Megszólal a szakember – a Natúrparkról

Budakeszi Blog | 2014.11.13. 12:00

A Normafa fejlesztések kapcsán elindult valami. A környékre irányuló turizmus és a sok természeti érték megőrzésének együttes lehetősége ellentmondásosnak tűnik: mintha be kellene áldozni valamit. Igen, ez volt eddig a gyakorlat – de talán lehet ez másképpen is? Koós Kolos írása 

Interjú dr. Szilvácsku Zsolttal, a Magyar Natúrparkok Szövetségének alelnökével (részletek a teljes beszélgetésből)

Mennyire ismert a natúrpark fogalma?

Magyarországon a natúrpark, mint vidékfejlesztési, térségfejlesztési eszköz, tájszintű együttműködés, illetve fenntartható tájgazdálkodási, tájhasználati térségi gyakorlat még nem ismert. A legfontosabb, hogy a tájra fordított figyelem erősödjön, a táj természetessége javuljon.

Ha létrejönne a Natúrpark, annak működését mennyiben segítené a főváros közelsége?

A Natúrpark alapvetően a települések összefogására épít.

Ha hosszútávon odafigyelnek arra, hogy az értékes területek iránt mutatkozó érdeklődés fennmaradjon úgy, hogy az érdeklődésnek alapjául szolgáló természeti értékek (gyepterületek, erdők, szép tájak, vizes élőhelyek) állapota javuljon, de olyan mértékben, hogy ugyanakkor bemutathatóvá is váljon, akkor többféle érték egyidejű megőrzéséről beszélhetünk.

Hogyan tud a Natúrpark az egyéb tájhasználókkal együttműködni? Gondolok itt a Nemzeti Parkra és a Pilisi Parkerdő Zrt-re.

Amit össze kell egyeztetni, az az egész tájvédelmi szerepkör, a területkezelői és szakértői szerep, ahol a hatóság szakértője alapvetően a Nemzeti Park. A Natúrpark melletti másik két szereplő részéről az lenne a jó, ha fölismernék, hogy éppen az ő munkájuk, állami feladataik jutnak szélesebb társadalmi bázishoz. A pénzügyi része pedig kőkemény egyeztetés – de ezt el kell különíteni.

Mekkora szerep jut az önkormányzatoknak, és milyen haszonnal jár számukra az együttműködés?

Elsősorban nagyobb működési összehangoltság és nagyobb potenciál az érdekérvényesítésben, vagyis hatékonyabb működés minden szervezeti résztvevő és a lakosság számára is. A területfejlesztésnek (benne a vidékfejlesztésnek, településfejlesztésnek) a helyi eredményekről és értékekről kellene szólnia.

Milyen lehetőségeket látsz Te számunkra, budakesziek számára?

Természeti értékekben egyértelműen a térség leggazdagabb része. Át lehet ezt váltani másra: át lehet váltani lakóparkká, meg iparterületté, de akkor azon kívül más haszon nem fog származni ebből, mint a cég befizetése és az ott dolgozók keresete (ezt láthatjuk Budaörsön). A rövid távon gondolkodó területhasználati változtatások ugyanis, hosszú távon kizárnak sok olyan lehetőséget, ami, ha van egy ilyen területe a településnek, akkor sokféle módon értékké alakítható, felhasználható lenne (turisztikailag, oktatásban, rekreációban, stb.). Úgy, ahogy Budaörs esetében, aki már nem nagyon tud természetes területeket felmutatni; neki már szűkebbek a lehetőségei. A natúrparki szemlélet egy sokkal több szempontot jelentő hozzáállás, sokrétűbb tájhasználat – nagyon sok lehetőséggel, ami a budaörsi jellegű rendszerben lehetetlen.

Budakeszinek arra kéne törekednie,
hogy a budapestiek pihenőhelyévé váljon.

