A budakeszi utak állapota csak az útfelújításokhoz hasonlóan, felszínesen indokolható a közpénzek tartós hiányával. Mélyebbre ásva, ha útalapot nem is, a politikusok újraválasztási paranoiáját és menedzseri hiányosságait találjuk.
Nyáron és kora ősszel 18 utcát újítottak fel szerte Budakeszin. Az ezekről felmart, régi aszfalt darálékát terítették le pár hete a Darányi murvás utcáira. Akkor az ott élők szinte egyöntetűen örvendeztek, mostanra szinte egyöntetűen szitkozódnak. Az eddigi kőpor helyett immár bitumenport szívhatnak, ami rákkeltő veszélyes hulladék. Gyabronka Péter nyílt levele
A budakeszi intézmények összeraktak egy bővítési koncepciót, az önkormányzat felrúgta. Újabb iskolát akarnak a meglévők mellé, ha lehet, újabb úttal. A gyerekek több mint fele járhat majd át a Fő utcán vagy a várost délről megkerülve iskolába.
Mikor lett ilyen fontos a közvilágítás? Vagy az orvosi ellátás? A megkérdezettek fele az utak és járdák felújítására voksolt, lámpákról és orvosi ellátásról szó sem esett. A városvezetők nem a lakossági igények, hanem a saját ötleteik és érdekeik alapján adósítanák el Budakeszit.
Amíg Budaörs és a Zsámbéki-medence falvai az elmúlt évtizedekben egyre jobban megteltek, addig Budakeszi ellenállt a növekedési nyomásnak. A kiköltözési hullám átcsapott rajtunk, de ezzel még nem úsztuk meg: cunami helyett lassú áradás várható. A fejünk búbjáig.