Mikor lett ilyen fontos a közvilágítás? Vagy az orvosi ellátás? A megkérdezettek fele az utak és járdák felújítására voksolt, lámpákról és orvosi ellátásról szó sem esett. A városvezetők nem a lakossági igények, hanem a saját ötleteik és érdekeik alapján adósítanák el Budakeszit. 

Az önkormányzat által felvett hitel egynegyedét a közvilágítás fejlesztésére szánják. A nagyszabású tervről a városháza felől egyelőre csak annyi hangzott el, hogy 157 millió forintból 5000 méteren létesülne új hálózat, azaz

méterenként 31400 forintba kerülne
az utcai világítás kiépítése.

Ez nem kevés pénz. Ha például összevetjük a térköves járdaépítések 9000 Ft/fm-es átlagos költségével, akkor felmerül a kérdés, hogy mi a fontosabb: bő három méternyi járda vagy egy méternyi földkábel 30 méterenként egy lámpával?

Igen, jól számolunk, a mellékutcákban az előírások szerint ilyen távolságra kell legyenek egymástól az utcai lámpák, tehát mondhatjuk úgy is, hogy egy világítótest kiépítése összesen majdnem 1 millió forintba fáj.

De mással is össze lehet hasonlítani a tervezett költségeket: a makkosi úthelyreállításoknál már kiderült, hogy a rendes, hengerelt aszfaltos útépítések sem kerülnek többe 7500 Ft/m²-nél, tehát egy murvás utca bevilágítása helyett 4 méteres szélességben kiváló aszfaltút építhető.

Márpedig ilyen helyszín lenne bőven. A városvezetés által egy fórumon bemutatott térkép alapján a kijelölt utcák többsége nemcsak, hogy nem aszfaltos, hanem egyenesen sárdagasztós. Az ismert adatok alapján csak a beépülés alatt álló,

esőben és fagyban járhatatlan Darányi közvilágítására
kb. 60 millió forintot szánnak a hitelből.

Már önmagában is példátlan, hogy egy ilyen fiatal városrész ekkora támogatást kapna az önkormányzattól. Oké, a polgármester körzete, de akkor is, nem túl sok ez? És egyébként is, ha megkérdeznék az ott építkező, illetve már ott lakó tulajdonosokat, hogy mire költsenek ennyi pénzt, vajon az utcai világítást mondanák?

Arra sajnos egyelőre nincs válasz, hogy a darányisok egy téli estén fényárban úszó sártengerben vagy jégpályán szeretnének-e hazajutni, de arra viszont van, hogy mit tartanak fontosnak úgy általában a budakesziek.

A városháza honlapján (lejjebb görgetve, a bal hasáb alján) 2011-től működik egy online szavazás, ahol a látogatók megjelölhetik, hogy szerintük melyik az önkormányzat legfontosabb feladata. Elég sokat elmond a városvezetés akkori és azóta sem korrigált prioritásairól, hogy

a közvilágítás nem is szerepel
a polgárok által választható opciók között.

Sőt, az orvosi ellátás sem. A több mint négyezer válaszadó fele az utak, járdák javítására voksolt, sokan a közlekedési problémákat látták a legégetőbbnek, illetve a munkahelyek és az iskola problémái kerültek elő hangsúlyosan (5% felett).

Ha a városházán komolyan vették volna a saját kérdőívüket, akkor biztos nem a közvilágítást és az egészségházat jelölik ki olyan fő csapásirányokként, amikre még hitelt is érdemes felvenni, annyira fontosak.

Ráadásul a közvilágításnál meg kell jegyezni, hogy éppen a közterületi fejlesztések azok, amelyekbe lehet vonni a helyben lakókat, ahogy az a lakossági támogatású járdaépítéseknél történik. Ezeket tehát teljesen felesleges egészében hitelből finanszírozni, szemben azokkal az intézményi beruházásokkal, amikkel már évtizedek óta adós az önkormányzat.

Nem, ne a hasonlóan a hajánál fogva előrángatott egészségházra gondoljunk, hanem olyan valódi problémákra, mint a jelenleg a SZIÁ-ból, illetve majd az új iskolából hiányzó tantermek vagy a szép lassan elporladó Szivárvány Óvoda. És mégis, valahogy nem tudunk felidézni egyetlen olyan alkalmat sem, amikor a városvezetők iskolai vagy óvodai fejlesztésre szerettek volna hitelt felvenni.

Végignézve az online kérdőív eredményén és hitelből tervezett beruházásokon, nehéz szabadulni a gondolattól, hogy

a városvezetők olyan célok érdekében
adósítanák el Budakeszit, amelyek valamiért
nekik fontosak és nem a polgároknak.