Zsúfolt utak, stresszes reggelek

Doleschall Tamás | 2014.01.13. 07:00

Indul a nap. Kilépsz a házból, beszállsz a kocsiba, gázt adsz. Nem tudsz kihajtani a Fő utcára. Honnan jön ez a rengeteg autó? Nem mind onnan, ahonnan várnád. 

Napi 41595 autó. Átlagosan ennyi lépte át Budakeszi határait 2010-ben. Pontosabban ennyi autónyi jármű, mert minden buszt, teherautót, motort és biciklit átszámolnak személygépkocsira. Két évvel később a fővárosba vezető úton még nagyobb átlagot mértek. Ha ezt a másik három úttal arányosítjuk, akkor 2012-ben több mint 43000 egységnyi volt az a bizonyos határforgalom. Szép nagy szám, de csak a települések közötti (helyközi) közlekedést írja le, a helyben induló és érkező autók (belső forgalom) nincsenek benne.

Viszont minden más jármű többször. Egyrészt a határokon kétszer számolják azokat, amelyek egy utazás alkalmával áthaladnak a városon (átmenő forgalom), és egyszer azokat, amelyek ugyancsak egy utazás alkalmával innen indulnak vagy ide érkeznek (célforgalom). Másrészt egy elővárosban a szereplők döntő többsége napi kettő vagy esetleg többször kettő utazást tesz, amikor eljön otthonról, majd hazatér.

A kétfajta duplázás kiszűrésére tett kísérletet a Főmterv 2007-es felmérése. Ebben hétköznap reggel, a 6:30-tól 9:30-ig terjedő időszakban vizsgálták Budakeszi közlekedési helyzetét. A térképen piros sávval jelezték az átmenő, feketével a célforgalmat. Érdemes kinagyítani, mert a kép számos meglepetést tartogat.

Szembetűnő érték például a célforgalom nagysága. Ebben azért van némi torzítás, ugyanis ha valaki Budakeszin kívülről behozza a gyerekét iskolába, majd továbbmegy Budapest vagy Budaörs irányába, azt két célutazásnak számolják, holott praktikusan egy átmenő útról van szó. Mivel nálunk már évek óta körülbelül 500 bejáró diák tanul, ez éppen a mért csúcsidőszakban száz-kétszáz autót jelenthet. Ha ezeket átsoroljuk az átmenő forgalomba, akkor olyan arányokat láthatunk, amelyek valószínűleg mind a mai napig helytállóak. És ezek alapján több érdekes megállapítást tehetünk.

Először: a kifelé tartók fele Budakesziről indult. Tehát

nem csak az átmenő forgalom tehet a reggeli dugóról,

azért mi is felelősek vagyunk. Nem a sok pátyi és telki autóstól nem tudunk kihajtani a Fő utcára, hanem már ott állnak a budakeszi szomszédaink is.

Másodszor: a településre tartók 40%-a Budapestről jött. Jóval többen, mint Budaörs felől. Ne feledjük, 2007-et írunk, még nincs Tesco, nincs Aldi. Lehet, hogy a hivatalos ingázási adatoknál jóval többen dolgoznak a Budakeszin?

Harmadszor: a teljes határokon mért csúcsóra-forgalom egynegyede Budakesziről származott. Ezek az autók vissza is jöttek, és erősen valószínűsíthető, hogy egész nap hasonló arányok álltak fenn. Tehát a napi átlagos forgalom egynegyedét is a budakeszi autók adták.

Az majdnem 11 ezer utazás, ami napi két úttal számolva szűk 5500 kocsi. Ez azért igazán meghökkentő, mert a KSH szerint 2011-ben Budakeszin 5122 autó volt. Azaz minden helyi autós naponta legalább egyszer elhagyja a települést, aki meg nem, ahelyett egy másik tesz plusz egy kört valamelyik szomszédunk felé. Na, ez biztos nem így történik, reálisabb, hogy

a budakeszi autósok kétharmada minden nap eljár a városból, közülük minden második naponta többször is.

Csak az a kérdés, hogy mikor? Mert azt már tudjuk, hogy a legforgalmasabb órában csurig tele van az út, de a teljes napi átlag közel tízszer akkora. A válaszra öt évet kellett várni, amikor kistérségi megrendelésre vizsgálták az agglomeráció nappali forgalmát. Az egyik mérési pont a Fő utcán, az EFMK előtt volt, ahol 2012-ben, egy átlagos kedden reggel 6-tól este 22 óráig számlálták a járműveket.

A diagramon látható, hogy a reggeli dugó nem annyira csúcs, mint inkább hullámhegy. Méghozzá két különböző méretű hullámzásban, mert itt felfelé másfélszer annyian haladnak, mint lefelé. Ha jobban belegondolunk, ennek a különbségnek ismerjük is az okát: a Temető utcai lámpát. Ez a csomópont a lefelé tartó sáv áteresztő-képességét a kétharmadára csökkenti. És mivel a közlekedők intelligensebbek bármilyen programozott jelzőlámpa- rendszernél, már az Erkel utcánál letérnek a csökkentett kapacitású útról.

Így ezen a Fő utcai szakaszon felfelé maximum 900, lefelé legfeljebb 700 autó tud óránként haladni – néha csak egy gyalogos sebességével. És ehhez a csúcsértékhez képest napközben mindössze 60%-ra mérséklődik a forgalom. Az országos mérésekben a déli minimum 20%-os, tehát a forgalom sokkal nagyobb napi ingadozást mutat, mint itt. Nálunk azért laposodik el a görbe, mert a közlekedők alkalmazkodnak a szűkös áteresztő-képességhez, és átütemezik az utazásaikat. És ettől lesz

Budakeszi Fő utcája egész nap telített.

De van még egy érdekesség: a Budapest felé megjelenő második, esti hullám. Ez nagyjából azt jelenti, hogy Budakesziről és a környékbeli falvakból nemcsak a munkánk és iskoláink okán tartunk a főváros felé, hanem a rokonaink, barátaink és kikapcsolódásunk miatt is. Ezen mondjuk nem lepődtünk meg, ilyen egy tipikus alvóváros. De hogy egész nap jövünk-megyünk, és a mindennapi életünk ennyire megtölti a város főútját, az elgondolkodtató.

Mert ez csak egy átlagos kedd volt. Képzeljünk el nyárias péntek délutánt vagy vasárnap estét, amikor áll a sor a Pasarét-Balaton tengelyen. Ilyenkor derül ki, hogy igazából alig van szabad közlekedési kapacitásunk. És ez a kevés is elfogy, ha megtelnek a város lakóterületei.

Az egy dolog, hogy

nem fér el semmi más, ami forgalmat generál:
se turizmus, se vállalkozások, se semmi.

Élhetjük tovább a mostani alvóváros életünket, és legfeljebb majd nem álmodozunk fizetővendégekről meg egyre nagyobb bevételekről.

A gond inkább az, hogy mi is egyre nehezebben fogunk közlekedni. Még zsúfoltabb utak és még stresszesebb reggelek várnak ránk. És noha húsz éve egyre-másra születnek tervek a forgalom szabályozásáról, elkerülő útról, vasútról, villamosról, és még ki tudja, miről, csak éppen nem történik semmi.

Megvárjuk, amíg moccanni sem bírunk?

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: közlekedés városfejlesztés növekedés DT