Szennyvízprojekt – …miért nem jó…

Doleschall Tamás | 2014.02.05. 09:00

A sok pénz, a csatornázás, az útépítés jó dolog. Az előző posztban számba vettük a beruházás előnyeit, most nézzük azokat a problémákat, amikről minden felelős évek óta hallgat. Háromrészes sorozatunk második darabja. 

Kifejezetten örömteli, hogy az új telep a réginél sokkal tisztább, szinte iható vizet ereszt majd a Bodzás-árokba. Csak sajnos nem ott, ahol kellene.

Budakeszi egyetlen élővize ugyanis csak a mostani szennyvíztisztító által kibocsátott víz miatt létezik.

A patakot tápláló vízfolyásokat ugyanis már régebben, lépésről-lépésre elrekesztettük, és eközben mindent megtettünk azért, hogy minél gyorsabban levonuljon rajta bármilyen csapadék, ami esetleg mégis belejutna. Az egyetlen stabil forrás a jelenlegi telep, ez tartja életben a Bodzás-árok mentén található védett élőhelyet is.

Az új tisztító üzembe helyezésével ez a vízkibocsátás meg fog szűnni. Az ideális megoldás persze az eredeti állapot helyreállítása lenne, de egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy-másfél éven belül akár a Nádas-tó felől, akár a beépült területek felől gondoskodni tudnánk az utánpótlásról. Erre az egyetlen lehetőség a tisztított víz visszapumpálása a védett terület fölé. Ha ez elmarad, akkor

ez az egyedülálló ökológiai érték
víz hiányában pár év alatt végleg elpusztul.

Távlatosan persze a Bodzás-ároknak abból a csapadékból kellene élnie, aminek jelentős része mostanság pont a csatornarendszeren át folyik le – a tisztítóba. Elvileg nem is kerülhetne a hálózatba, de sok az illegális bekötés az ereszekből. A sűrűn lakott városrészekben kényszerből, a szellősebb helyeken kényelemből vezetik az esővizet a szennyvízcsatornába. Ez a pluszterhelés gond a csövekben és gond a telepen. Ahhoz, hogy ez a sok felszíni víz a tisztító helyett a patakba jusson, meg kell oldani a beépült és főleg a sűrűn beépült területek csapadékvíz-elvezetését. De legalábbis el kell végre kezdeni.

Ha majd egyszer minden víz ott folyik, ahol kell, akkor sem árt egy vezeték a teleptől a város felé. Abban ugyanis minden szakember egyetért, hogy hosszú távon biztos felértékelődik a tiszta víz. Az új létesítmény legalább 30, de inkább 50 éven keresztül állít elő kiváló minőségű vizet, és ezt a forrást rakjuk most a lehető legtávolabb a településtől. Mivel a szennyvíz a városból a tisztítóig egy hosszú távvezetéken át jut el, ennek a fektetésekor minimális befektetéssel lerakható egy nagyobb átmérőjű vízcső is. Így nem Budaörsre engednénk át a kristálytiszta vizet, hanem nálunk hasznosulna: első körben életben tarthatnánk vele a Bodzás-árok védett szakaszát.

A beruházás azonban nemcsak a különleges élőhelyet veszélyezteti, hanem Budakeszi egész természetes környezetét. Faramuci módon nem a csordogáló szennyvízzel vagy magával a teleppel. Hanem a hozzá vezető úttal, amely a Budaörsi út felől a lehető leghosszabban fut végig a földeken, és

ezekből a termőföldekből 2 km hosszan
azonnal fejlesztési célpontot csinál.

Képzeljük magunkat az ottani tulajdonosok helyébe: jön az önkormányzat, elhúzza a földünk előtt a gázvezetéket, esetleg a vizet meg a villanyt is, és kialakít egy kitűnő utat. Nem gondolnánk úgy, hogy ez már egy majdnem összközműves telek? A településszerkezeti terv csak adja alánk a lovat, hiszen ott is gazdasági területnek van jelölve!

Az eredmény a térképen látható: a terület de facto egy fejlesztési fázisba kerül a Szőlőskert-Nyugat gazdasági övezettel. A nagyszénászugiak pedig aggódhatnak, hogy mikor fognak egy ipartelepre nézni az ablakukból, holott milyen jól megúszták, hogy egy szennyvíztelepre legyen kilátásuk. Budakeszi tényleg turisztikai kuriózummá válik, egyik városnak sem lesz ilyen déli farka.

Lenne más megoldás: a legrövidebb út. Az egyetlen, ahol jelenleg autóval is be lehet járni a leendő telep területére, szóval nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Ez az önkormányzati út ugyanúgy a Budaörsi úttól indul, onnan lehet vinni a gázt és a villanyt föld alatt, a vezetékes víz meg jöhet a település felől.

Felmerült benned, hogy miért kell ennyi közművet árkon-bokron átvinni? Hát mert az új szennyvíztisztítót kicsapták a természet kellős közepébe. Ebből származik az összes elhallgatott probléma, amiken valamennyit még lehet javítani. Egyvalamin viszont nem lehet, ez pedig az a fajta természetkárosítás, amiről nem szólnak a jogszabályok.

Ha egy év múlva szeretnénk egy körsétát tenni az Álomvölgyben, vagy

bármerre is túráznánk a környéken,
óhatatlanul beleütközünk ebbe az ipari monstrumba.

Amit a fokozottan védett természetvédelmi terület és a budakeszi rétek-legelők közé sikerült elhelyezni. Nem a tervezett városhatárra, hanem Budaörs felé az utolsó darab földre. Vajon hogyan illeszkedik egy ilyen létesítmény a város turisztikai koncepciójába? Budakeszi legendás természeti értékei közé? Vajon hány képviselő járt kint ezen a réten, mielőtt szavazott ennek a pályázatnak, projektnek vagy üzemnek bármely eleméről? És miért pont ide?

Ez a telep azért kerül az egyetlen elérhető Natura 2000-es területre, mert így lehetett eladni az EU-nak ezt a korszerű tisztítási technológiát. Nekünk ugyebár mindenáron membránszűrés kellett, de ettől még tehettük volna a Bodzás-árok mentén feljebb, és hivatkozhattunk volna a védett élőhelyre. Nem tettük, és lehet, hogy nem is értünk volna vele célt. De meg sem próbáltuk, inkább vállaltuk ezt a természetvédelmi és városfejlesztési abszurdumot.

Most pedig küzdhetünk, hogy minimalizáljuk a hátrányait. Persze mondhatjuk, hogy a beruházás hasznáért vállaljuk ezeket a károkat. Csak előtte nézzük meg, hogy az a haszon kinek a haszna, és kire marad a kár.

Folytatás: Szennyvízprojekt – …és ki teheti jóvá?

Érintettségi nyilatkozat: 2011. február elejétől 17 hónapon át foglalkoztam vagyonkezeléssel és városfejlesztéssel az önkormányzat megbízásából, az utolsó négy hónapban a szennyvízprojektet szervező BSZM Nonprofit Kft. ügyvezetője is voltam.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: természet szennyvíz városfejlesztés csapadék csatornázás Nádas-tó Álomvölgy Bodzás-árok szennyvízprojekt