Falu vagy város? Mindkettő és egyik sem: leginkább városrész

Doleschall Tamás | 2016.04.25. 11:00

Érzéseink szerint falu, eszünk szerint város. A valóságban meg valami a kettő között, ami a település-kutatók szerint még mindig és folyamatosan változik. 

Budakeszi egy nagy falu. E kijelentéssel szinte mindenki azonosulni tud, lett légyen őslakos, gyüttment vagy látogató. Mert Budakeszi falu azoknak, akik itt születtek, itt nőttek fel, itt jártak iskolába, és ha itthon vannak, lépten-nyomon gyermekkori barátokkal és ismerősökkel találkoznak. Nekik falu lesz mindig, még akkor is, ha elszármaznak, vagy ha kutyafuttában alig látnak belőle valamit.

Falu azoknak is, akik itt töltik a napjaikat: a kisgyerekeknek, az itteni iskolásoknak, az anyukáknak, a nyugdíjasoknak, mindazoknak, akik az ügyeik nagy részét helyben el tudják intézni, és csak ritkán mennek be a városba. És falu azoknak is, akik a városból költöztek be, vagy csak oda járnak dolgozni, tanulni, és számukra

Budapesthez viszonyítva olyan falusias itt minden.

E három csoport alkotja Budakeszit, természetszerű átfedésekkel és szövevényes emberi kapcsolatokkal. Mert egy falu vagy város nem a közigazgatási határaitól és nem a házaiból áll össze, hanem a polgáraiból. És nem egyenként, hanem azzal a hálózattal, amely összeköti és keresztül-kasul fonja az életüket – akár egyszerre több településen is.

Budakeszin a legerősebb helyi identitással és kapcsolatrendszerrel az itt születettek rendelkeznek, főleg ha helyben élik a mindennapjaikat is. Ők a többi helyben lakóval és dolgozóval, illetve az inaktívakkal együtt olyan helyi közösségeket alkotnak, amelyeknek ez a település még mindig és valóságosan is falu. Ezek a kisközösségek akkor is faluként tekintenének a lakóhelyükre, ha az egy metropolisz közepén lenne.

Ám ezeknek az embereknek a nagy része számtalan kapcsolattal bír a környező települések, de leginkább Budapest irányába. A beköltöző és erős fővárosi kötődésű lakosokkal együtt a családi, baráti, munkahelyi vagy fogyasztói kapcsolatokon keresztül

ők kötik össze Budakeszit
egy jóval nagyobb hálózattal, Budapesttel.

E kiterjedt kapcsolatrendszerről sajnos elég kevés konkrét információval rendelkezünk, a statikus népszámlálási adatok szerint a település korösszetételben, iskolázottságban vagy az ingázók számában jobban hasonlít a fővárosi kerületekhez, mint ahhoz a járáshoz, amelynek a központja.

Némi támpontot, de közel sem teljes képet a forgalmi adatok nyújthatnak: egy átlagos hétköznapon Budakeszi lakosságának fele autóval vagy busszal bemegy a városba. A háromnegyedük ingázó, azaz mindennap utazik, de a forgalom maradék egynegyede alkalomszerű: hol egyik, hol másik budakeszi polgár tesz látogatást Budapesten. A nem-ingázók tehát többször annyian lehetnek, mint a rájuk jutó napi forgalom, összesen tehát

a budakesziek fele-háromnegyede
erősen kötődik a fővároshoz (is).

De ne feledjük, ezek a közlekedési adatok csak felcsillantanak egy kapcsolati hálót, azt nem jeleníthetik meg teljesen, mert egy csomó kapcsolat nem jár mérhető közlekedéssel. A helyi viszonylatban jelentős lakószomszédi, gyalogos és helyben lóti-futi kapcsolatok, illetve a tágabb viszonylatban megjelenő online vagy egyéb csatornákon zajló kapcsolatok rejtve maradnak a forgalomszámlálók előtt.

Ami biztos, hogy létezik a két elkülöníthető, de egymással erősen összefonódott hálózat, amik dinamikusan változnak. Ez a változás nem új keletű, a városkutatók Budakeszi esetében urbanizációnak (városiasodásnak), Budapest esetében szuburbanizáció (elővárosiasodásnak) hívják.

A két folyamat a 70-es évektől gyorsult fel, és mára gyakorlatilag összeért, az egykori falu beilleszkedett a főváros elővárosi rendszerébe. És előállt az az érdekes helyzet, hogy az erős helyi, belső kapcsolatrendszerrel rendelkező település

időközben egy nagyváros része lett

– annak ellenére, hogy azzal a védett erdőterületek miatt nincs egybeépülve. Ez a kettősség még valószínűleg nagyon sokáig fenn fog maradni, bár némi hangsúly-eltolódás várható: Budakeszi hosszú távon 40-50%-os lakosság-növekedése során a beköltözők száma és kapcsolatai fognak gyarapodni, így a település feltehetően még inkább bevonódik a nagyvárosi hálózatba.

A fent vázolt kapcsolati hálóból egyenesen következik, hogy Budakeszi úgynevezett helyi ügyeinek többsége nem értelmezhető a közigazgatási határon belül. Sőt, amikor városhatárról beszélünk, akkor már elsősorban a külső határokra gondolunk, és nem a fővárostól elválasztó zöld sávra.

Budakeszi oktatási, kulturális, közellátási vagy közlekedési problémái mind-mind egy településhatáron túlnyúló hálózatban jelentkeznek, sem a kiváltó okok, sem a megoldások, sem az indukált folyamatok nem állnak meg a közjogi határnál. Még akkor sem, ha felismerve és ápolva a település kettős identitását

Budakeszi sokáig megmarad faluvárosnak.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: közélet népesség városfejlesztés növekedés agglomeráció urbanizáció DT