Visszakapjuk-e a telkünket?

Doleschall Tamás | 2014.09.22. 08:00

A régi szennyvíztisztító tavasszal bezár, és felszabadul egy óriási terület. Akkora, hogy átköltözhet oda a buszvégállomás meg a GAMESZ-telep, elfér egy hulladékudvar, majd pár évtized múlva óvoda, iskola is épülhet a makkosi beköltözőknek. Már ha addig hozzájutunk. 

Bár a szennyvízprojekttel alapvetően azok járnak rettentően jól, akik részt vesznek benne, de azért Budakeszin is marad némi haszon. A makkosmáriai ingatlan-tulajdonosok ingyen jutnak csatornához és jobb utakhoz, a régi szennyvíztisztító telep bezárása után pedig felszabadul a város számára

a szűk három hektáros telek.

Ezt a területet elvileg a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás során használt eszközökkel együtt 2013. augusztus 30-án vette át 15 éves üzemeltetésre a Fővárosi Vízművek. Azért csak elvileg, mert az ingatlan nem szerepel a szerződés tételes vagyonjegyzékében, amely az összes vagyonkezelésbe vett műtárgyat felsorolja.

És ez az aprónak nem mondható telek nemcsak a jegyzékből hiányzik. Fél évvel a szerződés aláírása előtt ugyanis felértékelték Budakeszi teljes víziközmű vagyonát, a legrövidebb csőtől a legnagyobb tartályig – kivéve a több százmilliós ingatlant.

A két hiátus már csak azért is feltűnő, mert mindkét dokumentum több helyen is foglalkozik az ingatlanok kérdésével. A szerződés rendelkezik a vagyonkezelésbe vett ingatlanokról, a vagyonértékelés pedig részletesen bemutatja az ingatlanok értékelési módját. Csak mindkét irományból hiányzik maga a konkrét ingatlan.

Továbbá amiatt, hogy a telek nem került bele a szerződésbe, értékbecslést sem kellett készíttetni róla. Az előzetes vizsgálatok azért lettek volna különösen lényegesek, mert a szennyvíztisztító veszélyes hulladékot kezel, és még birtokba adása előtt

kiderülhetett volna, hogy a terület esetleg szennyezett-e,
és ha igen, milyen mértékben.

A dolog annyira nem hagyott nyugodni, hogy a környezeti állapot ügyében adatigényléssel fordultam a jegyzőhöz. Aki válaszában tájékoztatott, hogy „bár helyrajzi szám szerint nem vette vagyonkezelésbe a Fővárosi Vízművek Zrt. az adatkérésben említett területet, de az azon található minden tárgyi eszközt vagyonkezel, így az ingatlan környezeti károsodástól való megóvása is a vagyonkezelési szerződés részét képezi.”

Tehát jegyző közlése szerint a Vízművek az ingatlant a vagyonkezelési szerződés következményeként, a területen lévő műtárgyak miatt használhatja. Mivel a szerződés tárgyai között nem szerepel ez a telek, gyakorlatilag szívességi alapon.

Azért ez a helyzet, és főleg a kialakulása nem túl megnyugtató. Az önkormányzat átadott használatra egy nagy értékű ingatlant úgy, hogy

nem tudja, mennyit ér, nem tudja, milyen állapotban van, és nem foglalta írásba a használat jogcímét, módját, feltételeit.

Ez már önmagában sem felel meg a felelős vagyongazdálkodásnak, de van ennél nagyobb baj is.

A szerződés ugyanis részletesen szabályozza, hogy a Vízművek hogyan veszi vagyonkezelésbe az új eszközöket (például a most épülő szennyvíztelepet), de az üzemeltetésből kikerülő műtárgyaknak csak a nyilvántartásáról rendelkezik. Magyarán csak a papírmunkáról, sem a bontásukról, sem az eltávolításukról, sőt, a visszaadásukról sem.

Így amikor megnyílik az új telep,
akkor a Vízművek azt csinál a régivel, amit akar.

Ha kedve szottyan, itt hagyja nekünk az egész komplexumot, amit aztán bonthatunk el mi, holott a csatornadíjak hasznát ő rakja zsebre. Ha meg nagyon kekeckedünk, magánál tartja – tizenöt éven át.

Mindenkinek javaslom, hogy a fent leírt jogi kockázatokról kérdezze meg ügyvédjét, jogtanácsosát. Csak ne lepődjön meg, ha az illető esetleg orvosához, gyógyszerészéhez fordul.

Nehéz ugyanis vétlen és véletlen mulasztások sorozatának minősíteni mindazt, ami ezzel az ingatlannal történik. A szerződésbeli és vagyongazdálkodási hiányosságok egy szépen összefüggő rendszert alkotnak, és ennek megalkotásában aktívan közreműködött a város vezetése. Büszkék is a több mint három milliárdos beruházásra.

Aminek a végeredménye számunkra az, hogy a Vízművek nyeregben van, mi pedig küzdhetünk, hogy időben és tisztán visszakapjuk a telkünket.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós Kolos 2014.09.22. 09:14:01

Nincs is jobb hely a környéken ha az ember árvízveszélyes területre akar iskolát telepíteni, meg hulladékudvart!

Van valaki, aki egyáltalán számol ezzel a problémával?

Vagy a közvetlen közelben lévő védett területtel? Mert úgy tűnik, hogy az önkormányzat a saját rendeleteivel is szembe megy, ha érdeke úgy tartja.

Ahogyan azt a korábbi főépítész nyilatkozta (szó szerint idézem, bár nem klasszikus): "amikor a terület rendezési terveit csináltuk (mármint a régi szennyvíztisztító felszabaduló telke és környéke) nem volt tudomásunk arról, hogy ott védett terület van." - ez egy önkormányzati főépítész esetén nem életszerű - finoman szólva - de az azóta eltelt időben már meg is hosszabbított az ök a saját oltalmi rendeletét: miért is nem született új rendezési terv, ami a védett területtel is számol?

nemetkr · http://linuxtudor.hu 2014.09.22. 10:20:32

Arról lehet tudni valamit, hogy alakult ki ez a helyzet? Az önkormányzat részéről ki tárgyalta le ezeket a részeket? Jelenlegi képviselők részt vettek-e tárgyalásokon?

Doleschall Tamás 2014.10.01. 20:12:36

@ÜHÜM: Az önkormányzati vagyont érintő szerződéseket a polgármester készíti elő, és ő viszi a testület elé. Ő a felelős, függetlenül attól, hogy kire bízta vagy kivel tárgyalta be.

Ez egyébként az előterjesztésekből sem szokott kiderülni - nem nagyon szeretik a személyes felelősséget. És közérdekű adatigénylés útján sem tudhatjuk meg, mert a döntés-előkészítési anyagok és adatok nem nyilvánosak.

Címkék: pénzügyek szennyvíztisztító városfejlesztés vízművek rekultiváció DT szennyvízprojekt