Hol a lóvé?

Doleschall Tamás | 2013.12.04. 12:00

Ha járunk egyet a járásban, szembeötlő, hogy hol van több pénz a falura, városra. De pontosan mekkorák a különbségek? 

Például mennyivel gazdagabb Budaörs, mint Telki? Ebből az ábrából kiderül, hogy több, mint háromszor. Ehhez persze tisztázni kéne, miről is beszélünk. Először is nem a lakosságszámról. Egy kis falu lehet gazdagabb, mint egy nagyváros, ha az egy lakosra eső pénzeket tekintjük. Aztán ott van a felhalmozott vagyon, amiből el lehet adni, vagy a tavalyról megmaradt pénz, idei hitel, miegyéb. De akárcsak az embereknél, a településeknél is az az igazán gazdag, akinek jövedelme van.

Ezt az önkormányzatoknál működési bevételnek hívják. Persze itt is vannak tili-toli pénzek, amik csak átfolynak a rendszeren. Ezért a diagram alapjául szolgáló 2013-as eredeti költségvetési adatokból kiszűrtem pár ilyen tételt: az iskolák állami finanszírozását, a közös hivatalra kapott bevételt, az étkezési térítési díjakat és az ÁFÁ-t. (Kivéve Budakeszit, ahol sajnos nincs a honlapon olyan részletező táblázat, amelyből ezek az adatok kinyerhetők lettek volna. De csak pár forinttal csökkentenék az egy főre jutó értéket, a sorrenden nem változtatnának.)

Gondolom, nem lepődtél meg Budaörs első helyén. A sorrendet térképen ábrázolva jól látszik, hogy elsősorban

az autópálya mentén dől a lé,

ahol közismerten sokkal nagyobb volumenben lehet iparűzési adót beszedni.

Ebből a szempontból Páty kivétel, mert pont két lehajtó közé esik, és ezek között nem épült ki olyan fejlett úthálózat. Az M1-től távolodva nagy léptékben csökkenek a bevételek, de Budakeszitől Budajenőig pár százalék erejéig megfordul a tendencia.

Az igazán kiugró értékeket az első három, autópálya melletti település mutatja.

Ha ezeket külön kezeljük a többiektől, és így számítjuk az egy főre eső bevételeket, akkor látható, hogy micsoda óriási különbség van a járáson belül.

Nem is egy járás ez, hanem kettő,

az egyik az autópálya mentén, a másik a Zsámbéki-medencében.

Ezeket sejthetően nagypolitikai okokból vonták össze, de az ilyen mértékű gazdasági különbségek egybegyúrása előbb-utóbb feloldhatatlan érdekellentéteket szül. És mivel nincs sok esély arra, hogy Budakeszi és környéke rohamléptekkel hozza be a lemaradást, ezért hosszú távon valószínűbb a két egybe-szuszakolt járás különválása.

Ezt támasztják alá a népességi adatok is, az eltérő gazdasági erővel rendelkező területekre egyformán 44 ezer polgár jut, ami pont egy átlagos méretű magyarországi járás lakosságának felel meg.

A települések lélekszámát tekintve az is világossá válik, hogy a járás négy városa közül miért a legszegényebb lett a járásközpont: a Zsámbéki-medence legnépesebb településeként és közlekedési centrumaként valóban hivatott erre a közigazgatási szerepre.

Budakeszi azonban valódi térségi központtá csak akkor válhat, ha

gazdasági szempontból is ki tud emelkedni a térségből.

Mert ahhoz többre van szüksége közintézményeknél és politikai beágyazottságnál.

Pénz nélkül nem megy.

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: pénzügyek járás DT járásközpont