Budakeszi emblematikus ebből a szempontból, illetve Budakeszi és Zsámbék együtt. Az nagyon nagy baj lenne, ha Budakeszi nem ebbe az irányba fejlődne.

Mennyiben képes egy Natúrpark választási ciklusokon átívelő, maradandó kezdeményezések megvalósítására?

Ha jól szervezik magukat a szereplők, akkor a natúrparkok olyan sokféle szereplőt fognak össze, hogy függetleníteni tudják magukat, mert olyan sokféle különböző forrásra tudnak sikerrel pályázni. Ezért is a Natúrpark címet nem az önkormányzatok kapják, hanem egy civil szervezet, ami ezt az egészet összefogja és felelősséget vállal érte.

Uniós forrásokon kívül van-e valamilyen nemzetközi támogatás, ami a Natúrpark számára segítséget jelenthet?

Ez nagyon jól működő dolog, főleg Franciaországban, ott sok a nemzetközi kapcsolat a natúrparkok részéről. A németek például nagyon várják, hogy létrejöjjön a Budakörnyéki Natúrpark, mert Berlin mellett, hasonló körülmények között működik már ilyen natúrparkjuk.

(A teljes beszélgetés itt olvasható, a szerző pontosító kommentje pedig egy kicsit lentebb.)

Ha érdekel a folytatás vagy a többi hasonló poszt,
csak egy kattintás, és nem maradsz le az újdonságokról:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós Kolos 2014.11.18. 09:47:37

Kedves Tamás,

Tennék egy helyesbítést a címben: a riport nem a Natúrparkról szól, hanem Budakeszi fejlődési lehetőségeiről.

A teljes riportban elhangzik, hogy nagy hibát követ el Budakeszi városvezetése, ha a jelenleg meglévő lehetőségét (mármint azt, hogy Budapest pihenőzónája legyen) elszalasztja.

Itt húzódik egy feszültség-zóna, ami a város elhelyezkedéséből ered: Budakeszi éppen a vidék és a főváros határán fekszik és a hasonló településekhez képest szerencsés közelségben de még szerencsésebb elkülönültségben egyúttal. Hozzávéve vendéglátó hagyományait és természetes adottságait ideális hely a kirándulókultúra fellegvárává változtatni. Erről szól a riport.

A Natúrpark szemlélet lényege a települések összefogása. Széles közösségi érdekeket kiszolgáló, hosszú távra tervezett tájhasználat, jobb életminőség és javuló környezeti állapot, fokozott ökológiai tudatosság a települések közötti együttműködésre és a lakosság bevonására építve. Összehangolt településfejlesztések és forráslehívások: egymást erősítő feladatvállalások. A közösségi érdekek megvalósulása ott is, ahová nem hatnak el a nagyobb szervezetek. Ez a Natúrpark-szemlélet.

Sajnos ezzel szemben van egyfajta gondolkodásmód, ami a Budaörsi példát tekinti követendőnek. Rövid távú, néha csak pillanatnyi érdekek, szűk érdekkörök, esetleg csak egyes emberek érdekeinek kiszolgálása. Ezt csinálja a városvezetés évek óta.

A riportban az is elhangzik, hogy miért nem feltétlenül üdvözítő Budaörs példája és miért nem érdemes Budakeszinek követnie ezt a példát.

Ami nincs a riportban az a saját véleményem: Budaörs most próbál egy jobb irányt venni és ha Budakeszi nem lépi meg előbb, akkor Budaörs biztosan megteszi, hogy fejlessze a turizmust - Budakeszi pedig megint le fog maradni. Ha pedig ez idő alatt tönkreteszik a tájat (ahogyan azt jelenleg a TSZT és HÉSZ, valamint a városi rendeletek ismeretében, illetve konkrét tevékenységük láttán kijelenthetjük), akkor nem fognak tudni utánamenni, mert nem lesz mivel gazdálkodniuk.

Ha most lépnének, gond nélkül leelőzhetnék Budaörsöt.

Címkék: természet Natúrpark KK