék a lehetőségét, hogy a területre
oktatási vagy sportcélú épület kerüljön.

Négy: a 6100 m²-es földterületen 20‑25 lakás építése azt jelenti, hogy 200‑250 m² telekterületre jutna egy háztartás. A Kerekmező utca már beépült oldalán a szabályok 350 m²‑enként engednek egy lakást, de valójában átlagosan kb. 700 m²‑en találunk egyet. Magyarán az utcának a leendő iskola felőli oldalán háromszor nagyobb lakássűrűségű beépítést szeretnének, mint ami a túloldalon megvalósult.

Ez a meglehetősen intenzív, sorházas beépítés a Kerekmezőn még annyira sem szolgálhat „védősávként”, amennyire minden első szomszéd „védősáv” a második szomszédtól. Mert azt még a városházán sem gondolhatják komolyan, hogy a leendő iskola és a meglévő lakóházak közötti utcánál, mint védőtávolságnál jobb lesz, ha közvetlenül

az új iskola mellé építenének egy zárt beépítésű,
háromszoros lakássűrűségű épületfalat.

Ezzel csak megtöbbszöröznék és közelebb vinnék az iskolához azt a problémát, aminek az orvoslására hivatkoznak, plusz újabb konfliktusokat gyártanának. És nemcsak a közös kerítés és telekhatár mentén, hanem a Kerekmező utcában is, ahová az új iskolában dolgozók és a továbbutazó szülők parkolnának. A sorházak megépülése esetén ez 50-60 közterületi parkolóhely kiesését jelentheti.

De a leendő iskola körbezárásának a napi gondokon túl van egy sokkal súlyosabb következménye is. A szülők és képviselők reményei szerint 16 tantermes iskola ugyanis éppen csak a jelenlegi tanulóknak elég, a településen fennálló, több mint 200 fős kapacitáshiányt nem szünteti meg. Azaz már a megnyitásának pillanatától esedékes további 8 tanterem építése.

Összességében tehát a 6100 m²-es terület karéjos leválasztása és eladása nemcsak a tanuszoda építésének, hanem

az iskola bővítésének lehetőségét is elvenné.

Ám a fentebb részletezett veszélyek már a terület részleges átminősítése előtt fenyegetnek. Az önkormányzat jóval hamarabb meghiúsíthatja, hogy a maradék harmadon uszoda és/vagy újabb tantermek létesüljenek. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy az új iskolát és tornatermet a Kerekmező közepére rakják, rakatják be. A városvezetés e lépésével előállíthatná azt a helyzetet, hogy az üresen maradó 6100 m²‑t már nem lehetne közcélra használni, és végre lenne egy érvük az eladása mellett.

De erről bővebben majd legközelebb.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Six 2016.08.29. 21:47:13

megdöbbentőem dilettáns ez a városvezetés (is)

Címkék: ingatlan közélet iskola uszoda telek városfejlesztés általános iskola tanuszoda DT Kerekmező