Budakeszi alvóváros?

Doleschall Tamás | 2014.04.21. 19:00

Hogyan telik egy átlagos napod? Ha reggel elmész, és csak délután vagy este jössz meg, akkor ingázó vagy. És ha nem? Kik élnek nappal Budakeszin? 

A 2011-es népszámlálás szerint egy hétköznap reggel több mint ötezer ember indul el a településről. A munkahelyére, egyetemre, iskolába, óvodába, sőt, valószínűleg bölcsődébe is. Ők a mi ingázóink. Másik bő nyolcezren viszont maradnak. Illetve nyilván közülük is sokan jönnek-mennek, de nem napi rendszerességgel vagy nem a munkájuk, tanulmányaik miatt. De Budakeszi nemcsak eljárókból és maradókból áll, mert minden munkanapon jó kétezren érkeznek.

Ők a bejárók, más települések ingázói. Velük együtt

a város nappali népessége tíz és fél ezres,

ami csak háromezer fővel (22%-kal) kevesebb, mint az itt éjszakázók száma. Nem egy eget verő különbség.

És nem egy alvóvárosra utal. Az kétségtelen, hogy a nappali városhasználók majdnem fele nem aktív, azaz nyugdíjas, háztartásbeli, gyeden-gyesen van, főállású anya vagy apa, a vagyonából él, munkanélküli vagy olyan eltartott, aki nem tanul. Az „aktív”-at itt hétköznapi értelemben értsd, mert a demográfiában az aktívakhoz sorolják a munkanélkülieket is. De a „nem aktív” nem azt jelenti, hogy nem vásárolnak, nem látogatják meg a barátaikat, rokonaikat vagy esetleg az orvosukat. Sőt, nagyon is közlekednek.

A nappali népesség másik, bő felét az itt tanulók és dolgozók alkotják. A diagramon látszik, hogy ebben a két szegmensben más-más arányban maradnak, járnak el, illetve be.

A helyi gyermekek és fiatalok több mint fele tölti itt a napjait, pedig kevesen juthatnak be a bölcsődébe, és nincs felsőoktatás. Hozzájuk érkeznek jó harmad annyian más településekről. A pénzkeresőknél más a felállás: a budakesziek kétharmadának máshol van a munkahelye, viszont a maradókhoz társul majdnem ugyanannyi bejáró.

Az eljáróknak tűnhet úgy, hogy Budakeszi egy kicsi alvó település, főleg, hogy a zömük a nagy Budapestre indul reggelenként. Az eggyel korábbi cenzus szerint például a budakeszi ingázók (foglalkoztattak) 85%-a járt a fővárosba dolgozni. De ettől még nem vagyunk alvóváros, mert mindez a külső kerületekre is igaz.

Összehasonlító adatok csak az említett, 2001-es népszámlálásból vannak, de már akkor látható volt, hogy ingázás szempontjából

Budakeszi nem sokban tér el a kerületek harmadától.

Ezeket mégsem hívjuk alvókerületnek. Persze, hogy nem, hiszen van mindenük, ami egy alközponti szerephez kell: gimnázium, posta, bank, autószalon. Nálunk két középiskola, öt bankfiók meg ugyancsak kettő autókereskedés található.

Egy alvóváros napközben kiürülne, ezzel szemben itt mindig akkora a mozgás, hogy egy kisebb incidenstől perceken belül beáll a Fő utca. A mi kisvárosunk nem alszik, hanem nyüzsög. Oké, átjáróház is vagyunk, de az csak a forgalom fele. Kétségtelenül

Budakeszi kapcsolja össze a Buda környéki régiót a fővárossal.

Az egykori település lehet, hogy alvófalu volt, de ma már több arca van. Mást mutat az átutazóknak, az eljáróknak, a maradóknak és a bejáróknak, mást az aktívaknak, és mást az inaktívaknak. A városunk már rég nem csak hálóhely, hanem otthon, munkahely, a főváros XXIV. kerülete, híd, kapu és átjáróház.

Kinek-kinek melyik, de tulajdonképpen mindegyik.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: népesség városfejlesztés városmarketing urbanizáció DT